ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 82. ÉVFOLYAM (1955)
1955 / 1. füzet - SZEMLE - B. THOMAS EDIT-SZ. BURGER ALICE: Leletmentő ásatások az 1953. évben
Ennek alapján megkezdődött a leletmentés az agyagbánya szélein. A bronzkori edény egy távolabb fekvő vagy elhordott telepről származhatott, mert a leletmentés újabb bronzkori anyagot nem eredményezett. Előkerült egy DNÉ-i irányítású szarmata sír szürke edénnyel, vaskéssel és bronzhuzalból készült karikával. Ugyanitt szarmata telepről származó leletanyag is volt. (48) Zalotay Elemér (III). Hódmezővásárhely—Gorzsa (Csongrád m.). A levelényi Állami Gazdaság Gorzsán levő majorja szélén silógödör ásásból még 1952 szeptemberében kőkori, a tiszai kultúrához tartozó cserepeket és kultuszszobortöredékeket találtak. Újabb silógödörásás közben bronzkori településbe ástak, a kikerülő leletanyagból a bronzkor II. periódusába tartozó edényeket lehetett összeállítani. A bronzkori telep felett 6 db csontvázas szarmata sírt tártak fel. A sírok D—É-i irányításúak. A sírokban szürke cserépbögrék, poharak, korongos ezüstfibula, aláhajtott lábú fibula és vaskések voltak. A temetkezés a II—III. sz.-ra datálható. (58) Zalotay Elemér (XI). Jászberény—Borsóhalom (Szolnok m., jászberényi j.). Az 1952. évi ásatáshoz csatlakozóan 1953-ban a Nyavalka nevű évtől É-ra a leletmentő ásatás 24 rézkori sírt tárt fel. A zsugorított csontvázak mellett több edény került elő. A csontvázak irányítása különböző volt. A sírok egy része erősen bolygatott. A temető területén négy gödröt találtak, amelyekben bronzkori és kora vaskori cseréptöredékek kerültek felszínre. Az évtől D-re, a feltételezett őskori teleprészen nem sikerült a telepet megtalálni. Ezen a helyen azonban egy középkori lakóház alapjait meg lehetett menteni. A ház téglalap alakú, 6,5x4,80 m, a cölöplyukak alapján szerkezete rekonstruálható. Valószínű, hogy az 1530-ban elpusztult Borsóhalma nevű község egyik házát tárták fel. (63) Csalog József (XII), Jászdózsa—Kápolnahalom (Szolnok m., jászapáti j.). Az eredetileg Szihalomnak nevezett halom tövében a bronzkor első periódusából származó cserepek kerültek elő. A szomszédos területen bronzkori urnasírok voltak. A dombon a háború előtt ásatás volt, megállapították, hogy bronzkori lakótelep. Fecske Pál tanyája mellett a halom környékén Morvai Pál földjén egy szórthamvas sírt tártak fel 7 edénnyel. Az edények a bronzkor III. periódusába tartoznak. (65) Csalog József (XII), Józsa (Hajdú—Bihar m., debreceni j.). A józsai erdőbe vezető út földmunkálatainál néhány bronzkori sír került elő. A sírok elpusztultak, csak egy edényt sikerült megmenteni. Ugyanitt volt egy középkori örlőkő is. (67) Balogh István (VII), Kiszombor—Juhos tanya (Csongrád m., makói j.). A ferencszállási vasútállomás és az ún. Aladármajor közelében az állami gazdaság telephelyén silógödröket ástak. A nyolc silógödörben elszórtan bronzkori településnek kemencenyomai, hulladékgödrei kerültek elő. (79) Bálint Alajos (XVII). Makó, Királyhegyesi út—Gerzonics tanyasi Csongrád m., makói j.). L. 99. o. Nádudvar—Bojárhollós (Hajdú—Bihar m., püspökladányi j.). A vasútállomás mellett folyó építkezésnél egy bronzkori raktárlelet került elő. (98) Balogh István (VII). Orosháza—Ravasz tanya (Békés m., orosházi j.). A tanyától D-re bekötő út építéséhez ásott árokban bronzkori telepről származó kerámia került elő. A rövid hitelesítő ásatás egy tűzhelyet hozott felszínre. A kerámia a bronzkor első periódusából származik. Ugyanakkor 7 Árpád-kori sírt ástak ki, a sírokban hajkarikák, gyűrűk voltak. Az egyikben vassarló (5. sír). Irányításuk :—Ny. A temető XI. sz.-ra datálható. (105) Olasz Ernő (XXII). Tiszavasvári—Téglagyár (Szabolcs—Szatmár m., zalotiski j.). A vasútállomástól kb. 1 km-re D-re a vasútvágánytól és az úttól K-re fekszik a téglagyár agyaggödre. Ebben koravaskori bronzleletet találtak. Ugyanott sírok is kerültek elő. A csontvázakon kívül azonban ezek egyebet nem tartalmaztak. (135) Szabó György (XXI). Tiszavasvári—Bereckihalom (Szabolcs—Szatmár m., tiszalöki j.). L. 99. o. Záhony—Vasútállomás (Szabolcs m., záhonyi j.). Koravaskori telepen két tűzhelyet tártak fel több cserépedélnyel. A tűzhelyek egymástól kb. 18 m-re voltak. A telep többi része elpusztult. (145.) Mérey Kádár Ervin (XXI.). ) Felvidék Aggtelek—Cseppkőbarlang (Borsod—Abauj—Zemplén m., putnoki j.). A cseppkő barlang Denevárágában új betonutat létesítenek, ezért szükséges volt itt a rétegek előzetes feltárása. Barlangi medvecsontok már korábban is előkerültek innen, de ősembernek eddig nyoma nem volt. Egy korábbi próbagödör kitisztításával rétegsort kaptak. Legfelül vékony kultúrréteg volt neolitikus és koravaskori cserepekkel, csontokkal és cölöplyukakkal. Alatta 50 cm szürke agyag, ebbe mélyednek a cölöplyukak. Ez a réteg már pleisztocén korú. Alatta 70 cm vastag vöröses agyag, majd 60 cm-re sárga agyag következik. A legalsó rétegben cseppkőkéreg van. A cseppkő alatt és benne faszéndarabkák jelzik a hajdani tűzhely nyomait . Eszközöket nem találtak.6 (1) Vértes László (V.), Bercel—Szandai drótkötélpálya (Nógrád m., balassagyarmati j.). A nógrádkövesdi kőbányavállalat drótkötélpályája feszítőjénél bronzkori és koravaskori telep hulladékgödrei kerültek elő. (12) Patay Pál (II.). Bükkszentlászló—Óhuta—Csengőszeber (Borsod— Abauj—Zemplén m., miskolci j.). A zsombolyban egy bölény csontjait találták, melyet valószínűleg az ősember hajszolt bele, és ott feldarabolt. Emellett bizonyít a vele talált tarándagancseszköz. (30) Vértes László (IV). Hejőszalonta -Homokbánya (Borsod—Abauj—Zemplén m., mezőcsáti j.). A község D-i részén a Hejőbába felé vezető út végén homokbányászás közben egy koravaskori bronz bogrács került elő, benne 7 db tű, 3 db karperec és 2 db bronzkard. Továbbá még 2 db bronz bogrács töredéke. (56) K. Gnandt Pálma (IV). Mezőkeresztes—Maszolaj 2. sz. telep (Borsod— Abauj—Zemplén m., mezőkövesdi j.). A 43-as úttól DNy-ra 2 csontvázas sírt korábban elpusztított az építkezés. A harmadik sírt sikerült ásatással megmenteni. A zsugorított vázának feküdt, jobboldalán, fejénél és térdénél edénymellékletekkel. A leletek alapján aeneolitikus kori. A környéken szétszórva kora vaskori cserepeket is találtak. (89) K. Gnandt Pálma (XVIII), Nagybátony (Nógrád m., salgótarjáni j.). A község határában a Zagyván átívelő közúti hídtól D-re, mintegy 200 m-re a nagy urnatemetőtől kb. 1 km távolságra kora vaskori urnasírt találtak. (94) Patay Pál (II), Nógrádkövesd (Nógrád m., balassagyarmati j.). A leletmentés során egy hamvasztásos kelta sírt, egy zsugorított szkíta sírt és egy bolygatott honfoglaláskori sírt találtak a vízmedence körül. A domb oldalába húzott vízvezeték-árokban még további három zsugorított szkíta sírt tártak fel. Egy újabb, rövidebb feltárási időszakban egy szórthamvas kelta és egy zsugorított csontvázas sírt találtak. A földmozgatás közben hulladékgödrökből zselizi kultúrához tartozó kőkori cserepek kerültek elő. A leletmentés befejezésekor még két zsugorított vázat és egy szórthamvas sírt találtak. A temető legtöbb lelete a szkíta és keltakor érintkezéséből származik. (101) Patay Pál (II), Szilvásvárad (Heves m., egri j.). A mészüzem mellett csontvázas sírra bukkantak, melynek tájolása DK—ÉNy. A csontváz mellett korongolatlan és korongolt edény is volt. A leletet késővaskorinak határozták meg. (122) Vértes László (XVIII). 6 Vértes L.: FA. VI. (1954) 17 skk.