Abauj-Kassai Közlöny, 1909. március (38. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-02 / 49. szám

XXXVIII. évfolyam, 1909.— 49. sz. Kassa, kedd március 2. Szerkesztőség és KIADÓHIVATAL: KOSSUTH L.-UTCA 16. THHEpOri: 150. sz. SEMMIT SEM KÖZLÜNK, HA NEM TUDJUK, KITŐL JÖN. KÉZIRATOK VISSZAKÜLDÉ­SÉRE NEM VÁLLALKOZUNK Megjelenik minden nap. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: STEKKER KÁROLY. — Kiadótulajdonos: A PÁRT. Előfizetési feltételek: Kassán Vidéken Egész évre 14.— 20.— kor. Fél évre 7— 10.— « Negyed évre 3.50 5.— e Egy hóra 2.— 2.— s Egyes szám­ára 4 fill. = Hirdetési díj = MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Előfizetési és hirdetési díjak a kiadóhivatalba bepm­entve küldendők. A politikai helyzet. - Kossuth beszédének hatása. - Kassa, márc. 1. Az összekuszált politikai helyzet foglalkoztatja a hivatalos és nem hiva­talos világot. E téren sok remény fűződött a Kossuth Ferenc bécsi útjá­hoz, melytől — ha nem is döntést, de bizonyos tekintetben — forduló­pontot vártak. Hogy ez a remény mennyiben válik valóra, azt természe­tesen ma még a legvérmesebb hívők sem tudhatják, miután a legfelsőbb kihallgatásokból a legjobb esetben is csak egyes elejtett szavak jutnak a nagy nyilvánosságra, de maga az ese­mény lefolyásának lényegét csak a később beálló következmények igazol­ják. Így van a politikai világ a Kos­suth Ferenc kihallgatásával is, mely csak találgatásoknak ad egyre újabb tápot, de bizonyosságot nem hozott még, mert hisz a hivatalos jelentések szerint az informatív jellegű kihall­gatás után döntés semmi irányban sem történt. Amint hogy még nem is történhetett. A politikai nagy bizonytalanságban némi irányt, némi átjelzést, hogy — úgy mondjuk — bizonyos határozott­ságot hozott végre Kossuth Ferencnek a minapi pártvacsora alkalmával a párthoz intézett beszéde, melyben benne van minden, amit a nemzetnek a mai válságos időkben megtudnia kellett s melynek mottójául jellemzőb­bet nem tehetnénk a „nyugalom jel­lemzi az erőt“ mottónál. Mert valóban azt az államférfim, mely értelmű be­szédet az az öntudatos férfias nyuga­lom jellemezte, mely a nagy esemé­nyeknél az államférfiak legjellemzőbb sajátsága. Ennek a beszédnek hatása alatt áll most a politikai világ s aki a sorok között olvasni tud, az megérti, hogy nagy átalakulások, rendszerváltozások a nyers erő égise alatt soha sem te­remthetnek maradandó és áldásos al­kotást, csak a körülmények s a kellő idő megválasztása, párosulva bölcs és körültekintő mérsékléssel hozhatnak létre üdvös változásokat. Tűzzel-vassal keresztül erőszakolni bármit is nem lehet sem a nemzet, sem az ország előnyére. A Kossuth Ferenc beszédének fér­fias szelleméből mi ezt a nézetet szűr­tük le s úgy hisszük, hogy nem tévedtünk. Részletezve a politikai jelentőségű beszédet, abban három értékes kijelen­tés domborodott ki. Az egyik kijelentés szerint a királynál kihallgatáson meg­jelent Kossuth Ferenc, mint a több­ségi párt nagy tekintélyű vezére, meg­nyugtatja a vezetése alatt álló több­ségi pártot azzal, hogy a bankkérdés­ben az egész kormány az önálló kar­iéiban­k álláspontjára helyezkedett, ezen áll egymásközt teljes szolidaritással s ez alapon tárgyal az osztrák kor­mánnyal. Ebből a kijelentésből tehát teljes bizonyossággal megtudhatta az ország, hogy a bankkérdésben a kormány tagjai között nincs a legcsekélyebb eltérés sem , így kormány és a nem­zet között a­­ bankügyben teljes har­mónia van. Természetesen egész más lapra tartozik az, hogy ez a közös nézet az osztrák kormánnyal folyta­tandó tárgyalásokból győztesen fog-e kikerülni, vagy sem. A második kijelentése azt világí­totta meg, hogy — aminek éppen ellen­kezőjét hirdeti az osztrák sajtó, — a legilletékesebb faktor a nemzet több­ségének óhajai elé nem gördít leküzd­­hetlen akadályokat. Ha tehát a két kormánynak sikerül közös megállapo­dásra jutni, akkor a bankkérdés meg is van oldva, de ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre, akkor természetesen újabb nehézségek állnak elő, melyek válságot vonnak maguk után. Erre céloz Kossuth Ferenc harma­dik kijelentése is, a­melyben óva inti az egész nemzetet, hogy tartózkodjék a könnyelmű elbizakodástól, mert ez csak tetézné a válságos helyzetet. Ezeket az aranyszavakat vésse mindenki lelkébe s jól vigyázzon reá, mert nagy igazság rejlik ám abban, hogy többet ésszel, mint erővel! Előbb gazdagság, azután a szépség.*) Kassa, mázc. 1. Előbb gazdaggá, anyagilag rende­zett várossá tegyük Kassát, majd a szép­ség akkor magától jön. A Közlöny I. évi 44. számában a közgyűlés tárgyairól szóló referádájában olvasom a következőket, melyeket kiváló érdekességüknél fogva tanulságul és in­tésül szóról-szóra ide iktatok, nehogy feledésbe menjenek s az adózó polgárok az érdemes ügy felett kissé gondol­kozzanak. „Dr. Ékes Lajos tanácsos kéri, hogy részére, miután nagyon el van foglalva a városszépitő-egyesület dolgaival, egy napidijas adassák. Ennek fizetéséhez az egyesület havi 20 koronával járul s igy a városra csak havi 20 korona hárul. A bizottság egy évre javasolja a kére­lem teljesítését. A város házainak díszí­tése. A városszépitő-egyesület javasolja, hogy a város járjon elől jó példával s a saját épületeit s a kaszárnyákat virág­­diszszel lássa el, ami 820 koronába ke­rül. A bizottság javasolja, hogy a város­háza erkélye, a fegyverház-utcai épület második emelete s a rendőrlaktanya di­­szittessék, a kaszárnyák azonban nem 1'. **) Ezen egyszerű, de hiteles tudósítás, melyet a felületes olvasó talá­n észre sem vett, nagyon mélyen bevilágít városunk intéző köreinek, a város sorsát kormá­nyozó parlamentünk beléletébe, hogy micsoda eszmék, micsoda érdekek, mi­csoda célok vezérlik és lelkesítik azt. Hát uram Isten! Kassa város közgyű­lésének nincs más fontosabb, komolyabb, életbevágóbb s közszükségletet kielégítő dolga, mint az, hogy miként, milyen vi­rággal és vasrác­csal díszítsen fel egyik, másik városi épületet? Egy városi taná­­ r­­i közleményt egyik külmunkatár­­sunktól vettük s bár egészében nem értünk vele egyet, leadjuk már csak azért is, mert az ebben kifejezett nézet társalmunkban nem áll egyedül. Mi igen­is helyeseljük azt a törekvést, hogy házainkat tehetségünk szerint virágdis­­­szel lássuk el, mert ez a város külső képét ele­venebbé, kedvessé s az idegenre nézve is tet­szetősebbé teszi és ízlésünk nemesítésére is előnyös hatással van. 8 hogy ezzel, mint mel­lékes dologgal egy tanácsos foglalkozik mint vezető, irányító, abban sem találunk kivetni valót, sőt éppen ezért van szükség egy írnokra, hogy a tanácsos drága idejét ez a mellékes foglalkozás igénybe ne vegye. A nemes ambí­ciót nem letörni, de inkább növelni kell. — A többi megjegyzésben sok helyes van. Szerk. ") A közgyűlés ily értelemben határo­zott­ is. Szerk.

Next