A Szív, 1921-1922 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-24 / 43. szám
2. oldal 'zmmwíMeJ^S§ily nyara. Kevéssel célja előtt a szörnyű hidegtől meggermedten összeesett. Kisfia szintén ájultan rogyott melléje. Amikor egy órával később arrajárók a szerencsétlenekre bukkantak, a kisfiú már álélt volt. Két asszony, aki együtt ért az ájultakhoz egy N—t 'Antal nevű hosszuperesztegi földmivessel, kérte a kocsiján haladó N.-t, venné fel a fagy áldozatait, talán igy megmenthetők lesznek. N. megtagadta a kérést és ennek következtében a kis Czeglédy-gyerek elpusztult. A biróság — nagyon helyesen — gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében bűnösnek mondotta ki N.-t és hatezer korona pénzbüntetésre ítélte. 99SsivpF&gramm.SS Jézus Szivének ünnepén a Mester lángoló Szivére esik pillantásunk és ajkunkon e kérdés fakad: — Mi vagy te nekünk Szent Szív? Ha belemélyedünk a Sz. Sziv-tisztelet elméletébe és gyakorlataiba, akkor a válasz három pontot jelöl meg nekünk. » Jézus Szive minékünk valóság, lelkűlét és életirány. Először is valóság. Mert Jézus Sávé nem jel, nem kép, nem tan, hanem valódi, élő, istenemben szív, amelyet magunkévá akarunk tenni,s mellyel a valóságban egyesülni akarunk.. Az élő Szív a Iegm. Oltáriszentségben dobog, ezen egyesülés a szentáldozásban történik. Ember és ember szoros szeretetviszonyánál is használjuk e kifejezést: Sziveik összeforrnak. Náluk csak képlet, nálunk valóság, Jézus Szivével a valóságban összeforrunk a sz. áldozás által. A Jézus Szive-tisztelet egyik programm jimtja tehát a gyakori sz. áldozás, encharisztikus élet, és Másodszor a Jézus Szive-tisztelet az Isten emberszeretet lelkületének elsajátítása, együttérzés a szenvedő Jézussal és ezen lelkületből fakadnak az áhitatgyakorlatok. A másik programra pont tehát mélyebb lelki élet, mely a szereteten alapszik és gyümölcseiben is szeretetet teremt Ez alkalommal bővebben akarunk szólni a harmadikról: az életirányról. A Jézus Szive-tiszteletben együtt tiszteljük az Ur Jézus szeretetét és testi szivét is. Tehát egy lelki tényt és az anyagot, Sőt magát az anyagot, a szivet választjuk ki arra, hogy mintegy abba zárjuk bele, vagy aköré csoportosítsuk az Ur Jézus szeretettényeit. Íme az anyag felmagasztalása ez a lelkiség által. Ugyanez volt isten gondolata a teremtésnél A testbe lelket lehelt, s ez volt a megváltás gondolata is: a szeretet megtestesült, anyagba költözött. Első esetben az ember eltért isten gondolatától. Az anyaggal megrontotta a lelket és Jézus visszaállította az eredeti isteni gondolatot. Istennel ugyanazon lelke felmagasztalta testének anyagát is Az Ur Jézus gondolata tehát nem az volt, hogy megsemmisíti az anyagot, hanem, hogy megszenteli. Mivel? Azzal, hogy az anyagba, testbe és az anyaggal, testtel folytatott munkába is beleviszi a szivét, a természetfölötti szeretetek Oh, ha ezt megértené a világ! Megtalálná a társadalmi bajok orvoslását, amelyre"gyógyszert se orvos, se tudós, se államférfi" nem találj Mert mi a jelen társadalom két legnagyobb nyavalyája? Az erkölcstelenség és anyag körül lázongó társadalmi harcok. A kettő távolít el Istentől és e kettő viszi gyűlöletbe egymás iránt is az embereket .Annak nem kell Isten, aki a test Szenvedélyét megfékezni nem akarja és aki anyagi javakra, előnyökre vágyik, akár bűn vagy lázadás árán is. ÉS az gyűlöli embertársát, aki másnál látja azt a személyt, vagy azon anyagi javakat, amelyre ő vágyakozik. Hol az orvosság? Öljük meg a testet, amelynek vágyai vannak és dobjuk el az anyagot, amely bűnre csábít? A tévtanítók szerint mi ezt prédikáljuk. Pedig nem igaz! A mi tanításunk ez: Szenteljük meg a testét és vele a vágyakat. „Szenteljük meg az anyagot és azzal az anyaggal való foglalkozást is. A test vágyait beleállítjuk a természetfölötti szeretet szolgálatába. Mig ifjú véred lobog, lelked elé állítod a házasság Szentségi célját. Szerethetsz te ifjú és szerethetsz te leány, csak a természetfölötti szeretet céljával adott házasság gondolata legyen a célpontotok. Szeress te férfi és szeress te asszony, kiket a szent irigy már összeköt, e szeretetben a test is szolgálhat, de e szolgálat gyümölcse a természetfölötti céllal született gyermek legyen. Midőn az anya gyermeket hoz életre és azt a keresztségben Istennek ajándékozva istennek neveli, kiragadja a testnek anyagát ist a Sátán karmai közül és Istennek áldozza. Jézus munkatársává lesz és megszentül hivatásában, íme a szivprogramm harmadik pontja: tiszta és szent családi élet Ugyanúgy kell kivenni a világ többi anyagát is a démon kezéből. Lehet dolgozni az anyaggal, szaporítani és gyűjteni azt, de e munkában benne legyen a természetfölötti szeretet, a Szív. Tehát először is istenszeretet. Ha nem sikerül, ha csapás ér, ha szegény maradnék, abban is meg tudok nyugodni, mert Isten rendelte így, és én szeretem Istent. Isten is szeret engem, tehát, tudom, hogy ezt is általam most még fel nem fogható szeretet okból engedte meg. Ha másnak jobban sikerül, ha másnak több van, nem bánom. Mert szeretem felebarátomat és örülök javának. E készség mellett azután bátran szorgoskodhatom az anyag körül. Sőt kell is tennem: szeretetből. Az apa fejlessze gazdaságát és az asszony háztartását: szeretetből a gyermekért. A gyermek hasogasson fát, hordjon vizet, mosogasson edényt: szülei iránti szeretetből. A legény szántsa a lóidőt, a leány arassa a búzát, hogy ha irigyre lépnek, legyen mit gyűjteni, legyen miből otthont alapítani: egymás iránti szeretetből. Törjük a rögöt, hogy búzát teremjen a szegénynek, akit megszánunk: szeretetből. Emeljünk gyárakat, alapítsunk ipartelepeket, szőjjük lent, és a kendert, hogy legyen becsületes magyar keresztény ipar, mely sokaknak fog munkát adni, akiknek segíteni akarunk szeretetből. Álljunk a pult mellé,, nyissunk boltot, forgassuk a pénzt, csináljunk keresztény kereskedelmet, hogy nekünk is legyen pénzünk, mellyel sok jót tehetünk: szeretetből. íme az anyag és a munka beleállítva a szeretet Szolgálatába. Emberszeretetből, s mivel az emberben Jézust szeretjük, Isten szeretetből. Ezzel szentül meg az anyag, igy lesz imádsággá a munka. A szeretet gyakorlatiassága, praktikus Szeretet,' ez a szivprogramm negyedik pontja. Az Ur Jézus megértő Szivét' követi programműnk. Mert ő mondotta az utolsó vacsorán főpapi imájában tanítványairól: «Nem azt kérem, hogy elvedd őket a Világból, hanem, hogy megőrizd őket a rossztól.. Mi sem akarjuk híveinket kivenni a test és anyagvilágból, hanem a rosszat vetjük ki abból és magát a testet és anyagot megszentelve, Istennek ajándékozzuk. Ez az igazi élet. Éz pedig a szeretetnek élete, Ez lehet a szív élet?, jézus Szerető szívvel ! Názáreth családi életében, jézus szánakozó szívvel, amint nyavalyát gyógyít, jót tesz és megtaporitva az anyagot kenyérrel, hallal, megvendégeli a puszta éhezőit, Jézus szerető, utánuk vágyó Szívvel az Oltáriszentségben és lelkünket alakító, megértő, irgalmas Szívvel mibennünk, — íme, ez nekünk Jézus Szive! -e rsÄiw ó-isa»« o-sese-s *«>»»■* ♦«**>■* *-as A Szent Szív szenvedése!. Egy hires író mondotta egyszer: — Ha az emberek kívül hordanák a szivüket, mennyi szenvedést kellenne rá mink! !is egy valaki meg is tette azt, hogy kívülről mutatja Szivét szenvedéseinek megmutatása végett. Ez a valaki az Istenember: Jézus Krisztus. Alac. sz. Margit előtt úgy jelent meg, hogy kívül van a Szive és rajta a szenvedés jelképei. Miért tette ezt az Úr? Mert az emberek valahogy megfeledkeznek az Úr Jézus Szívének fájdalmairól. Testi szenvedéseire még gondolnak: valamicskét, na feszületre néznek, vagy nagyböjtben, vagy nagypénteken, de Szivének szenvedéseire alig! Pedig az Úr a megváltás nagy művében Szivével is szenvedett! Lelki szenvedései nagyobbak volta testi szenvedéseinél is. Pillantsuk csak át életét! 30 éven át a nazarethi hajlékban testében még nem szenved, de Szivében már igen. Előre látja a keresztet, szenvedésteli hivatását. Ráül lelkére a világ bűneinek "tiszta átlátása és — mindez utálatos szörnyűség, melytől tiszta Szive irtózik s amelyekért neki kell elégtételt adni. Fokozódnak Szivének szenvedései három év nyilvános működésében. Jótetteivel hálátlanságot arat, szülőföldjén megvetik, jótetteit ellenségeskedéssel visszonozzák, ármánnyal környékezik, félreértik. Legkedvesebb tanítványai, Szive apostolai is eleinte mennyire közönyösek, önzőek, meg nem értők. Panaszra fakad az Ur ajkai .. . 1922. junius 24. y//////^. /%/s/s//7/v?y/w/&Av/o »meddig kell elviselnem benneteket?!« Egy,van, aki megérti: Szűz Mária és őt, az egyetlent, el kell hagynia hogy hivatása érdekében. Sirni látjuk az Evangéliumban, de mosolyogni soha. Őmagáról mondja: szomorú az én Szivem mindhalálig. Az utolsó vacsorán Szivének fáj a bucsuzkodás, sajnálja kedveseit. Összeszorul Szive, ha tudásra, az árulóra néz. Azután következik a rettenetes nagycsütörtöki éj, midőn a Szív fájdalmai sajtolunk testéből is vércseppeket és a szivettépő, fájó csalódás: apostolai alszanak szenvedései mellett, majd Judás elárulja, minden választottja elhagyja és egyedül marad a gyűlölködők között. Kezdődnek a testi szenvedések is, de ezeket kisérik a lelkiek. Legjobb barátja megtagadja, szerettei nem közelítenek, a tömeg, mellyel annyi jót tett, halált kiált rá és ő, ki annyira vágyik a szeretetre, körül van vele gyűlölettel. Minden testét ért csapás, Szivét is éri, mert szeretetét bántják, ostorozzák vele. Minden gyalázat, megszégyenítés Szivére ül. Nem érezted még, hogy ha megszégyenitenek, sajog belé a szived? Kénytelen látni és segítség nélkül hagyni szeretett Anyjának szenvedéseit. Végül pedig, hogy minden emberi szenvedés elviselésére példát adhasson, isteni természetét annyira visszavonja, hogy előtérben áll egészen az emberi természet, melytől pillanatra az isten is visszavonul. Érezhetjük a lelki élet legnagyobb szenvedését, midőn úgy érezzük, mintha elhagyott volna az Isten. Jézus is érzi, de akarata ragaszkodik Atyjához, kinek kegyeibe ajánlja lelkét. S hogy belső szenvedéseinek örök jelét hagyja, testi Szivét lándzsával átszuratja. E savseb hirdeti Jézus Szivének szenvedéseit. Ha belső lelki bajok, nehézségek, Szenvedések gyötörnek, ha nagyon fáj a Szived, e sebre tekints és Jézus Szivétől tanulj szenvedni nemcsak testben, hanem Szívben, lélekben is. Szent Ottó (Junius 30.) Bambergi püspök volt; a 12. században élt. Különösen arról volt híres, hogy' mindenét ad’,, adta a szegényeknek. A szegénygondozást azonban rendszerhez fötötte. Egyházmegyéje minden szűkölködéjérő is listát vezetett, itt föl volt jegyezve, hogy melyiknek mire van és mire volna főleg szüksége. Egy napon igen szép halat hozott valaki neki ajándékba. Megkérdezte, hogy mibe került. Amikor meghallotta, hogy egy forintba, nem fogadta el, hanem így szólt: — Drága étel ez az én számomra. Van néhány beteg a szegényeim között. Elkészíttetem azoknak. Nekem elég jó lesz más olcsóbb étel is. •* Szent Ottó nem feledkezett el Jézus szaváról, amellyel az irgalmasságot dicsérte és lelkünkre kötötte. Luther a pápa tekmtélyéről. Nem érdektelen tudni, mit irt a protestáns vallás kezdeményezője Luther Márton a pápáról. Luther Márton, miután a wittenbergi templom kapujára kifüggesztett tételeivel megtámadta a katholikus Nalast, utána maga is meghökkent. A pápához irt igazoló levelét így fejezte be: ».... Szentséges Atyám! lábaidhoz borulok, mindazzal, amivel bírok; életem, halálom kezeid között van. Fogadj el vagy tagadj meg, hagyj jóvá vagy kárhoztass, tetszésed szerint és én engedelmeskedni fogok szavadnak, mint Krisztusénak, aki elnököl és beszél a te személyedben..« Ezek Luther szavai. Máshol meg röviddel reá csúnya módon támadta a pápát, elmondván azt Antikrisztusnak és más hasonlónak. Egyszer igy beszélt, másszor ugy... A vak a mélység előtt. Kirándult egyszer egy társaság a hegyek közé. Vidáman mászták a sziklákat és boldogan élvezték a jó levegőt, a természetnek szépségeit. Egyszer csak megborzadva veszik észre, hogy a társaságukban lévő vak társuk az egyik hegyszakadék partján mozog. Csak néhány lépés kell még és lezuhan a mélységbe, ahol valószínűleg összetöri magát. Az egyik, aki társával együtt távolabb állt és észrevette a veszedelmet, így szólott társához: Szóljunk néki, hogy álljon meg, mert másképp lezuhan a mélybe és összetöri magát. — Ne bántsd felese a társa. —■ Nagyon megijed, ha reá kiáltasz, vakot.És kegyetlenül sorsára hagyták a szegény