A Jövő Üzemmérnöke, 1984 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1984-01-01 / 1. szám

1984. JANUÁR A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Közös ügyünk Eredmsnyek is trau­­maiok a beiskolázási propapanialap A Főiskolai Tanács szep­temberi határozata alapján oktatóink a korábbinál in­tenzívebb felvételi tájékoz­tató és beiskolázási propa­ganda munkát végeztek az elmúlt három hónapban. A szakmai osztályok mellett a marxizmus—leninizmus in­tézet és a matematika-szá­mítástechnikai osztály is be­­kapcsolódott a munkába. Összesen 40 oktató utazott 54 városba, egy-egy helység­ben több iskolát, is felkeres­ik Ez a korábbi évekhez­­képest nagyságrendi növeke­dést jelent. További kedve­ző változás, hogy míg koráb­ban egy-egy­­ nagyvárost vagy egy­-egy olyan iskolát kerestünk fel előszeretettel ahonnan amúgy is sok felvé­teli lap érkezett hozzánk, addig most távoli megyék, kis városok is szerepeltek ez az­ programban, így jutottunk el olyan, ed­dig fehér foltnak számító megyékbe mint Bács-Kis­­kun. Heves. Nógrád. Hajdu- Bihar stb. Oktatóink meg­fordultak , olyan kisvárosok­ban is, mint a­ Rentes. Hód­mezővásárhely. Tamási. Erősítettük a propaganda munkát a gimnáziumokban is. Különösen olyan szako­kon van ennek jelentősége, ahol szűk a szakközépisko­lai bázis Nagyobb figyelmét szentelt­­nk a Megyei Pálya­választási Intézetek által szervezett fórumoknak. Eze­ken keresztül a középiskolák szélesebb körében is jobban megismerhették főiskolán­kat. Nő a Győrbe látogató diá­kok és tanárok száma. Ta­nulmányi kirándulás kere­tében több iskola tanulói is­merkedtek intézményünkkel Salgótarjánból a járműgyár­tó. Záhonyból és Budapest­ről a vasüzemi szak iránt ér­deklődő hallgatókat fogad­tak a szakmai osztályok. Az itt szerzett közvetlen élmé­nyek hatása alatt remélhetől­­eg sok fiatal kapcsolja össze a továbbtanulásáról alkotott elképzelését főiskolánkkal. A Távközlési és Automati­zálási Intézet 33, a Postaüze­­mi Osztály 13 szakközépis­kola tanárait fogadta az im­már hagyományos találko­zón. Itt tájékoztatták a kö­zépiskolák képviselőit az összevont érettségi-fel­vét­eli vizsga tapasztalatairól, elő­nyeiről. A résztvevők pro­­pagandaanyagainkat maguk­kal vitték és továbbították más középiskolákba is, ame­lyekkel eddig még nem ke­rültünk közvetlen kapcsolat­ba. Oktatóink zömmel a vég­zős középiskolai osztályok tanulóival találkoztak pro­paganda útunk során. Az ő tapasztalataik és a középis­kolák vélménye szerint is ér­demes már a harmadik év­folyamos tanulókkal megis­mertetni a főiskola nyújtot­ta teh­őséportot. A gimnázi­umi fakultáció bevezetésé­vel azonban már a második osztályban, a „pályaorientá­ció”-s .. tárgy kereteit is ki kell használni arra, hogy a fiatalokban felkeltsük és erősítsük a főiskolai szakok iránti érdeklődést. Az oktatók propaganda­­munkájának szervezése, ősz-­­ szehangolása, lebonyolítása ■■ok munkát igényelt az inté­­zetektől, osztályoktól. (Külö­nösen jó ötlet a propagandá­ink a hallgatók mezőgazda­­sági munkával töltött ideje alatti lebonyolítása.) A be­iskolázási propagandát­­még nem tekinti minden szak fontos feladatának. Ez külö­nösen ott elgondolkoztató, ahol a jelentkezési arány na­­gyon alacsony. További koor­dinációval, a párhuzamos látogatások helyett újabb intézmények meglátogatásá­val az oktatók igénybevéte­lének lényeges növelése nél­kül is javíthatjuk e fontos főiskolai feladat teljesítésé­nek hatékonyságát. Az elkövetkező hónapok­ban , munkánk eredményét már a jelentkezések számán, arányain is lemérhetjük. Nem lehetünk túlzottan op­timisták. Szívós, évenként­ megújuló munkára van szükség ahhoz, hogy a mű­szaki értelmiség m­egbecsü­­lésének lassan emelkedő tendenciája mellett fenn­tartsuk illetve növeljük a főiskolánk iránti érdeklődést a középiskolás fiatalokban. Magyar Béla főiskolai tanár Az oktatók pedagógiai képzése a m­agderburgi műszaki főiskolán A főiskolára kerülő kezdő oktatók pedagógiai tapasztala­tai, rátermettsége, beállítódása nagyon különböző. Az NDK felsőoktatási intézményeiben működő felsőoktatás-pedagógiai csoportok feladata az oktatók pedagógiai-módszertani felké­­szításe, a lényeges felsőoktatás-politikai feladatok megoldá­sában való részvétel, valamint az oktató-nevelő munka, szín­vonalának emelése érdekében végzett pedagógiai tudományos kutató munka. A magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Főiskola felső­oktatás-pedagógiai cso­portjában két docens és egy tudományos munkatárs dol­gozik. Az oktatók pedagógiai kép­zése a következő szervezeti formákban folyik: — ..Bevezetés a felsőokta­tás-pedagógiába” című tan­folyam valamennyi kezdő oktató részére: — felsőoktatás-pedagógiai rendezvények az oktatás és nevelés kiválasztott problé­máiról a főiskola ill. egyes szekciók oktatói részére. A tanfolyam célja, hogy a kezdő oktatók képessé vál­janak — a hallgatók személyisé­gének a képzési célban meg­fogalmazott irányú fejlesz­tésére. — az oktatómunka tervezé­sére, irányítására és értéke­lésére. — az oktató és a tudomá­nyos munka módszereinek eredményes alkalmazására. — a hallgatók önálló mun­kájának irányítására, és — a pedagógiai-módszerta­ni önképzésre. A tanfolyamon valamennyi kezdő oktató részt vesz. Az őszi félév kezdetén három napig, naponta hat óra elő­adást hallgatnak, illetve sze­mináriumon vesznek részt a felsőoktatás-pedagógia alap­jai, a neveléselmélet és a fel­sőoktatási didaktika egy-egy kiválasztott témájéból. Eze­ket a témákat a felsőoktatás pedagógiai­­csoport a főisko­lai foglalkozásokon tett láto­gatások (hosnit­álások) alkal­mával szerzett tapasztalatok értékelése alapján állította­­össze. Különösen sikeresnek bi­zonyultak a tanfolyam kere­tében rendezett csoportos óralátogatások. A résztvevők előzőleg megismerték és megvitatták a foglalkozás tervét a foglalkozást vezető és más tapasztaltabb oktató részvételével. Az óralátoga­tást közvetlenül követte a csoportos értékelés. Ennek során figyelemmel kísérhető, hogy a résztvevők mennyire sajátították el és hogyan tud­ják önállóan, alkotó módon alkalmazni a tanfolyamon hallott pedagógiai gondola­tokat. A város tudományos inté­zeteiből és a megye üzemei­ből is sokan jelentkeznek a tanfolyamra. Olyanok, akik­re a későbbiekben oktató­ként is számítanak és akik a „fakultás docendi” címre pályáznak. A főiskola szená­tusa határozatot hozott, amely e cím megpályázásá­hoz megkívánja a tanfolyam befejezését. A tavaszi szemeszterben három hónapon keresztül a tanfolyam résztvevői az ok­tatási munkájukhoz szoro­san kapcsolódó feladatot dol­goznak ki. Az a cél, hogy az oktatók saját munkájukban hasznosítható eredményt ér­jenek el, s egyben a felső­oktatás-pedagógiai kutatások körét is szélesítsék. A témák közül néhány:­— Tudományelméleti ana­­lízis egy adott szaktudomány terén a tudományos munka­­módszer feltárására, és a kö­vetkeztetések levonása az oktatás számára. — A problémamegoldás a Folyamat átfogó módszerei­nek az oktatás különböző szervezeti formáiban történő megvalósításának vizsgálata. — Egy tipikus szaktudo­mányi munkafolyamat tudo­mányos munkamódszerének vizg­álata és figyelembevéte­le az oktatási, folyamat ki­alakításánál. A témák első konzultáció­ján és az elkészült munkát értékelő vitán a résztvevő oktatók tanszékei is képvi­seltetik magukat. A felsőoktatás-pedagógiai továbbképzés jelentősebb fó­rumai az ankétok, és a kivá­lasztott felsőoktatás-politikai és pedagógiai problémák kö­rében szervezett tapasztalat­­cserék. (Ilyen téma pl. a hallgatói tudományos, munka szerepe a hallgatók nevelé­sében vagy a módszerek el­sajátításának problémái a mérnökhallgatóknál.) Az an­­kéton konkrét és gyakorlati­as módszertani problémák szerepelnek főiskolai okta­tók előadásában ill. vitave­zetésében. A már több éves pedagó­giai gyakorlattal rendelkező oktatók esetében a felsőok­tatás-pedagógiai témák tár­gyalásánál a pedagógiai ta­pasztalatokból kell kiindul­ni. Kapjanak lehetőséget e viták során tapasztalataik is­mertetésére, mások tapaszta­latainak megismerésére, s ezzel az önkritika gyakorlá­sára is. Így a tapasztalatcse­re emeli a vita hatékonysá­gát és színvonalát — felté­ve, ha sikerül a gyakorlati nevelési, didaktikai-módszer­tani problémákat megfelelő elméleti alapon megtárgyal­ni. Az oktatók összevethetik az elméletet gyakorlati ta­pasztalataikkal, s ez vagy megerősíti őket saját peda­gógiai törekvéseikben, vagy annak felülvizsgálatára, kor­rigálására ösztönöz. A pedagógiai továbbképzés sikere nagymértékben attól függ, hogy mennyire sikerül a résztvevő oktatókat aktivi­tásra ösztönözni, bátorítani. Erre a saját előadások, sze­mináriumi referátumok, sa­­ját oktatási elképzeléseik gyakorlati bemutatása ad le­hetőséget, s egyben ösztön­zést a továbbképzés legérté­kesebb formájára, az önkép­zésre. Dr. sc. paed­. Franz Bernard a felsőokt­atás-pedagógiai csoport vezetője .GyimBiaMBcnnm­­in­t­area tmmm Hírek, esemén­yek BIZALMI TESTÜLETI ÜLÉS December 21-én ülést tar­tott a főiskolai szakszerve­zeti bizalmi testületé. Sza­vazattöbbséggel­­megválasz­totta a Szakszervezeti Bizott­ság és a Bizalmi Testület el­nökévé dr Csizmadia József­­né dr­t. főiskolai docenst Ezután meghallgatta és tu­domásul vette a Szakszerve­zeti Bizottság titkárának be­számolóját, a KTMF szak­­szervezeti alapszervezetének 1984. évi költségvetési terve­zetét. egyetértett az étkezési hozzájárulás mérték­ének nö­velésével (dolgozónként napi 1,20 Ft), a költségvetési ju­talomkeret terhére. A bizal­mi testület egyetértett az 1983—84. évi Munkaterv mó­dosításra előterjesztett javas­lattal és az újabb feladatok ütemzésével. FŐIGAZGATÓI TANÁCSÜLÉS Aktuális főiskolai problé­mákról, kérdésekről tárgyalt, december 23-án a főigazga­tó közvetlen tanácsadó tes­tülete. Konstruktív vita és véleménycsere alakult ki a főigazgató és a főigazgató­­helyettesek által előterjesz­tett témakörökben, így a többi között a káderfejleszté­si tervekről, a főiskolai gaz­dasági munkaközösségek helyzetéről, a KK szabályzat módosításának és benne az érdekeltségi rendszer változ­tatásának szükségességéről, a tudományos fokozatok anyagi és erkölcsi ösztönzéséről. Rangjának megfelelő súllyal esett szó a vizsgáztatás je­lenlegi rendszeréről, annak problémáiról — kevés az ok­tatók által kijelölt vizsganap s ebből adódóan is sok az átjelentkezés, nem megfelelő a megajánlási jegyek gya­korlata — ezért a FONB ki­dolgozza a vizsgáztatás rend­jét. Tudomásul vették a ta­nács tagjai a tájékoztatást, hogy a tavaszi főiskolai tu­dományos ülésen 367 előadó 303 előadása hangzik el, ezek között 115 főiskolánk előadó­ja. TOVÁBBKÉPZÉS Január 23—24—25-én lesz ebben az évben — immár hagyományosan — az álla­mi-, párt- és szakszervezeti vezetők továbbképzése Mi­hályiban. A tervek szerint az első napon Háry Béla az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára tart előadást, a második na­pon időszerű főiskolai kérdé­sek szerepelnek napirenden, a harmadik napon az érté­kelés, a tapasztalatok össze­gezése. . TELEFON Az NDK Államvasút Vas­útépítő Főnöksége, sikerek­ben gazdag új évet kíván minden, eddig ott dolgozó hallgatónknak, és reméli, hogy ebben az esztendőben is sokan jelentkeznek majd hozzájuk építőtáborba. ff Az aulában megjavították azokat a berendezési tárgya­kat, amelyeket ismeretlen tettesek „megrongáltak”. A képen: Tóth Vilmos és Vincze Imre téemkások, munka közben. (Fo­tó: Sándor István) Talózás t­ün­atreszKifu­tógép-piacsti 1383 végési Mint minden évben, 1983. végén is a CHIP (NSZK-ban megjelenő szaklap) szerkesz­tősége más tekintélyes szak­lapok szerkesztőségeit is be­vonva megadott szemponto­kat figyelembevevő szavazást rendezett, amellyel az „1983 mikroszámítógépe” cím oda­ítélését kívánták eldönteni. Jelen sorok a CHIP 1983 de­cemberi számában e tárgy­ban közölteket foglalják ösz­­sze. Emlékeztetésképpen 1982-ben a Home-Computer (ház) számítógép) kategóriá­ban a Commodore cég VC— 20 gépe, a Personal­ Compu­ter (személyi számítógép) kategórában pedig a Victor Technology cég Sirius I. gé­pe győzött egészen minimá­lis előnnyel. 1983-ban érde­kes változások zajlottak le a piacon. Két új kategória lé­pett be, az egyik a Portable Computer (hordozható szá­mítógép), a másik a Hand­held Computer (kézben tart­ható számítógép) kategória. Ennek figyelembevételével 1933-ban 4 kategóriában tör­tént eredményhirdetés. A szavazásnál az alábbi szempontokat vették súlyo­zottan figyelembe: — A rendszer kidolgozott­sága, konfigurációgazdagsá­ga — Piacon beszerezhetőség — Szerviz biztosítottsága — A software ellátottság. A szavazás eredményei a Home és Personal Computer kategóriákban fej-fej mel­letti küzdelmet ígértek és hoztak. A Home Computer kategóriában a Commodore 64 számítógép minimális előnnyel előzte meg a Sinc­lair Spectrum gépét. Ebben a kategóriában igen jó mi­nősítést szereztek még az Atari, Acorn és Thomson cé­gek gépei. A Personal Computer ka­tegóriában az új IBM PC nyert a DEC cég Rainbow gépe és az Apple cég LISA gépe előtt. A Portable Computer ka­tegóriában világos és egyér­telmű eredmény született, a Non-Linear Systems Inc. cég Kaypro II gépe biztosan előzte meg az Osborne gé­pet. A Hand­held Computer kategóriában a győztes az Epson cég HX—20 gépe. Alig marad el mögötte a Tandy 100 és a Hewlett- Packard HP—75 gépe. (A későbbiekben tervezzük a kategóriagyőztes gépek be­mutatását.) Czápáry András főisk. adjunktus Mozogjunk táplálkozzunk szükséglet szerint Beszámoló a hallgatók orvosi szűrővizsgálatáról P­­ A magyar egészségügyi alapellátás, a körzeti-, isko­la- és üzemorvosi munkához a betegek gyógykezelésén túl, a lakosság különböző szintű­ szűrővizsgálata is szükséges. Ennek segítségé­vel a panaszt nem okozó el­változások, az orvoshoz nem forduló betegek is megtalál­hatók. A főiskolán évek óta fo­lyik az elsőéves és a végzős hallgatók belgyógyászati szű­rővizsgálata. Az eddigi vizs­gálatok néhány eredményét szeretném röviden ismertet­ni. A férfi hallgatók, átlag­­testmagassága 178 cm, a fő­iskolán töltött 3 év alatt 112 cm növekedés figyelhető meg. A nőhallgatók magas­sága átlag 153 cm. A test­hossz a 3 év alatt a nők kö­zött nem változik. Érdemes odafigyelni a testsúly alaku­lására. Az I. éves férfiak át­lag testsúlya 69,8 kg, a nők átlaga 56,2 kg. A 3 év alatt mindkét nemben átlag 3—4 kg testsúlynövekedés volt megfigyelhető. A kevés moz­gás és a szükségletnél több táplálékfelvétel ebben bizto­san szerepet játszik. Az elsőéves hallgatók 26 százaléka dohányzik. A vég­zős hallgatók között ez az arány már 37 százalék. Re­mélhetőleg a józan belátás csökkenteni fogja ezt az arányt. Hasonlóan nem lehet dicsekedni az­ alkoholfogyasz­tással sem. A három év alatt 71 százalékról 86 százalékra emelkedik az alkohol­fo­gyasztók aránya. Az igaz, hogy alkalomszerű alkohol­fogyasztásról van szó az ese­tek nagy részében, de a ten­dencia így sem jó. Bizonyos szubjektív pana­szok a félévi, évvégi vizsga- időszakokban halmozottan jelentkeznek. Ezek a pana­szok — fejfájás, idegesség, fáradékonyság, alvászavar — az idegrendszer túlterhelése mellett szólnak. A panaszo­kat mérsékelni csak rendsze­res tanulással, azaz egyenle­­tes terheléssel, normál éjsza­kai pihenéssel­ lehet. Az ismertetett adatok az­ ország többi egyetemén illet­ve főiskoláján folyó vizsgá­latok eredményeivel lényegé­ben megegyeznek. Dr. Bálint Terézia a KTMF üzemi főorvosa

Next