A Motor, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

hézagot tartson fenn. A drótháló tetszés szerint alakítható. Ha ez az előkészítés megtörtént, úgy a fibromonolithot, egy pépszerű anyagot, ráva­kolják a dróthálóra kívül és belül olyképen, hogy körülbelül 5 mm. vastag réteget képez­zen. A pép néhány nap alatt megkeményedik s akkor csiszolható, festhető és fényezhető. A gyáros adatai szerint az így készült kocsiszek­rény rendkívül ellentállóképességgel bír, ne­vezetesen tűzálló, vízmentes és érzéketlen a hideg és meleg iránt, nem válik le, illetve nem lazul a rázás által s azért zajtalan. Fölszórt szögecsek. A Gazetta dello Sport 1000 lira jutalmat tűzött ki szögecsszórók ki­derítésére. Az olasz autotura Turino Milano etapján ugyanis olyan töméntelen szöget szór­tak el az útvonalon, hogy 100 kilót szedtek föl belőle — a verseny után. A kocsik természe­tesen örökös pneumatik-defektussal küzdöt­tek s csak egy kocsi jutott sértetlenül a célba — a verseny győztese. A sértetlenségnek az a magyarázata, hogy utolsónak indult el s igy az előtte járó kocsik — a maguk kárára — ár­talmatlanná tették a szegecseket. Miért rendeznek automobil versenyt Német­országban? Erről a kérdésről igen érdekesen nyilatkozott egy ismert autó-sportmann az „Allgemeine Autombil Zeitungéban: „Minde­nek előtt meg kell állapítani — így szól a cikk hogy a külföldi versenyek azoknak a cé­geknek, amelyek a versenyekben részt vettek, rendkívül sok tapasztalatot és javítást, meg célszerű újítást hoztak, amelyek a nemzeti automobil iparnak nívóját jelentősen emelték. Az utolsó évek angol és francia versenyein olyan motor teljesítményekkel lepték meg a világot, amelyek messze túlszárnyalják a leg­utolsó „Prinz Heinrich Fahrt“ gyorsasági ered­ményeit, így például egészen bizonyos, hogy az új rendszerű 400 literes kocsik a francia Grand Prix-ben legalább 90 HP-t tudnak kifej­teni s nem lesz meglepő, ha 160 km­-es gyorsa­ságot érnek el. Épp ezért a Grand Prix-ben nagyon nehéz lesz helyt állani a német ko­csiknak a győzelemhez szokott angol és francia kocsik ellen. Az automobil ipar mérhetetlenül sokat köszön tehát az automobil versenyeknek. Azt hisszük, hogy ez a vélekedés Magyaror­szágra is alkalmazható. Az indianapolisi „Grand Prix“, Amerika leg­nagyobb szabású automobil versenye május 30-án kerül döntésre Indianapolisban, 500 an­gol mértföld távolságban. A verseny díjazására 250.000 koronát fordítanak, ami érthetővé teszi az óriási érdeklődést. Ezúttal először történik az is, hogy erős európai mezőny áll a starthoz, úgy hogy 17 amerikai kocsival 11 európai ko­csi áll szemben.­­ A nevezési lista a követ­kező: Anderson (Stutz), Cooper (Stutz), Barney Oldfield (Stutz), Wishart (Mercer), Bragg (Mercer), Pullen (Mercer), Goux (Peugeot), Boillot (Peugeot), Duray (Peugeot), Mulford 14

Next