A Jövő Üzemmérnöke, 1974 (2. évfolyam, 6-9. szám)
1974-09-01 / 6. szám
Idén a Főiskola nappali tagozatára tizenkét különböző szakra hirdettünk felvételt. A felvételi vizsgák lebonyolításában három szakmacsoport keretén belül működtünk együtt a Budapesti Műszaki Egyetemmel, valamint néhány műszaki főiskolával. A Felvételi Bizottságok határozatával főiskolai felvételt nyert 296 jelentkező, további 95 jelölt átirányítással kapott jogot főiskolai tanulmányainak megkezdésére. Ezek a hallgatók részben idén, részben a katonai szolgálat, ill. hajózási gyak után, a jövő évben kezdik meg tanulmányaikat. Kedvező változás, hogy az egyetemi átirányítottak általában nem a keretszámok betöltését biztosítják, hanem a felvételi követelmények emelését tették lehetővé, így az elmúlt évi csaknem egységes tízpontos főiskolai szint után ebben az évben 11-12-13,5 pontos szakmacsoportos szinteket állapíthattunk meg. A vizsgabizottságok munkájáról szólva megjegyezzük, hogy oktatóink egyetértéssel fogadták a középiskolás tanárok részvételének hírét, közreműködésük a reálisabb minősítés lehetőségét ígérte. Kár, hogy a 18 főiskolai bizottságba csupán 5 középiskolai tanár érkezett meg. Munkájukat köszönettel fogadtuk, közreműködésük segítette a vizsgabizottságok munkáját. A felvételi vizsgák tartalmi problémáit a középiskolai pontszámhoz figyelembe veendő tárgyak kijelölése és a fizikát helyettesítő tárgy kérdése jelentik változatlanul. Előfordult, hogy a jelölt a választott szaktól független, vagy részben kapcsolódó tárgyból vizsgázott, ami a reális összehasonlítást nehezítette. Végül a felvételi vizsgák lebonyolítása során az egységes május végi időpont — bár a főiskolai vizsgaidőszak szervezésénél némi gondot okozott — a felvételi előkészítő munkát nem akadályozta, és lehetővé tette a javítási munka minőségének emelését. Néhány gondolat a felvételi vizsgák után A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE A Főiskola emblémájának születése „Ezennel megbízom a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola emblémájának megtervezésével.” Így kezdődött az a levél, melyben dr. Hegedűs Gyula főigazgató meghatározta azokat az igénypontokat, amelyeket a Főiskola vezetősége támasztott az embléma tervezésével kapcsolatban. Fali dombormű, gomblyuk jelvény, törzsgárda plakett, levélpapír jelzés, emlékplakett, sportköri mez és nívódíj. Bizony nem egyszerű feladat, olyan grafikai megoldást találni, amelyik ilyen sokrétűen alkalmazható. De nézzük először is a tartalmat; az embléma jelképe, szimbóluma, védjegye egy olyan intézménynek, amelynek célja az oktatás és képzés főiskolai szinten. Közlekedés ... járműfejlesztés ... út-vasút-hídépítés... távközlés, mindez harmonikus egységben; hidak folyók, az éterbe kisugárzott rádióhullámok, elektronikus számítógép, nyomtatott áramkör, adattárolók, villantak fel előtte it, míg a feladatot tanulmányoztam. Először a körvonalak bontakozták ki. A grafikai jelek, a vonalak ritmusa és a fekete fehér foltok aránya a sorozatos újrarajzolásokban kezdett letisztulni. Minden egyes vázlat szigorú mérlegelés tárgyát képezte, elmaradtak a fölösleges motívumok. Az ellentétek kiegyenlítődtek a jelek sokoldalúvá váltak, de nem konkréttá, inkább gondolatébresztővé, vigyázva arra, hogy a tartalom ne tolódjék el részrehajlóan egyik, vagy másik szakág irányába. Gondot okozott a szöveg elhelyezése, amely terjedelmességénél fogva ezek közé írva volt elhelyezhető. A szöveg a kompozíció szerves részét képezve, olyan egységet jelenthet, mint a napsugarak. Nem hálás feladat, ha egy mesternek a saját maga által készített tárgyról kell nyilatkoznia, ezért én nem is akarom az emblémát megmagyarázni, inkább tárgyilagosan a tervezés irányát meghatározni, gondolataimat ismertetni. Az első vázlat a kidolgozás után következett és egyes felhasználási területekre való tervek elkészítésére különböző méretekben és különböző anyagban. Hogy a feladat széles körű, sok oldalról megvitatható legyen, egy rögtönzött kiállítás keretében mutattam be a tervet a Főigazgatói Tanácsnak. A Főigazgatói Tanács a tervet elfogadta. Természetesen, hogy ez az embléma valóban az intézmény jelképévé váljék, egy bizonyos időnek kell eltenie. Attól függően, hogy milyen régen használják, rakódik rá a nemes patina. Pl. az ORION emblémája születésekor vitatható lehetett. Ma már senki sem kívánja megváltoztatását. Remélem, hogy ez az embléma is ki fogja állni az idő próbáját és pár év múltán, már senki sem gondol a győri három folyó találkozására, út csomópontra, volánra, radarernyőre,sem más egyébre, hanem csak a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára. Mester Sándor grafikusművész I Képek a Főiskoláról ALAPKŐLETÉTEL »7» ELKÉSZÜLT A 310 SZEMÉLYES ÉTTEREM Feladataink ’75 175 A most kezdődő tanévben már Győr a Főiskola központja és valójábanis jelentős létszámú egység tevékenykedik Győrött. A végleges elhelyezés a következő években növekvő lehetőséget nyújt olyan elképzelések megvalósítására is, amelyeket eddig adottságaink nem tettek lehetővé. Változatlanul Budapesten működik oktatóink, hallgatóink nagyobb része, ami földrajzi megosztottságunk miatt, oktató-nevelő, tudományos tevékenységünk, oktatói-hallgatói közösségi életünk szempontjából még meghatározható. Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló párthatározat szellemében tovább kell haladnunk az oktatás tartalmi korszerűsítése érdekében az integráció útján. A Főiskola szerkezetének korszerűsítése ugyancsak napirenden lévő feladat. Ezeknek a nagy jelentőségű tényeknek az ismeretében kell meghatároznunk az előttünk álló tanév feladatait. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA fejlesztése, korszerűsítése és kiteljesítése érdekében folytatni kell a képzési szakirányra orientált tananyag és tanterv korszerűsítését. Az 1972. december 18-i összoktatói értekezlet által elfogadott akcióprogram alapján szakonként bizottságok alakultak a szorosan szakhoz tapadó oktatási-nevelési kérdések vizsgálatára. A bizottságok további tevékenységében az új tananyagtervek készítésén túl az oktatás folyamatának átfogó tervezésére kell koncentrálni, és ebben fel kell használni az Oktatási- Nevelési Bizottság által már kidolgoztatott sok értékes javaslatot is. Az elkövetkezendő tanév során kell készíteni új szakok beindítását. A járműgyártó szakon a jövő évben megindul a képzés. Az oktatási feladatokkal szerves egységben kell továbbfejleszteni nevelőmun■kánki hatékonyságát. Különösen vonatkozik ez a politikai nevelőmunkára. Ki kell bontakoztatni a hallgatói demokratizmust és ezzel párhuzamosan a felelősségérzetet. Ehhez fontos gyakorlótér a diákotthoni élet (különösen Győrben, ahol csaknem valamennyi hallgató diákotthonban lakik). Magas színvonalú diákotthoni , önkormányzati tevékenységkifejlesztésével, a kollégiummá válás célként való kitűzésével kell a hallgatók társadalmi, közéleti, politikai aktivitását serkenteni. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÜNKBEN a továbbiakban a főiskolai jellegből következő adottságokat jobban figyelembe kell venni .Csökkenteni kell a témák számát és erőinket a kutatási főirányokra és célprogramokra, továbbá a szükséges mértékig a diszciplináris témákra kell összpontosítanunk. Hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére Győrött tudományos ülésszakot kell szervezni. Ipari és nemzetközi kapcsolataink színvonalát emelni kell. Ennek biztosítéka az egyre igényesebb, magasabb színvonalú tudományos tevékenységünk. Eredményeink széles körű ismertetésének feltétele, hogy megteremtsük a saját tudományos publikáció lehetőségét. A SZEMÉLYZETI MUNKA során elő kell segíteni az oktató és a nem oktató dolgozók politikai, szakmai, tudományos fejlődését. Emelni kell az egyes szervezeti egységeknél a vezetőkkel kapcsolatos személyzeti munka színvonalát. Ennek első lépéseként le kell zárni az 1974. első félévében kidolgozott káderfejlesztési tervet és meg kell kezdeni végrehajtását. Elő kell készíteni a személyi kérdések megoldását a következőkben áttelepülő tagozatokon és a karon. A SZERVEZÉSI FELADATOK során ki kell alakítani — az Oktatási Minisztérium irányelvei alapján — a körülményeinknek megfelelő főiskolai szervezet tervezetét. 1975 szeptemberére további üzemmérnöki szakokat kell Győrbe telepíteni. Ezzel kapcsolatban a tanév végére újabb szervezési intézkedéseket kell előkészíteni. Az eddigi tapasztalatok alapján, a jelenleginél hatékonyabban működő ellenőrzési rendszert kell kialakítani, a szervezeti egységek valamennyi működési területére. A GAZDASÁGI TEENDŐK keretében tovább kell emelni a gazdálkodás színvonalát és korszerűsíteni kell a gazdálkodás elveit — figyelembe véve a szervezeti változásokat. Fokozni kell közreműködésünket a beruházási tevékenységben — ezzel is hozzájárulva a beruházási alapok célszerű koordinált felhasználásához és a főiskola funkcionális feltételeinek optimális biztosításához. Röviden így foglalhatjuk össze a most kezdődő tanév legfontosabb célkitűzéseit. A megvalósítás azonban mindannyiunk — oktató, nem oktató dolgozó és hallgatók — együttes erőfeszítését igényli. Munkánk csak akkor lehet eredményes, ha mindannyian magunkénak érezzük ezt a programot, és ki-ki a saját területén ennek szellemében végzi mindennapi munkáját. Csak így tekinthetünk bizakodóan e sok és nehéz feladat megoldását követelő tanév elé. 1974. SZEPTEMBER Statisztika a 474/75-ös tanévre felvett elsőéves hallgatóinkról Az üzemmérnöki szakokon az idén 408 nappali és 445 levelező hallgató kezdi meg tanulmányait. A nappali tagozatos hallgatók megoszlása: Győri üzemmérnöki szakokon 145 Közlekedés-építési Kar 110 Gépjármű-közlekedési Tagozat 90 Távközlési Tagozat 63 Gyorsjelentés a győri KISZ-vezetőképző táborról Szeptember 5-12-ig Győrben az üzemmérnöki szakok nappali tagozatos hallgatói közül mintegy ötvenen vezetőképző táborban készültek fel az új tanév mozgalmi feladataira. A fiatalokat gazdag program várta, melynek előkészítésében a Főiskola győri pártszervezetének vezetősége nagy segítséget nyújtott. A vezetőképző programjának fókuszában a KISZ-mozgalom időszerű kérdései állottak. Ezek közül is kiemelkedik a KISZ-szervezetek időszerű feladatai a KISZ KB áprilisi határozatának tükrében, az MSZMP XI. kongresszusára való felkészülés, a szervezeti élet rendszerességének biztosítása és a fiatalok szerepe a közművelődés feladatainak megoldásában. Fontos problémakört ölelt fel a KISZ-szervezetnek a Főiskola életében elfoglalt helyéről és tevékenységéről szóló előadás és vita. Ugyancsak vitafórumon került sor a pártszervezet, a KISZ-szervezet és az állami vezetés kölcsönös kapcsolatának elemzésére. A KISZ-vezetők megvitatták a diákotthoni házirendet és a szervezeti és működési szabályzatot. Az alapszervezetek programjának összeállítása, megvitatása után került sor a Főiskola győri KISZ-bizottsága féléves munkatervének összeállítására. Ezt követte az elsőéves alapszervezetek vezetőségének, a KISZ-bizottságnak és a végrehajtó bizottságnak a megválasztása, valamint a diákotthoni önkormányzat-választás. A tábor kulturális programjában szerepelt ismerkedési est egymással és Győrrel, vetélkedők, tábortűz, filmvetítés az Ifjúsági Házban díjnyertes kisfilmekből és gazdag sportprogram. A tábor utolsó napján a résztvevő fiatalok kongreszszusi munkafelajánlásként társadalmi munkát végeztek a Főiskola építkezésén.