A Jövő Üzemmérnöke, 1991 (18-19. évfolyam, 1-8. szám)

1991-02-01 / 10. szám

Pincze István (1933-1991) 1991. január 21-én hét­főn kaptuk a mindany­­nyiunkat megdöbbentő hírt, hogy egyik volt kollégánk Pincze István előző nap, vasárnap es­te váratlanul meghalt, 58 éves volt. Pincze István 1971 óta dolgozott főiskolánkon, 11 évig a Gazdasági- és Műszaki Igazgatóság egyik vezetőjeként, majd 1988 óta a Kollégium ve­zető gondnokaként. Gaz­dasági vezetőként átélt számos központi, költség­­vetéssel kapcsolatos pénz­ügyi, számviteli, gazdál­kodási változtatást, részt vett azok főiskolai meg­szervezésében, a gazdasá­gi folyamatok főiskolai kialakításában. Az ő ne­véhez fűződik a főisko­lán akkor még újdonság­nak számító „folyamatos eszköz-leltár”, ami meg­kíméli a főiskola dolgo­zóit az év végi, forduló­napi leltározás kollektív, időigényes részvételétől, hatalmas adminisztratív terheitől. Lelkes, aktív szervező­je, a lebonyolításban résztvevője volt a főis­kolai Tudományos ülés­szakoknak és egyéb ren­dezvényeknek. A több­nyire női beosztottaival, munkatársaival szemben megtalálta a megfelelő hangnemet, vidám alap­­természete átsegítette őt és kollégáit a feszültsé­geken. Tiszteletet érdemel az, amilyen szeretettel ápol­ta már hosszú évek óta mozgáskorlátozott, több súlyos műtéten átesett beteg feleségét, aki ugyancsak 14 évig a Gaz­dasági­ és Műszaki Igaz­gatóság pénzügyi dolgo­zója volt, onnan m­ent 1989. évben rokkantnyug­díjba. Kollégánk néhány éve már maga sem volt tel­jesen egészséges, de be­tegségéről nem akart tu­domást venni. 56 évesen építkezésbe fogott, hogy szerény, de kertes kis házuk terraszán az éve­kig lépcsőkön, ölben hor­dott felesége majd kiül­hessen a napra, a leve­gőre, míg ő kertészkedik. Nem rég jött számára a jó hír, hogy a főiskola vezetése 1991. január 1- jétől, körülményeire te­kintettel, hozzájárult vol­na korengedményes nyugdíjazásához. A ház már bepucoltan áll, de még sok férfi­­munka volna hátra. E búcsúcikk megírásához fényképet keresve asztal­fiókjában, fenyőfa és egyéb kerti növényeket találtunk. Tervei voltak ..., de sajnos nem vál­hattak valóra. Nem válhat már való­ra az sem, hogy a főis­kolánkon szép hagyo­mánnyá vált nyugdíjas találkozókon kezet ráz­hasson volt kollégáival. Nyugodjon békében! _______A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE 2­­’91. FEBRUÁR 990 januárjától Mi kezdjük talán a múlt évi adatokkal: mit tett a szakszervezet és a főiskolai vezetés, hogy jobban dagad­jon a pénztárcánk 1990-ben? — Mit tett és mitt tesz a szakszervezet a dolgozók ér­dekében? Igen sűrűn felve­tődő kérdés ez manapság. A válasz dióhéjban, és csak a béremelésről. Tavaly a Fel­sőoktatási Dolgozóik Szak­szervezete (FDSZ) intenzív tárgyalásssorozatának ered­ményeként a tervezett 14, il­letve 20%-os helyett 1990. január 1-től a nem oktatói állományba tartozó dolgozó­ink 24%-os, az oktatói állo­mányba tartozók pedig átla­gos 30%-os béremelést kap­tak. A nemrégen készült 1990. évi bérfejlesztési össze­sítőből azonban ez olvasható ki: az oktatói állományba tartozóknál 41,3°/n-os, a nem oktatói állományban pedig 37,8%-os volt az átlagos bér­emelés! A főiskolai szintű átlag: 37,8%. Honnan ez a növekmény a központi bér­emeléshez viszonyítva ? Rész­­ben onnan, hogy a szakszer­vezet és a főiskola vezetése együttes kezdeményezésére 1990. december 1-től minden oktató és nem oktató állo­­mányba tartozónak egysége­sen 5%-os béremelést bizto­sított, másrészt a decentra­lizált gazdálkodó szervezeti egységek a nem oktatói ál­lományba tartozók bérét át­lagosan 8,8%-kal, az oktatók bérét átlag 6,3°/o-kal emel­ték. A közölt bérfejlesztési ada­tok az 1989. XII. 31-i és az 1990. XII. 31-i bérszínvonalak közti változást szemléltetik %-os mértékben. Rendkívül fontosnak tar­tom, hogy a főiskolai veze­téssel, s mindenekelőtt dr. Szekeres Tamás főigazgató­val olyan megállapodás jött létre, hogy az szb illetékes állásfoglalásra minden­­bér­ügyi kérdésben. Ez a mecha­nizmus nagyon jól működik Nyitottan, korrekten, precí­zen. Mi Február 1-jén 20%-real több volt minden dolgozó borítékjában. — Ebben az évben a szak­minisztériumtól először 20%­­os béremelést kaptunk (min­den felsőoktatási intézmény A szerk.) január elsejével. Tekintettel a nagymérvű inflációra, szakszervezetünk ebben az évben is béralkut kezdeményezett a kormány­szervekkel, a szaktárca tá­mogatásával. Ennek az ered­ményeként ebben az évben is további 10%-ot sikerült kiharcolni. Így tehát 20%-os bérautomatizmust kapunk a szaktárcától, plusz 10%-os központi béremelést, össze­sen tehát 30%-ot január el­sejétől. A február elsejei bo­rítékban 20%-nak megfelelő összeggel valóban mindenki­nek több vol­t a­­borítékjá­ban. Ez a 20% magában fog­lalja a soros előrelépéseket is. Mi Minden felsőoktatási intézetben ígv történt, vagy csak a mi főiskolánk intéz­kedett ilyen gyorsan? — Január 24-én volt egy országos választ­ányi ülés Budapesten, a felsőoktatási intézmények sab­titkárainak részvételével. Büszkén mondhatom el, hogy az egyetlen olyan intézmény a Széchenyi István Műszaki Főiskola, ahol február 1-jén, a január elsejétől érvényes béremelésnek a kétharmada megjelent pluszként a borí­tékban! Mi tehát egy gyors kom­penzálás az inflációval szem­ben. — Így van. Szerencsés volt a döntésünk. Felmerült a kérdés a választmányi ülé­sen, hogy a 20%-os egységes bérfejlesztés nem a leninbs megoldás, mert a meglévő problémákat felnagyítja. Nyilván­valóan érvényes ez a mi főiskolánkra is: növek­szik a különbség az egyes intézetek bérbeállása között, s az intézeteken belül is. A választmány egy ajánlást adott, amit két ellenszava­zattal megszavaztunk. Az ajánlás az volt, hogy min­denki kap­­a meg minimáli­san a 20%-os béremelést, akinek a munkájával a to­vábbiakban is számolunk. Ez teljesen egybeesik a főis­kolánk döntésével. Mi A január 25-i szb-ülé­­sen központi kérdés volt, mi lesz a további 10%-os bérfej­lesztés sorsával? — A 10%-os béremelési keret nagysága pontosan is­mert: február második felé­re érkezik meg. Az elosztás elveiről szintén összevont vezetői és szb-ülésen hatá­rozunk majd. Az szb azt ha­tározta el, hogy kidolgozza milyen konstruktív javaslat­tal­­tud majd élni. Mi A sajtó sokszor szinte már ellenszenvet keltett a pedagógusok bérének emelé­séről közzétett híreivel, cik­keivel. Vannak-e országos adatok arról, hogy milyen szintre kerülnek a felsőokta­tási dolgozók ezzel a fizetés­­emeléssel az értelmiségi struktúrában? — Én is úgy érzem, hogy a nyilvánosság előtt valóban sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de kevesebbet a rendezésével! Egy egészen friss adat a Munkaügyi Minisztérium és az Állami Számvevőszék felmérése eredményeként teljesen ösz­­szecsengően azt bizonyítja, hogy az összehasonlítható más értelmiségi rétegekhez viszonyítva, még a 30%-os bérfejlesztés után is 25— 30%-os bérelmaradás mutat­kozik. Tehát van mivel fog­lalkozniuk ! Mi Dr. Szekeres Tamás az említett szb-ülésen úgy fo­galmazott, hogy esetleg lesz lehetőség még saját kiegészí­tő bérfejlesztésre is?! A fő­iskola saját erejéből. — Köztudott, a tavalyi de­­cemberi 5%-os egységes bér­emelés saját erőből történt. Ez érthetően rendkívül ked­vező közhangulatot eredmé­nyezett. Az idén is ezt a módszert kell követni. Az év második felében meg kell vizsgálni a rendelkezésre ál­ló erőforrásokat, s azt ho­gyan lehet béremeléssé ala­kítani az ittlévő összegeket. Mi Például úgy — s erről is szólt a főigazgató —, hogy az évek óta betöltetlen üres álláshelyek lehetőleg ne le­gyenek. — Ebből és a jutalomke­ret csökkentéséből „jött ösz­­sze” a tavalyi 5%. A decem­beri béremelésnek egyben az a konzekvenciája, hogy je­lenleg az önálló gazdálkodá­si egységek az átmeneti bér­megtakarításukból nem 25%-ot, hanem 50%-ot ad­nak a központi keretbe, melyből az idén is valószí­nűsíthető hasonló nagyság­­rendű­­béremelés. Mi Az étkezési hozzájáru­lás is foglalkoztatja a főisko­la dolgozóit. — A másik kulcskérdés amivel foglalkozni tudunk. Az 1991. évi adózásról szóló törvény havonta és szemé­lyenként 800 Ft-os adómen­tes étkezési hozzájárulást tesz lehetővé abban az érte­lemben, ha ezt pénzben fi­zeti a főiskola. Február el­sején már ezt az összeget vehették kézbe dolgozóink. Az idei rendelet — szemben a tavalyival — lehetőséget ad arra, hogy ha természet­iben, vagy tikettel old­ják meg az étkezési hozzájáru­lást az intézmények, akkor nincs felső határa a hozzá­járulás mértékének. Én úgy gondolom, hogy célszerű lesz megvizsgálni ennek a lehetőségét. Ehhez azonban több idő szükséges. .. a 800 Ft-os pénztérítést esetleg egy nagyobb összegű tikett­rendszerrel válthatnánk fel.. . még esetleg a béralap terhére is. — s. n. — ...ÉS MÉG ÍGY IS 30% -OS BÉRELMARADÁS A TEMPUS-programot 1990. májusában hagyta jóvá az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa. A program cél­ja Közép-, illetve Kelet-Európa országaiban a felsőokta­tás fejlesztése, az egyetemek megújulásának, fejlődésének és az európai felsőoktatás rendszerébe való beilleszkedé­sének elősegítése a nemzetközi együttműködés támogatá­sával és anyagi erőforrások rendelkezésére bocsátásával. (Az „Egyetemek” a program szóhasználatának megfelelő­en a főiskolákat is jelentik.) Pénzügyi támogatásra há­rom kategóriában lehet pá­lyázni. 1. KÖZÖS EURÓPAI PROJEKTEK (JEP) A TEMPUS legfontosabb részprogramjai a felsőokta­tási reformot (tanterrv, tan­anyag, oktatásfejlesztés) támogató Joint European Project-ek (JEP) legalább egy kelet-közép-európai és legalább két különböző EK országbeli egyetem együtt­működését irányozzák elő. Azon részképzések, vendég­oktató cserék kapnak első­­sorban támogatást, ame­lyekre valamely JEP kere­tében kerül sor. 2. EGYÉNI ÖSZTÖNDÍJAK Oktatók és hallgatók is pályázhatnak. Az oktatók esetében tanulmányút, át­képzés vagy vendégoktatói tartózkodás költségeit lehet kérni, a hallgatók pedig részképzésre vagy ipari gyakorlati idejük támoga­tására pályázhatnak. 3. EGYÉB TEVÉKENY­SÉGEK A programmal kapcsola­tos publikációk, felmérések, nemzetközi felsőoktatási szervezetekben való részvé­tel, illetve diákcsere költ­ségeit lehet kérni. AZ EDDIGI EREDMÉ­NYEK Az első pályázati forduló igen rövid határidővel, a júniusi meghirdetés után szeptember 30-án zárult. Az érdeklődés igen nagy volt, annak ellenére, hogy a pályázatok (különösen a­ JEP-ek) előkészítése meg­lehetősen­­bonyolult koor­dinációt igényelt. Az elbírálásban részben magyar, részben külföldi független szakértők vettek részt. A döntés az egyéni pályázatok tekintetében Budapesten, az intézményi pályázatokról Brüsszelben­­történt. Egyéni pályázatot Ma­gyarországról mintegy 600 oktató, illetve hallgató nyújtott be. Ebből körül­belül 700-an kaptak támo­gatást, köztük főiskolánk 4 oktatója. Dr. Pápai Vilma 5 hónap Anglia nyelvi kép­zés, Dr. Koppány Attila 1 hét Hollandia tanulmány­út, Dr. Marton László 1 hét Hollandia tanulmányút, Szepesházi Róbert 1 hét Hollandia­­tanulmányút. A közös Európai Projek­tek iránt még nagyobb volt az érdeklődés. Magyar in­tézmény részvételével 7­00 pályázat érkezett be. A bí­rálat meglehetősen elhúzó­dott, karácsonyra értesül­tek a 63 sikeres pályázat beadói. Főiskolánk 3 nyertes pá­lyázatban részes. Ezek résztvevői és az együttmű­ködési tématerületek az alábbiak: 1. Fachhochschule Kemp­ten (D), Huddersfield Poly­ technic (GB), Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­la (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Té­materületek: marketing és logisztika. 2. Technische Fach­hochschule Berlin (D), Hatfield Polytechnic (GB), Politechnika Krakowska (PL), Budapesti Műszaki Egyetem (H), Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Tématerületek: kör­nyezetvédelem, műszaki menedzsment, gyártórend­szerek. 3. Technische Universi­­teit Delft (NL), University College London (GB), Ruhr—Universität Bochum (D), Politechnika Kra­kowska (PL), Politechnika Warszawska (PL), Buda­pesti Műszaki Egyetem (H), Széchenyi István Műszaki Főiskola (H). Tématerüle­tek: utak és közúti forga­lom. Az elnyert támogatás vendégoktatók fogadására, oktatók tanulmányútjára, hallgatók részképzésére és eszközök vásárlására for­dítható. A pályázatban megfogalmazott tevékeny­ségekről és a pénzfelhasz­nálásról rendszeres és részletes beszámolót­­kell küldeni Brüsszelbe. A megítélt támogatások az 1990/91-es tanévre vo­natkoznak és az igényelt összegnek mintegy a felét teszik csak ki. Most foly­nak az alkudozások a résztvevő intézmények kö­zött a csökkentett keretek felosztásáról. TOVÁBBI TEENDŐK: Az 1991/92-es tanévre vo­natkozó egyéni és intézmé­nyi pályázatok beadási ha­tárideje MÁRCIUS 15. Pá­lyázati útmutatók és űrla­pok a főigazgatói hintái­ban találhatók. Az egyéni pályázók (ok­tatók és hallgatók) figyel­mét az alábbiakra hívom fel: " Pontosan meg kell je­lölni, hogy milyen célból, milyen intézményhez kíván utazni. 0 A fenti intézménytől a fogadókészség írásos iga­zolását be kell szerezni. ¤ A TEMPUS iroda nem kér a nyelvtudásról bizo­nyítványt, de a pályázati űrlapok csak angol, német és francia nyelven vannak meg. 6 Hallgatók külföldi részképzéséhez itthoni fő­iskolai támogatás is szük­séges.­­ Többek között az alábbi intézmények aján­lották, hogy fogadnának oktatókat, hallgatókat: Fachhochschule Dieburg (D), Universität — Gesam­thochschule Siegen (D), Institut National des Tele­communications, Evry (F), Ecole Nationale Superieure des Telecommunications, Paris (F), Birmingham Po­lytechnic (GB), Leeds Po­lytechnic (GB), Porsmouth Polytechnic (GB). Poli­­tecnico di Milano (I). Poli­­tecnico di Torino (I), Ho­­geschool Gelderland (NL), Hoge,school Heerlen (NL). Az intézetekhez nemzet­közi ügyekkel foglalkozó kollégák és magam is szí­vesen adunk felvilágosí­tást, tanácsot a pályázók­nak. Dr. Koren Csaba főigazgatóhelyettes AZ ÉPÍTÉSI INTÉZET LABORATÓRIUMAINAK AKKREDITÁLÁSA 1991. január 24-én a Magyar Szabványügyi Hivatalban ünnepélye­sen átadták a SZIMF Építési Intézet Laboratóriumainak akkreditá­lásáról szóló oklevelet. Hivatalosan elismerésre került, hogy a labo­ratóriumok felkészültek bizonyos vizsgálatok, illetve vizsgálat-típu­sok elvégzésére, az Egységes Magyar Minősítéstanúsítási Rendszer követelményeinek megfelelően. Az oklevél átadását hosszas előkészítő munka előzte meg. Az MI 18931/1. Vizsgálólaboratóriumok akkreditálása c. műszaki irányelvnek megfelelően ki kellett dolgozni a vizsgálatok elvégzésének rendjét, berendezések és műszerek hitelesítési, pontosságellenőrzési folyama­tát és a megfelelő szervezeti felépítést. A vizsgálatot befolyásoló va­lamennyi tényezőt a Minőségügyi Kézikönyvben szabályozni kellett. A követelményeknek való megfelelést az MSzH szakértők bevonásá­val megvizsgálta és megfelelőnek találta. Az akkreditálási eljárásban való részvétel a vizsgálólaboratóriumok számára azért különösen fontos, mert a gyártó, forgalmazó, aki a terméket független vizsgálólaboratóriummal kívánja vizsgáltatni és tanúsíttatni, nagyobb bizalmat érez egy hivatalosan jóváhagyott — rendszeres időközönként ellenőrzött — laboratóriummal szemben, mint olyanokkal szemben, akik ezen eljárásnak nem vetették alá magukat és nem kaptak hivatalos jogosítványt a vizsgálatok elvég­zésére. Egy külföldi forgalmazó is jobban bízik egy olyan labora­tórium vizsgálati eredményeiben, mely a nemzeti rendszerben jóvá van hagyva, eszközei ellenőrzötten hitelesek, ügyrendje szabályozott, közvizsgálatokban részt vesz. Az Építési Intézet Laboratóriumának akkreditálásával reméljük, hogy a magas- és mélyépítési építőanyagokat és szerkezeteket érintő, valamint geotechnikai és útépítési vizsgálati területeken több meg­bízásos munkában vehetünk részt egyrészt az MSzH ajánlásából, másrészt a területen várhatóan beinduló autópálya építése kapcsán. Dr. Szécsi László ig. h. A valódi kollégiumi önkormányzat felé (Folytatás az 1. oldalról) eset akadályozza tanulmányi munkájában — a hallgató be­kerülhessen a kollégiumba, vagy bent maradhasson a kollégiumban. De lényegében a teljesítményelvnek kell ér­vényesülnie! A fegyelmi szabályzat szin­tén új alapokra kerül. Az ed­digi fegyelmi bizottság he­lyett — hasonlóan mint a fő­iskolán — fegyelmi testület alakul, választott tagokkal. Ebből kerül ki egy adott, konkrét ügyet tárgyaló fe­gyelmi bizottság. Az első fo­kot ez a fegyelmi testület je­lenti, a második fokot a kollégiumi bizottság. Te­hát fellebbezés esetén a kb dönt; a főigazgatótól ezt a jogot átveszi mind a felvé­teli, mind a fegyelmi ügyek­ben. A főigazgató mintegy „törvényességi felügyeletet” gyakorol abba az esetben, ha egyéb törvényt, vagy szabály­zatot sértene a kb döntése. Az új kollégiumi SZMSZ-t s annak részeként funkcio­náló új felvételi-, fegyelmi és házirend-szabályzatot a már­ciusi kollégiumi küldöttgyű­lés hagyja jóvá. Az előkészí­tő munkálatokban nagyon so­kan vettek részt! Reméljük a kollégiumi küldöttgyűlésen is, mely záró állomása lesz an­nak az útnak és munkának, ami a valódi kollégiumi ön­­kormányzat felé vezet, és el­indítana az önkormányzat megvalósítási folyamatának. —Ki.— Megalakult az informatikai csoport A Közlekedési és Logisztikai Intézet igazgatója az intézethez tartozó műszaki informatika sza­kos hallgatók hatékonyabb kép­zésének elősegítése érdekében — ideiglenes jelleggel — létrehozta az informatikai csoportot. A csoportot azok a Közlekedé­si és Logisztikai Intézethez tar­tozó oktatók alkotják, akik a mű­szaki informatika szak általános — nem szakirányú — oktatásá­ban részt vesznek. A csoport ve­zetésével dr. Jámbor Attila főis­kolai docenst bízták meg. A cso­port feladatai közé tartozik töb­bek között a műszaki informati­ka szak felügyelete és a külön­böző informatív és döntési szin­teken való képviselete. Dr. B. G.

Next