ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 2. KÖTET (1861)
2. kötet - IX. Magyar Régészeti Repertorium. Írja IPOLYI ARNOLD
230 IPOLYI ARNOLD, szántó eszközökhöz hasonló nehéz aranytárgyak találtattak, s innét elvitettek , miről azonban tovább semmi bizonyosat sem tudni. Minap, úgymond, itt ismét több antik bronz tárgy találtatott. Nagyobbrészt Pestre jutottak , a mi Szászvárosban maradt, Dr. Lészai birtokában van. Ez kisebb nagyobb karpereczekből áll, és egy 20 egész 24 hüvelyk hosszú sajátszerű lánczból, melynek részletei nem köralakú, monorú vagy szögletes tagokból vannak összeállítva, hanem különféle alakú mozgékony ékességeket képeznek. Ugyan az, ezen vidék egyéb régiségein kívül, nagy számú római család- és consularis-érmeket, byzanczi aranyokat, antik arany gyűrűket vésett kövekkel, heliotropos, carniol és onyx gemmákat, intagliokat és camneákat bir. Még kitűnőbb és rendezettebb volna ugyanott Sorényi József tanácsnok érem- és régiséggyüjteménye. 55. Ferdő. Szászvárostól éjszak felé kétórányira a Maros jobb partján, a dús Rézhegység alján, Gyógytól félórányira, meleg gyógyforrásokkal. Fekvése inkább megfelel Ptolemaeus Hydatajanak, mintsem a peutingeri tábla Ad Aquas helyének (l. felebb Kalánnál). Hogy ezen gyógyfürdő már a régi időben használtatott, tanúsítja a travertisben vésett mintegy 24 láb átmérőjű fürdőmedence, melybe ugyan most vizet nem lehet ereszteni, miután 20 lábbal magasabban áll a jelenlegi vízforrásnál. A vízforrások ugyanis mind mélyebbre fúródnak, míg a mészrétegek feltornyosodnak. A forrrásoktól félmérföldnyire délnyugatnak, közvetlen a Marosvölgy szélén, szinte nagy római telep gyakori nyomai, valamint : 56. Csikmő, a Ptolemaeusi Zeugma felé hasonlón római Castrum maradványai vehetők észre. 57. Gyógynál, félórányira Ferdőtöl, a Magura hegységen, mire közbenvetve mondja Ackner, hogy Erdélynek (tudtomra Magyarországnak is) számos hegycsúcsa viseli ezen nevet, — 24 darab ékesség s aranyérem találtatott, melyek a bécsi Antiken-Kabinetben őriztetnek. 58. Nagyág, Erdély legdúsabb aranybányája, mint a szerző észrevétele szerint már magyar neve is jelentené ; régibb aknák véletlen felfedezése által 1747 óta újra műveltetni kezdett. Kétségtelen római bányákra mutatnak itt azon számos