Abauj-Kassai Közlöny, 1911. június (40. évfolyam, 124-146. szám)
1911-06-01 / 124. szám
XXXX. évfolyam. ■«•wkesztSaág #» kiadóhivatal Harang-u. 9 Telefon 150 JSIfitDHTASI DU i*s*gállapodás 57r szerint. IEEEJEEENÍJt <* n. S órakor 1911. — 124. szám. Abauj POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Kassa, Csütörtök, junius 1. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20.— Félévre K 10 — Negyedévre K 5.— i_gy hóra K — Egyes számára 4 fillér A magyar fürdők s az idegenforgalom Irta: Bókay Árpád: Az ásványvizeknek és a fürdőhelyeknek úgy közegészségügyi, mint nemzetgazdasági jelentősége annyira el van ismerve, hogy annak hosszú bizonyítását fölöslegesnek tartjuk. Évente ezer és ezer beteg nyeri vissza egészségét s ezzel együtt életkedvét, munkaerejét ásványvíz és fürdőkúrák által. Olyan tényezők ezek az orvosi tudomány gyakorlati alkalmazásában, melyeket mással pótolni teljes lehetetlenség. Korunk dicső jelszava, a humanizmus, egyenesen megköveteli, hogy a nép mentői szélesebb rétege számára hozzáférhetővé tegyük az ásványvizekben és a fürdőkben rejlő gyógyító kincset. Már ennek a szempontnak is elegendőnek kellene lennie arra, hogy a törvényhozás és a kormány kötelességüknek tartsák, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzanak, hogy a magyar ásványvízforgalmat és a hazai fürdőhelyek fejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel , még áldozatok árán is előmozdítsák. De van a kérdésnek egy másik oldala is, mely még fokozza, megkétszerezi az ügynek jelentőségét s ez a nemzetgazdasági szempont. Kétséget nem szenved, hogy a közegészségügy javítását is elsőrangú közgazdasági érdeknek tekinthetjük, mert minden szellemi és fizikai munkának alapföltétele a jó egészség. De midőn ügyünknek közgazdasági jelentőségét hangoztatjuk, nem ezt értjük alatta, hanem a szoros értelemben vett financiális érdekeket. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a hazai ásványvízforgalom és fürdőhelyeink fokozatos fejlődésével szoros kapcsolatban állanak az ország közlekedési vállalatainak üzlete, az ipar- és kereskedelem virágzása, a fürdőhelyek környékén lakó, többnyire szegény nép kereseti viszonyai és amit talán első helyen kellett volna említeni, az idegenforgalom emelkedése, mert ez pénzt hoz be az országba. Ezzel az üggyel kapcsolatban óriási pénzforgalomról van szó, amelynek értékét csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni. Ennek az évente ismétlődő, milliókat kitevő pénzforgalomnak a haszna csak kisebb részében esik az ásványvíz és fürdőtulajdonosok javára, nagyobb részén mások osztoznak, akik között, az adótételek szaporodása révén, nem utolsó helyen áll maga az állam. Ami pedig az idegenforgalmat illeti, ki tagadhatná, hogy azok a gyógyító fürdők, amelyeknek hírneve a messze külföldre is eljut, egy ország idegenforgalmának leghatalmasabb rugói és előmozdítói. Erre nézve számtalan bizonyítékot lehetne felhozni. Hiszen nálunk is, a mi gyógyhelyeinken is van valamelyes idegenforgalom, de a mi idegenforgalmunk Ausztria idegenforgalmának a tizedrészét sem éri el. Pedig nálunk is vannak világhírre érdemes gyógyhelyek, páratlanul álló természeti szépségek és ritkaságok. A legszomorúbb ránk nézve, hogy Ausztria idegenforgalmának legnagyobb kontingensét épen mi magyarok szolgáltatjuk. Az összes magyar fürdőknek csak néhány ezerrel van több vendége, mint amennyi hazánkból Ausztriába vándorol. Ehhez a rengeteg számhoz még hozzá kell vennünk azokat a honfitársainkat, kik Svájcba, az északi és keleti tengerre, vagy más külföldi gyógyhelyekre mennek. Ezeknek a számát nem tudjuk megállapítani, mennyiségileg talán nem is nagy, de tekintettel ennek a közönségnek a minőségére, kétségtelen, hogy az országra nézve ezek is nagy veszteséget képeznek. Hogy ez az óriási kivándorlás mit jelent az ország pénzügyi mérlegében, azt bővebben magyarázni fölösleges. Nagy nemzeti mulasztást követnénk el, ha minden eszközt meg nem ragadnánk, hogy ezen a helyzeten lehetőleg változtassunk, enyhítsünk. A mulasztás annál nagyobb hiba volna, miután kezünkben van a módja annak, hogy ezt a külföldre özönlést korlátozzuk, s azzal szemben tekintélyes idegenforgalmat teremtsünk. Hazafias szólamokkal nem érünk el semmit, mert azoknak hatásuk nincs. Ezen a bajon csakis saját fürdőhelyeinknek gyors és intenzív fejlesztése segíthet. Az ok nem abban rejlik,mint azt sokan előítéletből és elfogultságból hirdetik, hogy a hazai fürdők kényelmetlenek és drágák. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, mert hazai gyógyhelyeink, igazságos összehasonlítás mellett nem drágábbak, mint a külföldiek és vannak közöttük olyanok, amelyek kényelem tekintetében is a kor színvonalára emelkedtek. A baj oka abban rejlik, hogy hazai gyógyhelyeink nincsenek eléggé kiépítve, kifejlesztve, úgyszólván félbenmaradtak, miután az első befektetések nem hozták meg a jogosan várható eredményt. A tulajdonosok legszerényebb várakozásukban is csalódva, visszariadtak a további befektetéstől, s innen származik az a nem előnyös helyzet, hogy nálunk sok az apró fürdőhely, de igazán nagyszabású gyógyhely, mely társadalmilag is vonzaná a közönséget, kevés van az országban. Hazai fürdővállalataink részben a szezon rövidsége, részben a kezelési költségek nagysága, továbbá a közterhek súlya alatt nem fejlődhetnek a kívánt mértékben. Ezen az akadályokon kell segíteni, s azonnal új életre fog ébredni az ellankadt vállalkozási kedv. A szükséges segítséget csak az állam nyújthatja, éspedig a már évek óta előkészítésben levő forrás és fürdő törvény gyors megalkotásával. Egy olyan törvényt kell alkotni, amely magában foglalja mind azt a védelmet, mind azt a támogatást, melyet az állam a hazai ásványvizeknek és fürdőknek nyújthat. Új szerves törvényre van szükség, amely szabályozza az ásványvizek forgalombahozatalának feltételeit, megvédi azoknak területét és biztosítja a tisztességes ásványvízkereskedelmet a tisztességtelen elemek betörése ellen, akik másoknak óriási munkával, kitartással, szorgalommal és rizikóval szerzett jó hírnevét megrontani, másoknak erkölcsi tőkéjéből jogtalan hasznot húzni törekszenek. Az alkotandó törvényben meg kell jelölni mindazokat a kedvezményeket, amelyeket az állam a gyógyhelynek nyújthat és nyújtani hajlandó. Különös súlyt helyezünk a financiális természetű kedvezményekre, nevezetesen az adóterhek könnyítésére, mert leginkább ezektől várjuk és reméljük, hogy a nagytőke figyelmét a fürdővállalatokra tudjuk irányítani. Csak nagy tőkével rendelkező vállalkozók tudják hazai fürdőinket odafejleszteni, hogy azok a modern igényeknek megfeleljenek és legalább még egyszer akkora befogadóképességgel bírjanak, mint jelenleg. A szóbanforgó törvény megalkotásánál magasabb állami szempontokból kell kiindulni. Az a gondolat vezesse a kormányt és a törvényhozást, hogy itt nem egyesek helyzetének a könnyítéséről, hanem nagy, országos érdekekről kell gondoskodni. A nagy nemzeti céllal arányban kell lennie az alkalmazandó eszközöknek. Törpe, kicsinyes eszközökkel, szűkkeblűen megszabott, látszólagos kedvezményekkel ezt a kérdést megoldani nem lehet. Kassai lóversenyek jan. 1-én és 11-én! -különvonatok indulnak Kassáról mindkét napon d. u. 1 óra 502 óra 30 perckor.