Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 1999-2000 (Budapest, 2001)

Vizkelety András: Tarnai Andor (1925-1944)

TÁRNAI ANDOR (1925-1994) T­ekintetes Akadémia! Engedjék meg, hogy emlékbeszédemet Tarnai An­dor levelező tag fölött azzal a szokatlanul tradicionálisan csengő meg­szólítással kezdjem, amellyel ő kezdte székfoglaló előadását. Ebben a meg­szólításban ugyanis kifejezést nyer­t valami, ami Tarnai Andorra, emberi és tudósi magatartására jellemző volt: egyfajta gondosan megválogatott hagyo­mánytisztelet. Mihalik Andor gyulai kelmefestő fia, a család 1943-ban változtatta nevét Tarnaira, 1925. augusztus 23-án született. Az 1949-ben kötelező vagyonnyi­latkozat szerint szülei műhellyel, üzlethelyiséggel, a családi ház egyhatodával és 5 hold föld egyhatodával rendelkeztek. Ebből a családi és alföldi kisvárosi környezetből került ki Tárnai Andor, amikor 1935-ben, négy elemi elvégzése után az egri ciszterci gimnázium tanulója lett, ahol 1943-ban érettségizett. Magyar irodalomból írt érettségi dolgozata megmaradt, a két lehető tétel közül a Nagy magyar tanítómesterek lábánál ülök címűt választotta. Nem írókat, történelmi személyiségeket nevez meg a dolgozat: Szent Istvánt, III. Bélát és Széchenyi Istvánt, ők vették észre, mi „a nemzet szempontjából korról korra a feladat: az ország európai helyének megkeresése”. Nem volt éppen divatos eszme 1943-ban az Európa-gondolat hangsúlyozása. A dolgozat bírálata ki­emeli a kitűnő szerkesztőkészséget és a dikció gördülékeny stílusát. Tárnai Andor 1943 szeptemberében immatrikulált a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem latin-magyar szakán, és felvételt nyert az Eötvös Collegiumba. Egyetemi leckekönyvében kiváló tudósok és tanárok aláírásai sorjáznak: latin szakból Huszti József, Alföldi András, de a görögből is érettségizett Tarnai Andor Moravcsik Gyulát is hallgatta több szemeszteren keresztül. Magyar szakon Horváth János, Alszeghy Zsolt, Pais Dezső, Zsirai Miklós tanították.

Next