ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 2. KÖTET (1861)

2. kötet - IX. Magyar Régészeti Repertorium. Írja IPOLYI ARNOLD

230 IPOLYI ARNOLD, szántó eszközökhöz hasonló nehéz aranytárgyak találtattak, s innét elvitettek , miről azonban tovább semmi bizonyosat sem tudni. Minap, úgy­mond, itt ismét több antik bronz tárgy találtatott. Nagyobbrészt Pestre jutottak , a mi Szászvárosban maradt, Dr. Lészai birtokában van. Ez kisebb nagyobb kar­pereczekből áll, és egy 20 egész 24 hüvelyk hosszú sajátszerű lánczból, melynek részletei nem köralakú, monorú vagy szög­letes tagokból vannak összeállítva, hanem különféle alakú mozgékony ékességeket képeznek. Ugyan az, ezen vidék egyéb régiségein kívül, nagy számú római család- és consu­laris-érmeket, byzanczi aranyokat, antik arany gyűrűket vé­sett kövekkel, heliotropos, carniol és onyx gemmákat, intag­liokat és camneákat bir. Még kitűnőbb és rendezettebb volna ugyan­ott Sorényi József tanácsnok érem- és régiséggyüjte­ménye. 55. Ferdő. Szászvárostól éjszak felé kétórányira a Maros jobb partján, a dús Rézhegység alján, Gyógytól félórányira, meleg gyógyforrásokkal. Fekvése inkább megfelel Ptole­maeus Hydatajanak, mintsem a peutingeri tábla Ad Aquas helyének (l. felebb Kalánnál). Hogy ezen gyógyfürdő már a régi időben használtatott, tanúsítja a travertisben vésett mint­egy 24 láb átmérőjű fürdőmedenc­e, melybe ugyan most vizet nem lehet ereszteni, miután 20 lábbal magasabban áll a jelenlegi vízforrásnál. A vízforrások ugyan­is mind mélyebbre fúródnak, míg a mészrétegek feltornyosodnak. A forrrásoktól félmér­földnyire délnyugatnak, közvetlen a Marosvölgy szélén, szinte nagy római telep gyakori nyomai, valamint : 56. Csikmő, a Ptolemaeusi Zeugma felé hasonlón ró­mai Castrum maradványai vehetők észre. 57. Gyógynál, félórányira Ferdőtöl, a Magura hegy­ségen, mire közbenvetve mondja Ackner, hogy Erdélynek (tudtomra Magyarországnak is) számos hegycsúcsa viseli ezen nevet, — 24 darab ékesség s aranyérem találtatott, melyek a bécsi Antiken-Kabinetben őriztetnek. 58. Nagyág, Erdély legdúsabb aranybányája, mint a szerző észrevétele szerint már magyar neve is jelentené ; ré­gibb aknák véletlen felfedezése által 1747 óta újra műveltetni kezdett. Kétségtelen római bányákra mutatnak itt azon számos

Next