ARCHAEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK - A HAZAI MŰEMLÉKEK ISMERETÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA 7. KÖTET (1868)
7. kötet / 2. sz. - IV. Magyar régészeti krónika, összeállítá RÓMER FLÓRIS
189 megyében ?) ásatás alkalmával több régiség, jelesen ezüst övet, nyakéket, gyűrűket stb találtak ; minthogy azon helyen csontváz is találtatott, alkalmasint temető lehetett. 1014. Izgárról (Krassó m.) Haimann György ajándékoz Zsigmond magy. kir. érmeiből 46 dbot. 1015. Izsákról (Pest, m.) Szeles Lajos ajándékoz a m. n. muzeumnak 1) Cserép, mintákat , részben kör-részben sugáros dombor-ékítvénnyel. — 2) Átfúrt golyó alakú agyag orsó-fejet vagy horgászkövet. 1016. Ugyanonnan ajándékoz Jókai Mór Zsigmond-és Albert-féle ezüst érmeket. 1017. Jánkon (Szathmár megyében) talált Koós Róbert uradalmi írnok úr számos, és köztük czifra cserepet is, melyek egy temetőhely jeléül szolgálnak. Az archaeol.-bizottmány ezen küldeményt szives köszönettel vette. 1018. Jász-Apátiban a városházánál egy diszes bronzkori csákányt őriztek. — Nem tudom került-e már a m. nemz. muzeumba, a hová már évek előtt szánva volt ? 1019. A Javorinai hegynek Botfalva (Nyitra m.) melletti egyik völgyében találtak két réz csákányt, melyek a Műrégészeti Kalauz I. köt. 50. 1. 93-ik ábra alatt előfordulóhoz egészen hasonlítanak. Feltűnő, hogy ezen, hazánkban oly gyakran előforduló példányok, mind vörös rézből valók, igen vastag, kívülről barnás patinával bevontak, a szironytól szabad részeken pedig szabálytalan, mély barázdákkal bírnak. Nem hiányzik a lyuk alsó része körüli perem sem. Ha a többi példányokat megmérnék, alkalmasint az tűnnék ki, hogy egy mintában öntettek, annyira hasonlók. Ezen példánynak, melyet Vág-Ujhelyről Keller Emil úr beküldött, hossza 25 centim ; szélessége a lyuknál 7 centim., a lyuk átmérője 3'5 cent., ugyanott a vastagsága 3'4 cent; vízszintes élén 5 — a függélyesnél 4 centim. Súlya 2 font 18 lat. 1020. Mihályi János úr 3 fokost mutatott öntvényi varránynyal, meggörbülve; találták Joodon, Marmaros megyében, a Larunchi dűlőben ; még 2 darab a marmarosi román egylet birtokában van; a hatodik pedig nyom nélkül tűnt el; mind a hat darab még észlelhető varrányokkal vannak ellátva s cserépedényben voltak. Meglelték 1867 tavaszán. Mintegy 20 évelőtt találtatott egy rovátkás arany gyűrü Joodon, Mihályi uré. 1021. 1849-ben egy kertet találtak Szerbfalván (Mármarosban) a valea Popéi (Papvölgye) fő dűlőben, egy fokos társaságában, mely Mihályi ur birtokában van. 1022. Kisbéren (Komárom m.) hivatalosos küldemény-képen jött a magyar n. muzeumba: 1) Frisachi érmek 8 db.;— 2) 1' 9"" hosszú 10"" széles csúcsos ezüst fém ; — 3) Ezüst lemez csésze ; a feneke közepén előforduló kör körül több félkörök, szintén domborúan kiverve láthatók. Átmérője: 5". 1023. Ugyanannak Kis Zomborról (Toront. m.) Rónay János ajándékoz 240 db. Frisachi ezüst érmet. 1024. Körmöcz körül (Bars m.) Horváth Ignácz ajándékoz a m. n. muz. egy 25" hosszú rézkardot. (Különösen szép példány). 1025. Kővágó-Szöllöstől (Baranya m.) délnyugatra, ugyanezen falu határában, aratás után egy római földalatti sírboltot fedeztek fel, melynek belső falai többféle szinűi emberi és állati alakokkal voltak befestve, magában a sirboltban pedig egy minden czifrázat nélkül való kőkoporsó (sarkophag) állott,melynek hossza 7', szélessége pedig 3' 10" volt. A koporsót azonban a tudatlan nép összetörte ; a sírbolt maga pedig nagyrészben szétromboltatván, az igy nyert tégla és kő köböl számra eladatott. Mikor fogja már egyszer népünk az ilyen, a tudományra megbecsülhetlen értékű tárgyakat becsülni tanulni !?! 1026. Lemesi határból (Sárosm.) Lévay Benő ajándékoz: l lószerszám ékítvényt