Abauj-Kassai Közlöny, 1880 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1880-04-08 / 15. szám
a „Részlet style szigetéről“ "Wragetol (uj) csodálatos szinhatásával tűnnek ki. 1. 1. Kassa. april 6. April elseje a bolondok napjának szokott tartatni — Kassán a pesti uton azonban april elseje ez évben a szerencsétlenség napja volt. Ugyan is a pesti uton a kérdéses napon egy szekér a szegények házától a vámházig csak két embert gázolt el. — mint ily esetekben szokásos, a bámész közönség nem hiányzott: pár percz alatt a szerencsétleneket egész néptömeg vette körül — s alig akadt lélek, ki a szerencsétleneket aléltságukból legalább egy kis vízzel fölfrissiteni igyekezett volna. A nagy publikum közt rendőrt vagy hajdút hasztalan keresett bárki is, s igy talán a mai napig sem lehet tudni, ki legyen az, ki a két szerencsétlent fölgázolta. Ezen elgázoltatás folytán azt fogják sokan mondani, hogy ez oly eset, oly szerencsétlenség, melynek elejét venni lehetetlen. — Én azonban azon meggyőződésben élek, hogy igen is hason szerencsétlenségnek elejét lehet venni az által, ha a Kisák háztól az Ungár féle gőzmalomig terjedő térre nézve a városi rendőrség által azon határozathozatnék, hogy a téren a szekereknek állandó tanya, megállás, etetés ne engedtetnék meg —■ vagy ha megengedtetnék, állna résen minden időben egy rendőr, ki legalább némi rendet föntartani igyekeznék. _ Valóban botrányos, hogy egy oly városrész, minő a pesti ut érintett területe, aiol 6—8 oly ház létezik, melynek mindenike körülbelül 100 lelket számit, jó istállóvá — állássá engedtetik használtatni. Botrányos, hogy épen azon helyen, hol a város polgármestere — tehát oly férfiú lakik, ki magasabb állású vendégek látogatására is számíthat. — a szobákat szellőztetni lehetetlen, mert a több láb magas trágya csak bűzösséget terjeszt a szobákba, — botrányos, hogy rendőrségünk már polgármestere iránti tekintet, s figyelemből e tisztátlanság elhárítására nem tesz akkor semmit, a midőn közvetlen közelségben a szekerek álló helyéül az úgynevezett dinnye piacz, vagy Erzsébet tér akként használtathatnék fel, hogy ezáltal a nagy közönség némileg megkiméltetnék. Ezzel egybefüggőleg, miután egy időtől az aszfalt s csatornázás képezi a napi kérdéseket, s már előre is kijelölték azon utczák, melyek a jelenlegi járda köveiből lesznek kikövezendők, azon kérdés merül fel: váljon tekintettel arra, hogy a pesti út háztulajdonosai (egy pár kivételével, kikhez a polgármester szállásadója is tartozik) házaik előtt járdát s eresz csatornát is csináltattak — nem lenne-e tanácsos a kivételként álló egy pár ház előtt a járdát elkészíttetni s a pesti utat a fő utczával — habár keskeny gyalog járda által összekötni ? Gondolkozzanak e pár kérdés felett azok, kiknek a közrendészet — az egészségügy, a városadófizetőinek kényelme — a város emelése s szépítése hivatalos feladatukat képezi. E kérdéseket csakis a közérdek szempontjából vetettem fel, — nem vádoltathatom azzal, hogy pro domo saa szólalok fel, a mennyiben nekem a kérdéses területen házam nincs — s ott házi ur sem kívánok lenni. • Bnító urat, hogy jogos követelésének útjába állani sohase fogok. Végre az „innen-onnan“ czikkiró urunk megjegyzésképen annyit, miszerint őszintén sajnálom, hogy kerületemben több községi bíró írni nem tud, miről én, mint jegyző, nem tehetek. Kár volt czikkiró urnak, abbeli megjegyzését csupán kerületemre alkalmazni, miután — mi tűrés-tagadás — van édes hazánkban elég sok vidék, ahol a községi birák írni nem tudnak, azért találkoznak köztük jóravaló, becsületes emberek, kiknek, ha alkalom és mód adatott volna a kiképzésre, qualificatio dolgában — úgy lehet — mindkettőnknél előbbre haladtak volna. Múltam és jelenem tanúskodik mellettem, hogy 29 évi itteni jegyzősködésem ideje alatt sem hatóságoknak, sem egyeseknek panaszra okot soha nem szolgáltattam, s igy öntudatos érzülettel állíthatom, mikép Sallai Simon ur panasza mendemondánál nem egyébb, mely ellen védekezni továbbra nem akarok. * Ki egyébbiránt stb. Kamis Ferencz, körjegyző. Pethő-Szinye, 1880. ápril 2. Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapja f. évi 14. számában „Innen-onnan“ czim alatt hozott czikkre tett szerkesztői megjegyzéséből folyólag, erkölcsi köteleségemnek tartom — az ugyancsak becses lapja 11. számában közzé tett Abauj-Torna megyei tanítótestület tanácskozmányáról vezetett jegyzőkönyv 8. tétele alatt Sallay Simon bűődi tanító úr által ellenem felhozott panaszra — reflektálni, s reputationi érdekében következőleg nyilatkozni, ugyanis : Kerületemben a tanító urak 1879. évig bezárólag, minden évben megkapták a tantestületi értekezletre követelt fuvar- és napi dijjaikat, mit nyugtáikkal elösmertek, és mely összegek a községek számadásaiban elő is fordulnak. — Köztem tehát és Sallay Simon ur közt soha sem merült fel azon vitás kérdés: járult-e neki fuvar és napidíj — vagy sem? — honnan eredt tehát a vád, még pedig azon nem eléggé tisztes kifejezéssel „izgat", mely ellenem az ily tisztelt gyűlésben — mint a tantestületi gyűlés emeltetik . — Vagy talán izgatásnak képzeli a nevezett tanító ur azon eljárásomat, melylyel hivatalos kötelességemnek tartoztam, — midőn az Abauj megyének 1879. évi deczember 1-én *54/10818 sz. a. kelt szabályrendeletet — mely szerint a felekezeti tanítók dijjai, a községi pótlékból nem, de az illető felekezetek által fedezendők — promo 1gáljam ? — Az esetben tehát téved a tanító úr, én pedig igen zokon veszem, meggondolatlan és csípős kifejezésekkel hangsúlyozott panaszát, mely, mint a fejlemények indokolják, minden alap nélküli, hiszen a közleményből olvashatókig maga a tanhatóság sem képes a diíjakra nézve határozott ígéretet tenni, míg a közigazgatási bizottság az imént említett szabályrendelet ellenében nem határozott. Ily körülménnyel szemben hová sülyedt az ellenem emelt panasz ? ! Más itt a baj, melyet okadatolni nem akarok. Exempla sunt odiosa !! de inkább biztosítom a ta különféléit. — Az inségmunkák a jahodnai útvonalon hétfőn kezdődtek meg. A férfi munkások kapnak 40 kr., a nő munkások 30 kr. napi bért. — Határozások: Rutka Ferencz, hasonnevű kassai ügyvéd édes atyja, élte 68-ik évében, f. évi ápril 5-én Széplakon, Schalkházlápot pedig élte kilenczvenkilenczedik évében ugyan az nap Kassán elhunytak. Béke hamvaik felett. — Kimutatás a bevételek és kiadásokról a „Aeres kereszt“ által létesített szegények konyhájában f. évi márczius havában. Ezen hónapban adományképen adakoztak : Gróf Szapáry és neje 20 frt, gróf Klobusiczkyné 20 frt, báró Melczer Georgina és Malvin 20 frt, Ujházy urhölgy 10 frt, Zuna ur (zongoraművész) 1 frt, Kanzer ur (aranyműves) 2 frt, Ur. Senka ur által 15 frt, Justh urhölgy 10 frt, Tihanyi ur 5 frt, lr. Senka ur 2 frt, Fekete urhölgy 3 frt, Megay urhölgy 5 frt, a helybeli népbank 25 frt, Hoffmann urhölgy 2 frt, Várkoly Dániel ur által 10 frt, Várkoly János ur 5 frt, a kassai kir. törvényszék által 25 frt , 180 frt, Szerencsy ur 25 kiló rizst, Halykó urhölgy 12 kiló húst, Várkoly urhölgy káposztát; pénzmaradvány a múlt hónapról 404 frt összesen 584 frt. A kiadások voltak : 2613 adag leves. • hús, vastag étel és kenyérért 18 krjával 470 frt 34 kr. Husvét hétfőjén kenyérért (a többi étel ajándék volt) 2 frt 37 kr. Ételkihordásért vakok számára 4 frt 476 frt 71 kr. Ebből levonandó 47 frt 75 kr., ajándékba kapott élelmi czikkekért. És igy az összes kiadás 458 frt 96 kr. Ehhez csatolandó 80 frt, melyet a kassai fiókegylet, mint tagsági dijjal az alapszabályok értelmében, még utólagosan kénytelen volt a központi választmánynak megküldeni = 538 frt 96 kr. Pénzmaradvány van 45 frt 4 kr., mely összeg tehát jövőre marad, a mennyiben ezen évre a népkonyha márczius végével beszüntetett. Valamint ezen pénzmaradvány, úgy minden az év folytán netalán befolyó pénzadomány egy helybeli pénzintézetbe gyümölcsözés végett elhelyeztetik. Az összes bevétel volt tehát 1160 frt 70 kr., az összes kiadás ellenben 1115 frt 66 kr., pénzmaradvány 45 frt 4 kr. Fogadják a nemeslelkü és áldozatkész honleányok és hazafiak a nyomor és ínség enyhítésére hozott adományaikért a szükséget szenvedők nevében ezennel hálás köszönetünket. A választmány: — A földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter a marha kereskedés érdekében egy újabb rendeletet adott ki, melyben felhívja a megyék közönségét, hogy a legszigorúbban utasítsák alantas közegeiket, miszerint a marha elárusítása, elcserélése, ajándékozás vagy öröklés folytán beállott változást „községi marha-igazolványba“ minden egyes esetben pontosan bevezetni súlyos felelőséggel járó feltétlen kötelességüknek ismerjék. Továbbá a vásári felügyelőségek, illetőleg községi elöljárók részéről netán később elkövetendő ez irányú mulasztások azonnali kiderítletése és kérlelhetlen szigorral leendő megtorlása Végett, egyidejűleg utasítsa a hatósága területén lévő törzskönyvvezetőket, hogy azon tulajdonosokkal, kik valamely vásárról visszatérve, marhájuk elaásának bejelentése végett náluk (t. i. a törzskönyv vezetőknél) jelentkezvén, a kezüknél lévő községi márkaigazolványban az eladás megtörténte szabályosan bevezetve nincsen, rögtön jegyzőkönyvet vegyenek fel. Az ilyen jegyzőkönyvekben a vásár székhelye és napja pontosan kitüntetendő és ezek megtorlási intézkedés azonnali elrendelintése véett hozzám esetről-esetre sürgősen felterjesztendők lesznek. — Az ötödik patika. Múlt számunkban említettük, hogy az ötödik patikának hol leendő felállítása iránti határozatra elsősorban a főkapitány utasíttatott. A határozat akként szól, hogy Korláth úr a patikát a közép külvárosban, valahol a Biró-utczán állítsa föl. Korláth úr e határozat ellen, nagyon természetes, felebbezett s a polgármester másodfokokig azt a határozatot hozta, hogy a patikát a Fő-utczán a Fegyverház feletti részen kell fölállítani. Ezen határozat ellen is felebbezés adat ván be. harmadfokúig a ma tartandó közigazgatási bizottság fog a tárgyban határozni s valószinűleg az utolsó szó a belügyminiszter szava lesz. — A kiket a püspök szeret. A „Rozsnyói íiiradó“-ban a következő jellemzetes sorokat olvassuk: „Csak egy ember találkozott közöttünk,, ki dúsgazdag magánvagyona s magas állásával járó évi 50—60 ezer forint jövedelme élvezetében, — a városi hatóság e részbeni — még csak egyszerű válaszra sem érdemesített hivatalos megkeresése után sem járult az ínséges pénzalap gyarapításához egy árva fillérrel sem, s az erkölcstan örök igazságáról, a szentirás arany jelszaváról: „szeresd felebarátodat, mint önmagadat“ végképen megfeledkezvén, éhhalállal küzdő, egy harapás kenyeret esdeklő szerencsétlen embertársainak könyörtelenül hátat fordított. Nem érezzük magunkat hivatva eljárása felett pálctát törni, nem izgatjuk jellemzésével felháborodott kedélyünket, csillapodást parancsolunk keserű érzelmeinknek, melyek tömegesen tódulnak e pillanatban tollunk hegyére, ítélje meg őt mindenki, kinek keblében dobog, kinek agyában működik még valami, saját meggyőződése, lelkiismerete szerint. Mi nem foglalkozunk vele bővebben, csak nevét említjük fel itt egyszerűen, ezen ember Schopper György, rozsnyói püspök.“ — Aki elhiszi. A 15-ik században a következőket jósolták: Aki az 1880-ik évet megéli, az csodákat emlegethet s hálát adhat Istennek, mert a hetvenes években Isten borzasztó ostora nem érte utol. A jövő évtizedre pedig így szól a jóslat: „S a föld ezentúl kettősen fog teremni, a jó időt mindenekelőtt három borgazdag esztendő fogja megkezdeni, úgy hogy nem lesz elég hordó. Gabna és gyümölcs nagy bőségben lesz s az egész világra béke száll le, mely hosszú évekig fog tartani. — Kossuth Lajos emlékiratai füzetenként is kaphatók lesznek. A kiadási jogot Mechier Vilmos ismert könyvkiadó szerezte meg az „Athenaeum“-tól s az első füzet május elején, az első kötettel egyidejűleg fog megjelenni. Egy-egy füzet ára 35 kr. lesz, mely összeg a füzetek átvételénél teendő le. Ezen körülmény nagyban elősegíti azt, hogy még a kevésbbé vagyonos osztályhoz tartozók is megszerezhessék a nagyérdekü munkát. — „Magyar Szabadságharcz története“ 1848—1849. irta Vargyas Endre. A Mehner Vilmosnál Budapesten eszközölt második bővített kiadásának 26—32 füzetét vettük és ezzel e második kiadás be van fejezve. Ajánljuk leginkább az olvasó körök és népkönyvtárak figyelmébe. Ara egy füzetnek 20 kr. — Zsidó leány a pápánál. Csodálatos dolog, hogy a zsidók Rómában, a kereszténység főszékhelyén is évszázadokon át éltek és gyarapodtak. 440-től I. Leó pápa trónraléptétől kezdve, egész 1870-ig az ottani zsidó hitközség bizonyos számú tagjainak kötelessége volt, hogy nejeikkel és gyermekeikkel egy templomban megjelenjenek, ahol egy szerzetes prédikált nekik s a kereszténység magasztos tanait magyarázta nekik, végül pedig felszólító őket, hogy keresztelkedjenek meg. Azonkívül 440 óta a Laterán templomban mindig egy-egy zsidó ifjút, és lányt megkereszteltek, mely alkalommal előkelő arisztokraták voltak a keresztszülők. Az uj keresztényeket a pápa, s a bíbornokok rendesen gazdagon megajándékozták. A múlt szombaton is megkereszteltek a Latorján templomban egy zsidó lányt, roppant néptömeg s számos, , bibornok jelenlétében. A fiatal keresztlányt, aztán bemutatták a pápának, ki is gazdagon megajándékozá. — Az országnak termelési kor fllétekre beosztása úgy a gazdasági statisztika, mint a földmivelés emelésére czélzó kormánytevékenység szempontjából több tekintetben nélkülözhetlen lévén, a földmivelési miniszer az országos gazdasági egyesülethez felhívást intézett az iránt, hogy a termelési kerületeket Magyarországra nézve megállapítsa, illetőleg javaslatba hozza. Az ily termelési kerületek, regiók, franczia, Olaszországban, Ausztriában már hosszú évek során megvannak állapítva, és pedig a kerület rendesen ama termény után neveztetik el, mely praeponderans, pl. buzaregio , burgonyaregio stb. Magyarországban, az ország nagy területénél fogva, a kerületek a gabonafajok után lesznek beoszthatók, s csak is az ország keleti, és északkeleti részén lehet állattenyésztési, vagy legelő-kerületekről szó. — Nagymérvű lopás. Tegnap déli 12 és 1 óra között Antal Ily János urnák kovács utczai 88-ik számú lakásán, azalatt, míg a család a negyedik szobában ebédelt, egy ismeretlen tettes, az első szoba ajtaját feltörte s a következő tárgyakat orozta el: 1. Készpénzben 9 darab 1000 fitos jaj bankjegy. 2. Egy gömbölyű arany smaragd kővel ékített melltű. 3. Egy hosszú dad smaragd kővel ékített arany fülönfüggő. 4. Egy ezüstbe foglalt gömbölyded alakú közepén egy nagyobb és kerülete kisebb gyémánttal kirakott mellk’b !S. Egy gömbölyű fonott arany karperecz 7—8 gyémánttal. A tettesnek a házhoz járatosnak kellett lennie, mert a pénz rejtett helyen, ruhák között volt elhelyezve, s mert a tolvaj keze a tárgyak között egész biztossággal válogatott.