A Jövő Üzemmérnöke, 1975 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1975-01-01 / 1. szám
9 Az Olvasóhoz k ongresszusra készülünk, halljuk mindenhonnan, érezzük szinte minden pillanatban. Nemcsak a kommunisták, de az egész társadalom fontos eseménye előtt állunk. Pártszervezeteink a szokottnál is nagyobb aktivitással dolgoznak, végzik megsokasodott feladataikat. Részben az értékelés, részben az előretekintés a feladat. Az elmúlt ciklus alatti tevékenységet értékelve megállapíthatjuk, hogy biztos alapokat raktunk le az elkövetkezendő öt év nagy társadalmi feladatainak megvalósításához. Ezek az alapok eddigi eredményeinkből, tapasztalatainkból épülnek és annál stabilabbak, minél önkritikusabb, alaposabb az elemző, értékelő tevékenységünk. Főiskolánk életében a most górcső alá vett időszak az oktató-nevelő, kutatómunka a politikai-közéleti tevékenységünk egységes elvei kialakításának jegyében telt el. Sokszor hangoztatott nehéz körülményeink ellenére számos eredményt is magunkénak mondhatunk. Sikerrel készítettük elő a Győrbe költözést, s ma már az egységes győri főiskolai szellem kialakításán munkálkodhatunk. Nem egyszerű ez a folyamat, hiszen nemcsak áttelepülnünk kell, hanem példamutató módon korszerűsíteni eddigi főiskolai szervezetünket, gyakorlatunkat. Most, amikor számvetést csinálnak főiskolai pártalapszervezeteink, amikor a jövő feladatait körvonalazzuk, fontos, hogy lássuk azt a felelősséget, amit egy ilyen hatalmas közművelődési objektum kiépítésével a társadalom ruházott ránk. Ezt a felelősséget kell érezni állandóan oktatóknak, hallgatóknak, dolgozóknak, párttagoknak és pártonkívülieknek. Ez késztette e sorok írására a kongresszusra készülődés hangulatában a SZERKESZTŐT is. Világ proletárjai, egyesüljetek? A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE A KÖZLEKEDÉSI ÉS TÁVKÖZLÉSI MŰSZAKI FŐISKOLA LAPJA III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1975. JANUÁR Összoktatói értekezlet Főiskolánk oktatói december 16-án Budapesten összoktatói értekezleten vettek részt. Már hagyományossá vált, hogy főiskolánk vezetői év végén beszámolnak a végzett munkáról és közösen vitatják meg problémáinkat. Beszámolók Dr. Hegedűs Gyula beszámolójában az oktató-nevelő munkáról szólva hangsúlyozta, hogy részben az eddigi tantervek alapján igyekszünk munkánkat tartalmilag elmélyíteni és a lehető legkorszerűbbet nyújtani. A szakbizottságok útján a tantervek és a tantárgy programok felülvizsgálatára, korszerűsítésre törekszünk. Az ez irányú munka az utóbbi hetekben felgyorsult. Az 1972-ben elfogadott akcióprogramban rögzített célkitűzéseink megvalósításában az első szakasz lezárult. A szakbizottságok kiemelten foglalkoztak a hallgatók terhelésének általános jellegű csökkentésével, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgáló módszerekkel, az előfelvételt nyert hallgatók problémáival. Az állami vezetésen kívül KISZ-vezetőképző táborban, ifjúsági parlamenten és tanszéki értekezleteken is napirenden szerepeltek ezek a témák. A sokirányú előkészítés eredményeit már a gyakorlatban is láthatjuk. Oktatásmódszertani kérdésekről szólva a főigazgató megállapította, hogy nem az eszközök hiánya vagy a költségvetési keret szűk volta gátolja a fejlettebb módszerek alkalmazását, hanem részben az az átmeneti állapot, amely jellemző egész főiskolánkra. Oka ennek részben oktatóink egy részének hozzá nem értése, másrészt, a korábbi hagyományos módszerekhez való — nem mindig indokolt — ragaszkodás is. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében szocialista szerződést kötöttünk a Rába Vagon- és Gépgyárral, a KÖTUKI-val, győri üzemekkel, szakközépiskolákkal és továbbiak előkészítésén dolgozunk. Főiskolánk rövidesen egy R—20 típusú számítógépet kap, ami többek között a számítástechnikai oktatás fontos bázisát képezi. A beszámoló megállapította, hogy a TDK munka, a főiskolai szabályozás után megélénkült, ennek bizonyítéka a KPM pályázatán elért szép siker. Hallgatóink 18 díjat, illetve jutalmat kaptak. • Tudományos munkánk és műszaki fejlesztési tevékenységünk jellemző adatai: 22 TEFA-munkán 683 ezer forint támogatással 14 tanul.ék dolgozott, a naptári év során több mint 100 témával foglalkoztunk szerződéses munkák keretében, összesen 8— 10 millió forint értékben. Főiskolánkon jelenleg 153 főállású, 44 másodállású oktató és 207 nem oktatói állományú alkalmazott dolgozik. A meghívott előadók és gyakorlatvezetők száma 142. Kádermunkánkra különleges feladatot ró a Győrbe költözők személyi kérdéseinek rendezése, a feltételek megteremtése. Az átköltözés első üteme kölcsönös megelégedéssel történt és azok az oktató kollégák, akik az átköltözés során megváltak a Főiskolától, valamennyien végzettségüknek, képességüknek és igényüknek megfelelően a Főiskola segítségével különösebb zökkenő nélkül kerültek új munkahelyükre. Megfelelően gondoskodtunk a nem oktató állományú és Győrbe át nem telepedett dolgozóink elhelyezéséről. Ez a tény bizalmat keltő azok számára, akik 1975-ben, vagy az azt követő években jutnak el a döntéshez. A beszámoló felvázolta a tanév jelentősebb feladatait. A legfontosabb célkitűzés az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai, ifjúságpolitikai és tudománypolitikai irányelveinek adaptálása a Főiskolára és az ebből fakadó teendők végrehajtása. Folytatnunk kell az e határozatokra épült főiskolai akcióprogram valóra váltását és el kell végezni a minisztériumi korszerűsítési bizottsági munkábólreánk háruló feladatokat. Ebben a tanévben is jelentős szervezési feladataink vannak és elő kell készítenünk, majd meg kell valósítanunk a Gépjárműközlekedési Tagozat Győrbe költözését. Tovább kell folytatnunk a minőségi javulást eredményező kádermunkát. Javítanunk kell az irányító, ellenőrző tevékenységet a vezetői szintek mindegyikén. Tovább kell tevékenykednünk a főiskolai egység kialakítása, a hallgatói demokratizmus szélesítése érdekében. Oktatók, dolgozók és hallgatók együttes feladata, hogy színvonalas főiskolai rendezvényekkel méltóképpen megünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és hatékony munkával, újabb eredményekkel készüljünk a párt XI. kongresszusára. Dr. Varga László tanszékvezető főiskolai tanár, főigazgató-helyettes beszámolóját a nevelési vonatkozású tennivalók köré csoportosította. Az oktató-nevelő munkának — mint minden emberi tevékenységnek — legfontosabb ismérve a céltudatosság. A cél pontos ismerete nélkül annak elérése esetleges, véletlenszerűen ható tényezőktől erősen függ. A cél megformálása azonban nagyon bonyolult feladat, nemcsak azért, mert az ember, amelyet formálni igyekszünk, a legösszetettebb, legbonyolultabb, hanem azért is, me£t .a társadalom, a termelés, a tudomány szakadatlan változása, fejlődése következtében a képzési-nevelési célt csak dinamikájában, fejlődésében lehet vizsgálni. Nogy lehet megállni azonban csak a cél kitűzésénél, képletesen és konkréten ki kell dolgozni a célhoz vezető utat. Ez a hallgatóik megfelelő színvonalú szakmai felkészítése mellett tartalmazza többek között a szakmájuk műveléséhez szükséges munkamódszerek ismeretének, a megfelelő színvonalú munkaerkölcs, hivatástudat, szervező és vezetőképesség kifejlesztését. Formálni kell eközben a hallgatók emberi-politikai személyiségét, alakítva jellemüket. Az üzemmérnökök felkészítésének hatékonyságát csak úgy fokozhatjuk, ha céltudatosan gyakoroltatjuk, fejlesztjük azokat a tulajdonságokat, amelyek szakmájuk eredményes műveléséhez elengedhetetlenek. A főiskolán folyó képzőnevelő munka egyre sürgetőbben követeli, hogy kidolgozzuk az üzemmérnökök képzésének átfogó cél- és feladatrendszerét. A főiskola oktatási-nevelési bizottsága munkatervének legfontosabb feladataként tekinti ebben az évben a nevelési program kidolgozását. Természetesen önmagában semmiféle program nem lehet eredményes. Megvalósításához olyan nevelői magatartást kell kialakítani, melyet a hallgatókkal szembeni kollegák táj, munkatársi tisztelet és igényesség, a hivatásukért vállalt közös felelősség és a kötelesség teljesítésének megkövetelése jellemez. A beszámoló a továbbiakban a hallgatók írott anyaggal (nyomtatott jegyzettel, tankönyvvel való ellátottságával foglalkozott és megállapította, hogy az csak kb. 60 százalékos. Az objektív nehézségeken kívül jelentős oktatóink felelőssége is, mert az e vonatkozásban tanúsított hivatásszeretet, pontosság, kötelességtudat bebizonyítása a legelemibb nevelői tevékenység egyike. A beszámoló részletesen foglalkozott a főiskola szervezeti és az oktatás tartalmi korszerűsítésével kapcsolatos munkával. Ez utóbbinak (Folytatása a 2 oldalon.) Év végi találkozás Győrben Év végi fogadást adott december 30-án a Főiskolai Tanács Győrött a város és a megye politikai, társadalmi-tudományos, kulturális és művészeti életének vezetői, képviselői számára. Elsőként dr. Hegedűs Gyula üdvözölte a Főiskolai Tanács nevében a megjelenteket. Elmondta, hogy Főiskolánk idén először ad év végi tájékoztatást és fogadást a végleges székhelyen. „A Győrbe költöző Főiskola határozott törekvése,hogy megtartsa és erősítse az előző években kiépített jó kapcsolatokat a várossal és a megyével, annak szellemi világával, kulturális és művészeti életével". Ennek szellemében hívta most meg a Főiskolai Tanács megyénk nagy hírű és tekintélyű felsőoktatási intézményeinek vezetőit, országos és európai hírű tudományos intézeteinek reprezentánsait, a kulturális, tudományos és művészeti életének megyei és városi képviselőit, hogy itt fejezzük ki őszinte nagyrabecsülésünket és tiszteletünket. A legközvetlenebb kapcsolatot a felsőoktatási intézményekkel akarjuk kiépíteni. Az ezen a területen dolgozók elsődleges feladata, hogy az oktatás és a tudományos kutatómunka területén helytálljanak. Ezen túlmenően azonban a társadalmi fejlődés elősegítésének jelentős tényezője lehet egymás nézeteinek megismerése, megvitatása. Főiskolánk nagyon fiatal, alig néhány éves múltra tekinthet vissza, a szakterület, ahová szakembereket képezünk, az a tudományterület, amelyet művelünk — a közlekedés — azonban régi és mindig megújuló. Baráti találkozóra jöttünk össze, felhasználva az alkalmat az eszmecserére, a társadalmi, tudományos és kulturális kérdések megvitatására. Mi elsősorban, a műszaki, a természet- és társadalomtudományokkal foglalkozunk, de tudjuk, hogy ezen a világon kívül is gazdag területek vannak, s munkánk akkor eredményes, ha ezt figyelembe vesszük és erre a hallgatók figyelmét is felhívjuk. „ Ezekkel a szavakkal köszöntöm a megjelenteket és remélem, hogy a jövőben gyakran találkozunk, hogy megismerhessük egymás gondolatait és megvitassuk megyénk életének fontos kérdéseit". A főigazgató ezután tájékoztatást adott a Főiskolán folyó munkáról, a beruházás helyzetéről. Befejezésül eredményekben gazdag, boldog új évet kívánt a megjelenteknek. Dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi államtitkár pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy 1974 a közlekedés szempontjából történelminek nevezhető, mert megkezdte működését a kívánságokkal zárta. Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. S az, hogy ilyen szépen és komolyan indult meg ez az intézmény Győrött — nagyon fontos. Sok fontos feladat vár a Főiskolára, mert a közlekedés nemcsak szakmai, hanem társadalomformáló erejű politikai kérdés is. A közlekedéssel szemben óriási az igény, magas szimfiek a követelmények. Köztudott, hogy ez a terület mindig a technikaifejlődés élvonalában állott. Azonban ma már nemcsak technikai kérdés, hanem társadalmi, pszichológiai, üzemi és más vetületei is vannak. Éppen ezért nemcsak szakemberekre, hanem a társadalmi jelenségek tágabb köre iránt is fogékony szakemberekre van szüksége a közlekedésnek. Az államtitkár hangsúlyozta a mostani kezdeményezés a megye szellemi életének képviselőivel, politikai, társadalmi vezetőivel való találkozás, kapcsolatteremtés jelentőségét. Szavait újévi jó Port Árpád, a megyei Pártbizottság titkára üdvözlő szavaiban méltatta azt a nagy jelentőségű eseményt, hogy felszabadulásunk óta eltelt harmadik évtized végén megnyitotta kapuit Győrben a Főiskola. „Néhány hónapja, amikor nemcsak nevében, hanem a maga valóságában is győrivé vált az új intézmény, a Főiskola vezetőivel együtt azzal a gondolattal indultunk, hogy minél hamarabb beépüljenek a város életébe. Ebben a törekvésben minden segítséget megadtunk a Főiskolának. Elmondhatjuk, hogy otthonra találtak itt, és a megyei Pártbizottság nevében megköszönöm az oktatók és dolgozók becsülettel végzett munkáját, és az újév küszöbén velük együtt köszöntöm a megye tudományos, kulturális életének vezetőit." Ezután a meghívott vendégek sokáig beszélgettek a Főiskola vezetőivel, s remélhetőleg további kapcsolatok kiindulópontjaként értékelhetjük ezt a találkozót. Dr. Ábrahám Kálmán, dr. Hegedűs Gyula és Port Árpád a fogadáson.