ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 82. ÉVFOLYAM (1955)

1955 / 1. füzet - SZEMLE - B. THOMAS EDIT-SZ. BURGER ALICE: Leletmentő ásatások az 1953. évben

Sztálinváros—Táborállás (Fejér m., adonyi j.). A sztálinvárosi Óvárosban a táborállás magaslaton méhkaptár számára szolgáló barlang ásása közben edénytöredékekre találtak. Az edények partszakadás következtében kerültek jelenlegi helyzetükbe, így másodlagosan feküdtek. A leletek között kora- és középbronzkori urna, táltöredékek, kis kancsók, agancseszközök, dörzsölőkövek, durva kerámia jött elő. Ezek alapján feltehetjük, hogy a táborálláson nemcsak bronzkori urnatemető, hanem telep is volt. (127) B. Vágó Eszter (XXXII). Sztálinváros—Tűzoltólaktanya (Fejér m., adonyi j.). L. 98. o. Tököl (Pest m., ráckevei j.). A Csetneki Jelenik Elek által feltárt 2. sz. temető mellett folyt az ásatás, itt több részben megbolygatott koravaskori urnafészket tártak fel. Ezek közül egyet sikerült teljes egészében kibontani. A lelőhelytől távolabb valószínűleg telephelyhez tartozó későbronzkori s koravaskori edénytöredékek jöttek elő. Ez alatti rétegből korabronzkori és a zóki kerámiához tartozó töredékek. Két tűzhelyet sikerült megállapítani, lakóházakat azonban nem. Ugyanitt egy kecske eltemetett csontvázát találták. Teljes anatómiai rendben feküdt, csupán a feje volt levágva. Mellette kőpenge. (136) Bálint Béla (IV.) Vámosmikola—Istvánmajor (Pest m., szobi j.). Silógödörásás közben négy keltakori csontvázas sír került elő. Az egyikben behúzott szélű szürke kelta tál volt. (138) Gábori Miklós (XXXII). Zalavár—Ürmöspuszta (Veszprém m., keszthelyi j.). A zalavári határ ürmöspusztai részén egy koravaskori raktárlelet került elő. A lelet kizárólag törött, hibás tárgyakat tartalmazott. Lándzsákat, tokosbaltákat, tokosvésőt, sarlókat, kardpengetöredéket, borotvató töredékeket és öntőrögöt. (144) Radnóti Aladár (XV. B) Alföld Ártánd—Zomlin (Hajdú—Bihar m., biharkeresztesi j.). A debreceni útfenntartó vállalat jelentette, hogy a zomlini homok- és kavicsbányában lószerszámdíszeket, gyöngyöket és vaseszközöket találtak. Az utóbbi években több sír emlékanyaga került be innen a Debreceni Múzeumba, amelyek közül az ún. kimmer csoport lószerszámdíszei gazdagon voltak képviselve. Kb. 6—7 sír leletei voltak elkülöníthetők egymástól. A leletmentés a bányászat által közvetlenül veszélyeztetett területet tárta fel, ahol főleg szórványos emlékanyagot talált. Néhány kerámiadarab korban megfelelt a kimmer csoportnak, de a többi sírból származó anyag nagy többségben szarmata volt. (2) Csalog József (VII), Balmazújváros—Kadarcs (Hajdú—Bihar m., debreceni j.). A Tiszántúli Öntözőcsatorna nyomvonala a balmazújváros—hajdúböszörményi országút és a debrecen—balmazújvárosi országút között érinti a Kadarcs nevű széles, vízállásos terület ármentes nívójának szélét. Ezen a területen bronzkori és szarmatakori cseréptöredékek kerültek elő. A csatorna vonalában megejtett leletmentő ásatás bebizonyította, hogy ezek a cserepek szórványosak és egy közeli telepről, illetve telepekről származnak. (6) Csalog József (VII), Balmazújváros—Kárhozott halom (Hajdú—Bihar m., debreceni j.). Balmazújvárostól DK-re 4 km-re fekszik a halom, melyet a katonai térképen 112 magassági pont jelez. Közvetlen környezetéből 8 m-re emelkedik ki. A halom közelében jelölték ki a Tiszántúli Főcsatorna vonalát és a csatornát átívelő híd feljárójához a földet a nevezett halomból vették. A földkitermelés során a legmagasabb pont alatt 2 m-re egy magányos kelta urnasírra akadtak. A sírban előkerült két edény, a La Tène—́ periódushoz tartozik. A halmot egészen alapjáig feltárva, egy sírkamrára bukkantak. A sírkamrában fából összerótt nagyalakú »sírház« (szarkofág) volt. A sír favázának szerkezete jól megfigyelhető, különösen a dorongok összeillesztése. A favázas sírban belül ülő helyzetben csontváz került elő, amely nemez takaróval volt lefedve, feje mellett bronzkarikával. A temetkezést szkítakorinak határozták meg. (7) Csalog József (VII), Battonya—Téglagyár (Békés m., mezőkovácsházi j.). Battonya gödrösök nevű területén földkitermelés közben őskori cserepeket találtak. A községben lakó Frech Miklós jelentette, hogy ezen a területen különböző korú régiségek kerültek elő. A leletmentés két kőkori ház részeit tárta fel. A házak nagyjában téglalap alakúak és valószínűleg két egymásutáni építkezési periódust képviselnek. Az egyik házban egy tűzhely nyoma is előkerült. A házak területén igen sok paticsnyomot találtak. A kerámia a tiszai kultúrába sorolható, néhány festett darab is előkerült egyszínű festéssel. (9) Bálint Alajos (Hl), Debrecen—Nyulas (Hajdú—Bihar m.). Debrecentől ÉNy -ra, a Hajdúböszörmény felé vezető út K-i oldalán a régi nyúlási csárdaépülettől 0,5 km-re transzformátor építkezésnél bronzkori urnákat találtak. Több alkalommal végzett leletmentés egy rézkori kettős csontvázas sírt hozott felszínre egy nagyobb edénnyel. Közvetlenül a rézkori sírok mellett négy későbronzkori urnasír jött elő. Az urnák mellett gazdag díszítésű edények voltak. A kiásott síroktól távolabb egy zsugorított csontvázas sír, mellette egy későbronzkori csupor feküdt. A környéken aeneolitikus rézkori, bronzkori és koravaskori telepeket találtak (35) Mérey Kádár Ervin (VII). Derekegyháza (Csongrád m., szentesi j.). Tarján János tanyáján gödörásás közben korongolt cserepek, égett állatcsontok, és téglavörös »maltertörmelékek« kerültek elő. A leletek közül egy ép szkíta urnát szállítottak be a Szentesi Múzeumba. (37) Mérey Kádár Ervin (XXVIII). Dunavecse—Homokszentlőrinc—Milkómajor (Pest m., dunavecsei j.). A homokszentlőrinci állami gazdaság Milkó majorjában istállóépítkezéskor bronzkori urnasírok kerültek elő. A munkások az 1. sz. istállónál kb. 10—12 urnasírt találtak, a 2. istállónál hármat, a 3.-nál egyet. Az istálló alapjain belül húzott kutatóárkokban négy urnasírt találtak. Az urnák az ún. vatyai típusú csoportba tartoznak. Fedőtálakat és a peremeket az eke elszántotta. Kisebb edények ritkán vannak az urnákban. Az urnatemetőtől 30 m-re XII—XIII. sz.-i üstalakú edénytöredékek jöttek elő. (38) Szabó Kálmán (XIV). Egyek—Rózsástelek (Hajdú—Bihar m., polgári j.). Egymástól mintegy 500 m távolságra egy protobükki vonaldíszes neolitikus zsugorított csontvázas temetkezés és hamvasztásos bronzkori temető van. (39) Mérey Kádár Ervin (VII). Fábiánsebestyén—Kántorhalom (Csongrád m., szentesi j.). Péceli, és bronzkori kultúrákból származó cserepek szórványosan keveredve fordultak itt elő Árpád-kori ékszertöredékekkel. (44) Mérey Kádár Ervin (XXVIII). Felgyősújmajor (Csongrád m., csongrádi j.). A községtől D-re a Szeged felé vezető műúttól K-re fekvő újmajori csikótelepen istállóépítkezés közben őskori cserepek kerültek elő. A rövid hitelesítő ásatás néhány hulladékgödröt tárt fel, ezekből a Kőrös-kultúrához tartozó gabonatartó hombárok töredékei kerültek elő. Földegyengetések és oszlopásások alkalmával újból kerültek elő régészeti leletek, többek között egy madártestű és emberarcú kerek, csövesnyakú kacsaformájú agyagedény és több körömdíszítéses edény. Ezen kívül három szarmatakori sír, bennük bronzfibulák, pasztagyöngyökkel. (45) Bálint Alajos—Szabó János (XXV). Gyoma—Téglagyár (Békés m., gyomai j.). A téglagyár agyagbányájából bronzkori füles bögre került elő. 6 Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozotthalom feltárása. FA. VI. (1954) 37. skk.