Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett 2001 (Budapest, 2002)
Verő József: Kántás Károly (1912-1991)
Rántás Károly 1912. december 2-án született a Veszprém megyei Sólyon egy parasztcsalád negyedik gyermekeként. A középiskolát a Pápai Református Kollégiumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Ott Rybár István akadémikus, az eötvösi hagyomány egyik továbbvivője keltette fel érdeklődését a geofizika iránt. Az ő javaslatára és segítségével került 1937-ben az Eurogasco, később a MAORT (a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.) alkalmazásába. Első feladata geomágneses mérések végzése volt a Dunántúlon. Ilyen mérések során került Sopronba, hogy a Soproni-hegységben is végezzen méréseket. Itt ismerkedett meg a brennbergi szénbánya vezetőivel, majd az ottani bányamérnökök útján Tárczy-Hornoch professzorral. A negyvenes években többször felkereste őt, geofizikai témákról beszélgettek, vitatkoztak. Meg kell említenem, hogy Tárczy-Hornoch professzor volt az első Magyarországon, aki előadásaiban már a harmincas években ismertette a geofizika alapjait. Rántás professzor visszaemlékezése szerint Rybár pesti egyetemi előadásaiban csak az Eötvös-inga elméletéről hallott, földtani kutatásban való alkalmazásáról nem. Pogány professzor, a szeizmika egyik magyar úttörője sem tárgyalta a Műegyetemen a geofizikát, így a kezdeményező szerep mindenképpen Tárczy-Hornádhé volt. Ő a bányamérnök-hallgatóknak, majd 1947-től jövendő bányakutató-mérnököknek adott elő geofizikát. Rántásnak ekkoriban közleményei jelentek meg a geomágneses tér normálértékének meghatározásáról, ami szükséges a nyert mérési eredmények földtani értelmezéséhez, továbbá a talált anomáliákat okozó kőzettömegek mélységének meghatározásáról, sőt műszert szerkesztett kőzetek mágnesezettségének mérésére. Erre az adatra ugyancsak szükség van az anomáliákat okozó hajók meghatározásához. Ezen eredményei alapján 1942-ben megszerezte a kísérleti fizika és matematika doktorának címét a budapesti egyetemen. Az elvégzett mérések eredményei Scheffer Viktorral közösen a Dunántúl regionális geofizikájáról írt úttörő tanulmányába is beépültek. Fordulatot jelentett életében, hogy a francia Schlumberger cég Magyarországon végzett első mélyfúrási geofizikai méréseiben vett részt, majd a cég nálunk dolgozó csoportjához helyezték. Itt a fúrásokban végzett elektromos mérések akkor még eléggé gyermekcipőben járó értelmezésével, valamint a béléscsöveknek a termelés megindításához szükséges lyukasztásával foglalkozott. A csoport vezetését még az 1949-es államosítás után is megtartotta, sőt neki köszönhető, hogy előzőleg hazánkba került a francia cég akkor nagyon korszerű, még alig kipróbált, külföldön nem is alkalmazott műszerkocsija, s evvel ugrásszerűen javult a magyar fúrólyuk-szelvényezés színvonala. A francia kapcsolat megszakadása után irányító szerepe volt abban is, hogy a magyar szakemberek önállósultak, kifejlesztettek egy olyan, mélyfúrásokban végzendő mérésekhez használható magyar műszerkocsit, amely még export