A Nép, 1921. május (3. évfolyam, 1-23. szám)

1921-05-08 / 6. szám

1921 május 8. vasárnap POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőségi VIII., Szentkirály 1-utca 28/a. Telefon : J. 63-80, J. 63-81. Kiadóhivatal: Vili., Szentk­irály 1-utca 30. Telefon: József 103-85. Megjelenik d. u. 4 órakor. Budapest, III. évf. 6. (23) szám •kiaamBMmamKammmmamBmmmtmKmKmmBtmmmBaaKamKammmtmmcMmmmmmammm Előfizetési árak* Egész évre__440 kor. Félévre_____220 kor. Negyedévre 110 kor. Egy hóra 40 kor. Fél hóra 2­0­ kor. Egyes széna éra helyé­ben és vidéken 2 kor. Jogrend Budapest, május 7. A közvéleménybe, a sajtón át és a pódiumokról minduntalan közbe­­süvít egy-egy hang: — Jogrendet! A hang éles, vádló, szúrós és csí­pős. Éles mint egy bugylibicska, vádló mint a rossz lelkiismeret, szú­rós mint a terror-panganét és csípős mint esős időben a légy. Azt hinnéd, hogy a Bokányiék jóvoltából cson­kává lett Magyarország két tábor­ból áll: egyfelől a jogrend hőseiből, akik a jogért és a rendért meghalni is kész lovagjai egy szent eszmének, másfelől egy galád társaságból, amelyik semmiképpen sem akar jogrendet adni, ennek a felforgatott szerencsétlen országnak. Azt hinnéd, hogy kormány, nemzetgyűlés, Nem­zeti Hadsereg, vármegye, város, szervezetek és intézmények mind csak azon fáradoznak, hogy egy-egy szalmaszálat dobjanak a jogrendért büszkén előnyomuló bátrak és dere­kak útjába. Azt hinnéd, hogy a jog­rend szent eszméjének mártír ko­szorús hősei fülig fegyverben har­colnak a jogrendért, amit elvettek tőlük a gonoszok, s amit most újra vissza akarnak küzdeni vitézi tor­nában, így van-e? Nos, hát mondjuk,ki, hogy nincsen így. Ezek az élesen, vádlón, szúrósan és csípősen köve­telődző urak mindnyájan ott voltak a jogrend teljes felforgatásánál. Mindnyájan közreműködtek és pe­dig szorgalmasan abban, hogy véget érjen a jogrend s talmudi észjáráson kiélesített csavaros agyuk, önvádló lelkiismeretük, ösztönös szurkolá­suk és csipkedésük minden jog­rendért kiabáló lármája sem fogja soha elleplezni azt a valóságot, hogy Magyarországon ami jogrend van,az nélkülük és ellenükre van, s velük ma sem jogrend volna az úr, hanem a terrorbicska és Szamuely halál­­autója. Mi, igen­is, akarjuk a jogrendet, mert munkát, erőgyűjtést és kul­túrát akarunk. Akarjuk a jogrendet, mert az ebben megerősödött Ma­gyarország az a mágnes sark, ami körül az országról lemeszelt népmil­liók egybekovácsolandó vaspora so­rakozik. Akarjuk a jogrendet, azt a jogot és azt­ a rendet, ami a miénk, egy évezred óta itt küzdő, vérző és verejtékező magyaroké. Akarjuk a jogrendet, amely a magyar munkát, a magyar boldogulást, a magyar­­ életrevalóságot, a magyar kultúrát,­­ a magyar faji erőt és öntudatot szolg­­­gálja. De hol voltak azok az emberek, —­­ akik most jogrendért kiabálnak, — s amikor Heltai és Csernyák volt a­­ hatóság,, amikor részeg tengerészek­­ üldözték a puskavégre fogott ma­gyar becsületet, amikor fosztogatók és­ tolvajok bandái szolgáltatták az igazságot s amikor a jogrend a galí­ciai gettósöpredék jogainak rendje volt a sárbatiport magyar faj életé­nek rendje felett? Nem mondjuk, hogy az a jog­­rend, ami most van, elég.­­ N­em,­­elég. De aki többet akar, az­ dol­­­­gozzék többet a gazdasági m­eg­­­­erősödéssel, ma mar kultúrával, keresztény erkölcsi erőkkel teljes jogrendért. Aki több és teljesebb jogrendetet akar, annak legalább is annyit kell az ország újjáteremtésé­­ben segítenie, mint amennyi része volt az osztályharcban, a törvényes állapotok aláaknázásában, a magyar faji­ érzés meggyilkolásában, a tár­sadalmi és állami rend felforgatásá­ban. Aki több jogrendet akar, an­nak a több, a teljes Magyarorszá­got is kell akarnia, annak megtisz­ta délelőtt a nemzetgyűlés folytatta a költségvetés felett megindult vitát. Az ellenzék részéről egy szónok, a kor­mányt támogató pártok részéről szin­tén egy szónok szólalt fel. A­ folyosón igen sok szó esett a kisgazdapártnak a belügyminiszterrel szemben elfoglalt álláspontjáról. A pártban még mindig Klein Antal tolna megyei főispán ügye okozza az izgalmat. Ráday belügyminiszter ellen for­dultak a pártok, azért is, mert az or­szágos földm­­űvesszövet­ség huszonket­tedikére tervezett nagygyűlését nem akarta­ engedélyezni. Ezt sikerült ugyan elinézni, de a kisgazdapárt maga ellen irányuló ellenszenvnek minősí­­tette is. belügyminiszter magatartását. Ma délután öt órakor miniszterta­nács lesz, amelyben valószínűleg szó­­bakerül a főispán­i kérdés és Ugyanak­kor a lisztellátás és a jövő évre szóló gabona behozatalának kérdése. Lehet­séges, hogy a mai­­minisztertanácson megadják a közélelmezési miniszter­nek a felhatalmazást külföldi gabona­­behozatalára. Lehetséges, hogy eltekintenek a kül­­földi beszerzéstől és ez esetben a szük­séges négyezerötszáz vagyon búzát tehát idehaza fogják összevásárolni. Az illés megnyitása A nemzetgyűlés mai ülését féltizen­egy órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök kilenc képviselő jelenlétében Ezután áttértek napirend szerint a költségvetési javaslat vitájának foly­tatására. Andaházy Kasnya Béla kö­vetkezett szólásra. Kerekes Mihály kéri a tanácskozóképesség megállapí­tását. Elnök konstatálja, hogy a Ház szemm­el láthatólag nem tanácskozó­­képes. Az ülést tíz percre felfüggeszti. Szünet után Andaházy Kasnya Béla szólalt fel a költségvetési vitában. Fog­lalkozik a botbüntetés és a numerus clausus törvényével, amelyek szerinte igazságtalanságok. A botbüntetést­ a bíróságok helyes érzéssel nem alkal­mazzák. A numerus clausus nagy igaz­ságtalanság. Az ifjúságnak az a része, amely az itteni egyetemekről kiszorít,­­látott, külföldi intézetekbe megy. A numerus clausus nem érte el azt a célt, amelyért alkották. A numerus clausus egy faj védelme akar lenni... Meskó Zoltán: Egy elnyomott fajé. (Nagy zaj.) Felkiáltások : Igen. Ez az. Andaházy Kasnya Béla: Tiltako­zom a kereszténység nevében az ellen hogy... (Nagy zaj.) Felkiáltások: Ki hatalmazta fel? . . ... A szónok beszédét a nagy , zajban nem tudja folytatni. Elnök kéri a képviselőket, ne zavar­ják a szónokot.. . .­­. .. A nemzetgyűlés élősködik­... Andaházy Kasnya Béla: Ha valaki tehetséges, akkor, annak " feltétlenül érvényesülnie "kell". A nemzetiségek ná­luki lélekkel kell akarnia azt a ma­gyar államot, mely a népjog alapján teljes, azt a társadalmi rendet, mely a szociális igazság alapján épül, azt a magyar kultúrát, mely utálattal fordul el a szociáldemokrata fél-­­ kultúra mételyező hazugságaitól és népámitásaitól s melynek a jogrend nem izgató jelszó, jövedelmező poli­tikai ütőkártya, hanem eszköz a magyar kézben egy becsületesebb és jobb jövendő utján előre. (ktm.) lunk, a zsidó fajt kivéve, el voltak nyomva. (Viharos ’derültség, tört ki erre a kijelentésre, Haller István han­gosan nevet.) Meskó Zoltán: Menjen a kabaréba. (Nagy zaj.) Andaházy Kasnya Béla: A nemzet­gyűlés élősködik . ..’ Óriási vihar tört ki ezekre a szavakra. A képviselők magukból kikelve kiált­ják : Rendre ! Rendre ! Elnök (a nagy zajban alig­ tudja helyreállítani­­ a rendet). Hogy értette ezt a kijelentést képviselő úr? Andaházy Kasnya Béla : Végre észre­véve a súgásokat, kimagyarázza szavait Úgy értettem,­hogy ezekkel a jelsza­vakkal élősködik a nemzetgyűlés. (Nagy zaj.) Ezután­­Pomcsányi Vilmos Pál igaz­ságügyminiszter beterjeszti a bírói oklevél képesítő hatályának kiter­jesztéséről szóló törvényjavaslatot. Utána Vass József kultuszminiszter a kolozsvári és pozsonyi tudomány­­egyetemek ideiglenes áthelyezéséről nyújt­ be javaslatot. Mindkettőt a bi­zottság sürgősen tárgyalni fogja. Az ülést az elnök öt percre felfüg­geszti. ...­­ •­­Szünet után Oaál Gaszton szólalt fel a költségvetési vitában. — Régi parlamenti szokás szerint az előző szónok beszédjével szokás foglal­kozni. Én azonban ezt nem teszem, mert úgy érzem magamat, mintha egy bizonytalan, halvány színekkel festett festmény előtt állanék. (Derültség.) — A magam részéről melegen üd­vözlöm a kormányt, amikor végnélküli szünet után első ízben van alkalma a nemzetgyűlésnek arra, hogy az alkot­mányos élet alapját képező budget tár­gyalásával foglalkozhasson. A trianoni békeszerződés után ugy bel, mint kül­­politikiai szempontból egészen vís hely­zet állott elő. A béke a vae victis erőszakán fel­épült tény, amelyet elfogadtunk, mert muszáj volt és megtartunk, mert muszáj A tisztviselők ellen A közélet szabadságában bennefog­­lalatik a szabad sajtó a szabad gyüle­kezési és szabad tanácskozási jog. Eb­ből a jogrendből következik, hogy a felesleges tisztviselőket bocsássák el. A tisztviselők létszámát apasztani kell, mert az ország dolgozó rétege nem tarthat el felesleges számú tisztviselő­ket. Szóváteszi a balatoni tisztviselői nyaraltatást. Királykérdés a spanyolcsizma. A külpolitikai helyzetről több irány­ban állást kellett volna foglalni. Ilyen első főkérdés a királykérdés." Ezt a kérdést, véleményem szerint ,is­ ki kell kapcsolni, miután nem momentán meg­oldható feladat. De tisztázni akarom ezt a kérdést, hogy mi a legitimizmus, mi a legitimista, a szabadkirályválasztó, vagy a karlista ? Én nem fogadom el­ azt a tételt, hogy amikor a szabad­­királyválasztás elvi alapján állok, akkor forradalmár legyek. A kérdést törvényes úton akarom meg­oldani. A békeszerződés megfosztja a dinasztiát a tróntól. Felkiáltások a keresztény párton ! Hol van ez a békeszerződésben ? (Nagy zaj.) A békeszerződés megtörténte után ho­gyan­ fogja fejére tenni a megkoroná­zandó magyar király Horvátország ko­ronáját, hogyan fog a koronázási eskü­ben előírt kötelezettségének megfelelni, amely kötelességévé teszi az összes el­vesztett területek visszaszerzését is. Itt a történelem kereke gázolt keresztül a közjogi dogmatizmuson. A közjog nem spanyol csizma, amelyet bár-­­ mikor rá lehet búzni a nemzet rá- -íj bára. \ • • • r * - * rí A királykérdést bolygatni nem helyes. Bele kell nyugodni abba, hogy nagy-’ hatalom többé nem vagyunk. Gazdasági kapcsolat a szem- ’ szádokkal. A szomszádállamokkal a gazdasági kapcsolatot­ okvetlen fel­ kell venni. A közgazdaság nem ismer érzelmeket. Az igazságtalanságok jóvátételét békés uton elérhetjük, ha bebizonyítjuk, hogy belső megerősödésünkön kívül egyéb célunk nincs. Ez a legjobb programra, amit csinálhatunk. Mi a jogrend? Ezután áttér a belügyi kérdésekre. Itt talán még több mulasztás van, mint a belügyi téren. A jelenlegi kor­mány még nem vonható ugyan fele­lősségre, mert­ nemrég van hivatalá­­ban, de azért a kormányt bizonyos tekintetben mulasztás terheli. Elsősor­ban kötelességük lett volna az úgyne­vezett jogrend helyreállítása. Ezt min­denki másként magyarázza. A kom­mün alatt is azt hangoztatták, hogy az a jogrend, ami akkor volt és mégis ezt nem hitte el senki. • .­­ . • * .? A jogrend szerintem az, amikor mindenki csak a kötelességét telje­síti és senki másnak a jogkörébe nem avatkozik. Jogrend az, amikor senki magát a törvények fölé nem helyezi, amikor teljes az élet- és vagyonbiztonság, ami­kor az állam hatalmának megvan az ereje, hogy az ezen törvények ellen vétőket a törvény korlátai közé vissza­szorítsa. (Általános taps és helyeslés.) Itt van még egy nagyon kényes kér­dés : a munkáskérdés. Én teljesen mél­tányolom a kormány minden akcióját, amely a magyar munkás jólétét elő­mozdítani igyekezik. De különbséget kell tenni az ipari munkásság és a föld­­munkásság között. Bottlik József elnök bejelenti, hogy a budai katholikus kör holnap reggel 9 órakor a Mátyás-templomban zászló­­szentelést tart, este nyolc órakor pedig Apponyi fog beszélni a Kath. Körben. Erre az ünnepélyre meghívja a nem­zetgyűlést és jelenti, hogy a zászlóra küldött szegnek a bevetését ő fogja vállalni. A Ház ehhez hozzájárult. Ezután az elnök indítványára ki­mondották, hogy a legközelebbi ülés hétfőn, május 10-én délelőtt, 10 órakor tartják.­ Ezután áttértek Kálmán Ist­ván interpellációjának elő terjesztésén© a gödöllői koronauradalom jövedel­mének ügyében. Nagyatádi Szabó Ist­ván megnyugtató válaszát a Ház tu­­domásul veszi. Az ülés vége egynegyed háromkor. " A kíválsi kérdés a nemzetgyűlésen Folytatják a költségvetés vitáját — A NÉP tudósítójától. —

Next