Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 21. KÖTET (1901)
1901 / 3. füzet - EMLÉKEK ÉS LELETEK - GOHL ÖDÖN: A Magyar Nemzeti Múzeum bizanczi súlyai
EMLÉKEK ÉS LELETEK. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM BIZÁNCZI SÚLYAI. A bizanczi súlyok irodalma meglehetős szegény és az idevágó közlemények nemcsak szórványosak, hanem összeségükben is igen hiányosak és sok kérdésre hiában keresünk bennük választ.* A külömböző gyűjteményekben található anyag rendszeres és egybefoglaló földolgozása még mindig késik ; addig is hasznos szolgálatot vélek tenni, ha anyaggyűjtésképen közzéteszem itt a m. n. múzeum bizanczi súlyait analógiáikkal és lehetőség szerinti megfejtésükkel együtt. A bizanczi súlyok alapegysége a régi római font (libra, Arzpia), mely valószínűleg 327-43 grammot nyom és 12 unciára oszlik. Az ismeretes bizánczi súlyok azonban majdnem kivétel nélkül ennél könnyebb, legtöbb esetben tetemesen alászállított, súlyegységre engednek következtetni, és bár e körülményt sok esetben csalási szándéknak vagy — olykor — az illető példány hiányos föntartásának tulajdoníthatjuk, újabban nem zárkóznak el azon föltevéstől sem, hogy idő folytán az eredeti súlyegységet annak rendje és módja szerint általánosságban alászállították, s ezt annál is inkább föltehetjük, mert a hivatalos pénzsúlyok (exagium) szintén többé-kevésbbé könnyebbek a régi római fontnál, illetve annak megfelelő részeinél. A bizánczi súlyok rendesen bronzból készültek ; néha üvegből, vasból, h ólomból csak igen ritkán. Rendes alakjuk négyzetes, lapos, vagy olykor kerek,— ritkán szabályos sokszögű. Az — általában pontosabb — késő római súlyoktól ezeknek gömbszelvény-alakja külömbözteti meg őket, másrészt a díszítményeik közt gyakori kereszt is bizonyítéka az illető darab bizánczi eredetének. Felirataik rendesen görög betűkből, illetve görög szókból állanak és rendesen a közelebbi alapul vett súly- vagy számolási (pénz) egység nevének kezdőbetűjét vagy megállapított jegyét is tartalmazzák, pl. Σ (vagyis görög Ĺ és I) vagy A * Nevezetesebb közlemények : Schillbach : De ponderibus aliquot antiquis. etc. Roma 1865. 8-r. — és u. attól: az Annales de l'Institut-ben 1865. évf. 192. 1. — Sabaticr : Poids antiques de bronze (Annuaire de la société franç. de num. et d'arch. 1867., 276. és köv. 1.) — Dumont : Sur un poids byzantin (Revue arch. 1870., 236. 1. Idézi a régibb irodalmat is.) — W. Kubitschek : Gewichtsstücke aus Dalmatien (Arch.-epigr. Mittheil, aus Oesterr. XV. 1892., 85. és köv. 1.) E. Pernice : Griechische Gewichte. (Berlin, Weidmann, 1894. 8-1.) 75—80. és 200—209. 1. — Schlumberger : Poids de verre, étalons monétaires d'origine byzantine. (Revue des études grecques, VIII. 1896.) — Papadopoulos Kerameus czikkei az Athenaion VII kötetében (az athéni múzeum byzanczi súlyairól.) — Jelzem itt A. L. Delattre legközelebbi megjelenő munkáját : az afrikai Lavigerie-múzeum antik és bizanczi súlyainak gyűjteményes kiadását. Arch. Értesítő, 1901. 3. füzet. 3