A Jövő Üzemmérnöke, 1987 (15. évfolyam, 1-8. szám)

1987-02-01 / 1. szám

1987. FEBRUÁR Győr építészete a két világháború között Az 1919—22-es években a lakásépítés szünetelt, a gazdasági válság erősen éreztette hatását. A harmincas évek elején sajátságosan kezdődött el az olcsó lakásépítés. A szegények engedély nélkül kezdték építeni kis vályogviskóikat a Rába mentén, Újváros külső területén. A hatóságok nem tudtak ellene tenni, hát törvényesítették a dolgot, egy-egy család 25 pengőt vagy 3 mázsa cementet kapott segélyképpen. 128 ház épült így fel, 121 lakással 19X20 m parcellákon. A nyomortelepet ,,trianoni telepnek” nevezték. Ma Gorkij város. Ugyanakkor a harmincas években a várost szerető, művelt polgárok hatására megkezdődött Győr műemmlékeinek védelme. A Győri Szemle 1930-tól közölt helytörténeti és régészeti tanulmányokat. 1934-ben 22 épületet nyilvánítottak műemlékké és gondoskodtak védelmükről. 1938-ban a törvényhatósági bizottság is foglalkozott a városépítéssel és városrendezéssel. Határozatot hozott az ízléstelen portálok eltávolítására, a parkok rendezésére és a modern utcai világítás megteremtésére. A város iskolahálózata bővült. 1927-ben épült, a fejlődő Nádorvárosban a Gárdonyiról elnevezett polgári, most általános iskola. 1931-ben épült fel a régóta hiányzó tanonciskola. A Weichinger Károly által tervezett tágas, jól felszerelt iskola akkor feltűnést keltett, és ma is jól szolgálja a szakmunkásképzést az újvárosi Kossuth utca elején. Az orsolyiták indítanak 1926-ban tanítóképzőt, majd néhány évvel később ipari leányközépiskolát. Ezen intézmények számára készült el az épület 1941-ben Megyer Attila tervei szerint, mely jelenleg a textilipari szakközépiskolának ad otthont. Más kulturális rendeltetésű létesítménnyel is gazdagodott a város. A régi színházat a Radó téren tűzveszélyesnek nyilvánították és 1928-ban bezárták. Helyette építették fel 1935-ben a Városi Kultúrházat. (Ma a Győr-Sopron Megyei Művelődési Központ). Az elnevezéshez az illetékesek ragaszkodtak, egyrészt, mivel nem adták fel a teljes értékű színház építésének tervét, másrészt, az épületnek kellett megfelelnie néhány más, hiányzó intézmény funkciójának is (múzeum, képtár, hangversenyterem). Fő funkciója azonban egészen 1977- ig a színház maradt. Új építészeti felfogást tükröz a Lakatos Kálmán tervezte Híd utcai OTI-rendelő. Különös, hogy a kor építészeti irányát ebben a korban Győrött leginkább két egyházi építkezés valósította meg: az Árkay Aladár tervezte gyárvárosi templom (1929), majd egy évtizeddel később a Körmendy Nándor tervezte nádorvárosi Szent Imre templom. A gyárvárosi templom robusztus külsejében még sok a darabos romantika, de belső tere a kor jobb ízlésbeli fejlettségét mutatja, hogy tervezője nem elégedett meg a szokásos utcasorba vagy telekközépre állítással, hanem téralkotó eszközökkkel kapcsolta az épületet a környezethez. Belsejét érdekessé és értékessé teszik Szőnyi István freskókísérletei, impresszionista meglátású képek falra vetítése. Ekkor épült meg, 1942—43- ban a Munkácsy utcai vagongyári bérház. Valójában tisztviselők részére készült. Tervezője Urbantsek Tibor, aki a gazdasági válság idején a Szovjetunióban vállalt munkát, és onnan ötéves sikeres tevékenység után tért haza. A tehetséges építész ezen munkája a Bauhaus törekvéseinek hatását mutatja. Az épület lakásai ma is a legjobb színvonalúak. Sajnos, az építész a nyilas hatalomátvétel után megbízhatatlannak minősült és 1944-ben mártírhalált halt. Köztéri szobrok is kapcsolódnak ez időszakhoz. A Radó-sziget déli oldalán állítottak emlékművet az első világháború hőseinek. A fehér márvány párduc és obeliszk Horvay János munkája. Érdekessége, hogy az emlékmű környezetének építészeti és kertészeti kiképzésével alkot jellegzetes együttest. Ekkor került mai helyére a város első köztéri szobra, — Kisfaludy Károlyé — a Köztársaság térre. 1888 óta a Radó-sziget északi oldalán állt. Mellszobrot kapott a városban élt másik író, Gárdonyi Géza is. A tanítóegyesület mozgalmának eredményeként utcát, iskolát neveztek el róla. Mellszobrát Zászlós István készítette el, és 1925- ben helyezték el a Batthyány-téren. Szakály Teréz nyelvtanár A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 3. Lononiu regénye Széchenyi tevékenységének egyik kimagasló eredméénye a Lánchíd, mellyel majdnem megszakítás nélkül egész közéleti szereplést vállaló életén át foglalkozott. Napjaink beruházási terminológiájában talán nincs is ilyen komplex tevékenységre műszó. A Lánchíd messze nemcsak műszaki alkotás, hanem nemzeti ügy, reformpolitika, pénzügy, várospolitika, iparfejlesztés. Alapkőletétele egyben alapja Budapest létrejöttének, a centrális közlekedési hálózatnak, de az építőanyag- és gépipar több ágazatának is. Széchenyi még katona korában, 1821-ben foglalkozott a dunai állóhíd létesítésének szükségességével, esztendei jövedelmét is felajánlotta, de ez akkor még kiérleletlen ötlet volt csak. 1829. derekán azonban már bemutatja József nádornak Brunei, akkor híres angol mérnök terveit. A vázlatos tervrajz szerint öt nyílású függőhíd volt az első elképzelés. Széchenyi érzi, hogy az ügy elmélyültebb tanulmányozást igényel. A javaslatára alakított Híd Egyesületnek 1832- ben nyújtja be Andrássy Györggyel együtt jelentését, melyben a megelőző három hónapos nyugat-európai tanulmányútján szerzett tapasztalatát összegzi. A Hídjelentés első rangú irodalmi mű, mely méltán sorolható Széchenyi addig közzétett nagyszabású műveihez. A múlt század első felében aligha jelent meg magyar nyelven ennél érdekesebb és értékesebb technikai irodalmi munka. Benne összehasonlítja a függő lánchidakat a fa- és kőboltú hidakkal és a fahidakkal. Alapos tájékozódást szerez felhasználandó építőanyagok minőségi feltételeiről, az éghajlati viszonyok hatásairól, a hídépítés tartamáról és az előállítás költségeiről, arra a következtetésre jut, hogy függő lánchidat kell építeni. Széchenyi elveti, hogy a híd építésének és fenntartásának költségeit pusztán a nemesség viselje. A híd nyilvánvalóan nemzeti közérdek, mely megvalósításánál igen jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a haladáshoz nélkülözhetetlen közteherviselés felé az első lépéseket meg lehessen tenni. Nevezetesen a nemesi vámkiváltság felfüggesztésével „hídvámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik”. Különös súlyt helyezett arra, hogy a híd ne csak műszaki szempontból legyen a lehető legtökéletesebb, de hogy a vállalat pénzügyi részét is minden eshetőség ellen biztosítsa. Széchenyi félt a minden áron vállalkozni akaró versengésektől, mely következménye a legjobb esetben is a beruházandó összegnek az alsó határáig való leszorítása és egy olcsó, hiányos hídnak az építése lett volna. Széchenyi Sina György bárót, a dúsgazdag bécsi bankárt és magyar földbirtokost kérte fel, hogy a vállalat élére álljon. 1936-ban az Országgyűlés a híd építését elfogadja. Gróf Cziráky Antal országbíró a Lánchíd építésének törvénybeiktatási napját „az ősi magyar alkotmány temetése napjának” nevezte. A nemesi szabadság megtépázását, a nemesi kiváltságok megnyirbálását jelentette ez a törvény, a Híd törvénye. Sina és Széchenyi a híd terveinek előkészítésére megnyerte az akkori legkiválóbb hídmérnöknek Tierney Clarknak a közreműködését. Aki 1837. szeptember elején a szükséges előtanulmányok megszerzése érdekében meg is érkezett Pestre. 1839. május 14-én kapja Széchenyi az értesítést, hogy a híd ügye a királyi szentesítést elnyerte. A hídjelentéstől (1833.) az építési tevékenység megkezdéséig folytatott politikai, pénzügyi, műszaki küzdelem részletes leírására itt nincs módunk. Széchenyi aktivitását és energiáját mindig akkor tudta fokozni, minden befolyását latba vetni különböző fórumokon az ügy megmentéséért, amikor a bajok tornyosultak. Széchenyi végig vallotta, hogy ......lehet tiszta szándékkal s férfiúi elszánással oly munkát vinni végbe, ha hazafiak kezet fognak s vállat vetnek, melyekrül az előítéletek rabja csak álmodni sem merészel.” (Folytatjuk.) Dr. N. I. Batthyány Gyula ceruzarajza ... sohasem hihettem, hogy előítélet, balvélekedés és tudatlanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelének s boldogulásának. + + + Ismerem a magyart... annyi nyomorúsága dacára is még mindig okulni nem tudott, s nem tudta megtanulni, mikor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni s mikor horgonyt vetni, hanem csak nekimegy lelkesedésével, mint a vak légy egyik a másiknak. + + + A magyarnak mindenkori s most is legnagyobb ellensége — a magyar. + + + Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt: a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre. Széchenyiaforizmák Nem elég mai időkben törvényeket írni, de azok iránt szimpátiát is kell gerjeszteni. ± + + A munkásság — lelki és testi — az egyedüli, ami az emberi boldogság legmagasabb fokához vezethet bennünket. ... úgy fogjuk találni — ámbár a sorsnak s vak szerencsének is nagy befolyása van —, hogy legtöbbnyire felemelkedések oka az egészséges agyvelő s a tudományok szoros rendszabásai ... + + + Tanácskozzunk, fáradjunk s cselekedjünk, s csak ne kvánjuk még azt is, hogy a kormány érettünk szántson, vessen, s csűreinkbe takarítson is. + ♦ ♦ Bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben, készületlen azonban soha ne lépjünk síkra, s erőnkkel jobban gazdálkodjunk, mint eddigelé... Sokan azt gondolják: Magyarország volt, én azt szeretném hinni: lesz!