Abauj-Kassai Közlöny, 1913. szeptember (42. évfolyam, 201-224. szám)
1913-09-02 / 201. szám
KLU. évíolj’&sa. aasvkesxtSsdg is klsdibivstal larang-u. S telefon ISO JSSEJDHTéSI DÍJ Megállapodása aszerint. S 1913. — 201. vám. Kassa, Kedd, szeptember 2. Hauj-Kassai Közlöny Felelős szerkesztő: LEELY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda 3ál«JELEí*aSzta, Ä órakor POLITIKAI HAPILAP. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 11 3. Egy hóra K 1.50 Vidákon Egész évre K 20— Félévre K 10- Negyedévre K .— jLgy hóra K -Egyes számára 4 fillér Andrássy zászlóbontása. I. Az abnormis időjárás úgynevezett nyári csendje minden kánikula nélkül mégsem múlt el az édes semmittevés formájának jegyében. A politika berkeiben nem ütött megszokott tanyát a rendes ugorkaszezon mennyiben senki sem tagadhatja, hogy a nyári csönd mögött bizonyos fontos politikai események rejlenek, melyek minden pártnak érdeklődését ugyancsak fokozott mérvben keltik fel. Értjük ez alatt az Andrássy Gyula gróf zászlóbontását egy megalakítandó új politikai párt dolgában, amely tiszta magyar nemzeti alapon azokat a vitás kérdések helyes irányú megoldását tűzi feladatául, melyek a közhangulatot a végtelenségig elkeserítették s a legmagasabb fokú elégedetlenséget váltották ki a nemzet zömének lelkében. Ez érthető nemzeti szempont mélyen belevág az ország közszabadsági, gazdasági és kultúrpolitikai életében éppen ebből a szempontból találkozik a készülő zászlóbontás országszerte a leglelkesebb fogadtatással s valóban az eltorzult közállapotok, a megmérgezett közhangulat joggal várhatja s remélheti, hogy a tiszta nemzeti alapon, erősen alkotmányos célzattal sz okos demokratikus nézőponton álló vezérpolitikus alakítandó pártja nagyban közre fog működni abban, hogy az annyira óhajtott közbéke a sérelmek teljes reparálásával végre megteremtődjék s az áldatlan politikai helyzetet mielőbb felváltsa a békés munkálkodás érája. Minden bizonnyal szép és nagy feladatot tűzött maga elé az új pártot szervező bizottság, amit azonban nem lehet márólholnapra megvalósítani. Kitartó s érdemes munkálkodást igényel a cél elérhetése, de már maga a megalakulás magában hordja az elvadult közállapotok szelidüffixlését, mennyiben az Andrássy ''*■* nemes törekvését semmiféle politikai párt le nem kicsinyelheti s még kevésbbé tagadhatja meg tőle a létjogosultságot. A pártalakitásra vonatkozólag azokon kívül, amiknek százféle formában már híre ment, valami készül, amiről még csak suttogva beszélnek , ami meglepetésszámba menne. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy a nem ellenőrizhető suttogott hírekben csak egyeseknek óhaja nyilvánul meg, lehet, hogy csak úgynevezett kísérleti szappanbuborékokról van szó, de az is lehet, hogy a kiszínezett fámának van valamelyes komoly alapja s jelentősége is. Az egyik ellenőrizhetetlen hir Andrássy és Tisza megegyezéséről suttog. Ezek a suttogók úgy mondják, hogy Andrássy az ő pártalakításával nem annyira kormány- és pártbuktatást, mint inkább pártközi békét akar létesíteni és hogy csak azért alakít pártot, hogy a két ellentétes tábor között legyen egy parlamentáris közvetítő, mely lehetővé tegye a békét anélkül, hogy bármely fél megalázásával is járna. Ezt a suttogó hírt főleg arra bazírozzák a források, hogy Andrássy a nyár folyama alatt nemcsak ellenzéki, hanem munkapárti politikusokkal is érintkezett s ezekkel közölte volna azt is, hogy mily módon képzeli a képviselőházi rend visszaállítását. Erre nézve az első teendő volna, hogy a kormány még az őszi parlamenti ülésszak megnyílta előtt megszüntesse a parlamenti őrséget, melynek rövid életéhez rengeteg ódium fűződik és nem alaptalanul. Az volna tehát az első lépés, hogy a kormány valamelyes hivatalos formában nyilvánosságra juttatná, hogy a parlamenti őrség nem fog mindaddig működni, míg a képviselőház összessége nem fog megfelelő szabályzatot kidolgozni, melyhez az összes pártok hozzájárulnak. Ezzel a megleendő első lépéssel azután megszűnnek a formai ok, amely az ellenzéket a Házban való megjelenéstől jelenleg visszatartja. A suttogók szerint Andrássy nézete az, hogy maga ez az egy tény elegendő volna ahhoz, hogy az egész ellenzék ünnepélyesen bevonuljon a képviselőházba és ott folytassa tovább küzdelmeit s a maga részéről minden befolyását felhasználná arra, hogy az egyesült függetlenségiek és a néppárt is csatlakozzanak ehhez a felfogáshoz s vele együtt menjenek be a törvényhozás termébe. Hogy Andrássy megalakítandó új pártjával e nélkül is belemegy a Házba, az kétséget nem szenved, hiszen az a célja, hogy alkotmányos fegyverekkel küzdjön a helyzet szanálásáért. fi lengyelek szabadságünnepe. A magyar küldöttség útiterve, Kassa, szept. 1 A lengyelek 1863-iki utolsó szabadságharcuk s azok hősei emlékének nagyszabású ünnepségek keretében adóznak, melyek közül a legkiemelkedőbb a szeptember hetedikén vasárnapon Rzesowban és nyolcadikén hétfőn Lembergben tartandó ünnepségek lesznek s mely alkalommal a magyar társadalom újból rokonszenvének adja tanújelét a testvérnemzet iránt, melynek küzdelme Magyarországon mindenkor megértésre talált. A magyar lelkekből eleven erővel tört ki a lengyel nemzet iránti szimpathiája — a ötvennél többen vannak, [köztük hölgyek is, — kik a Magyar-Lengyel Egyesület által tervezett útban részt vesznek. A rzesowiak, ép úgy a lembergiek ünnepies fogadtatásban részesítik a Budapest keleti pályaudvarról szeptember hatodikán reggel 6 óra 45 perckor Nyáry Albert báró vezetése alatt induló küldöttséget, mely Kassán, Eperjesen átutazva aznap este 10 órakor érkezik Rzesowba, hol a pályaudvaron a városi tanács élén a polgármesterrel fogadja őket. A magyar küldöttség szeptember nyolcadikán reggel indul Rzesowból s érkezik ugyancsak reggel Lwowba (Lemberg i hol hasonló lelkesedéssel várják s hol az ünnepségek után, este a Club Polsko Wegierski estélyt ad a magyarok tiszteletére, kiket Bandieiski Wladicsar lembergi püspök fog az egyesület nevében felköszönteni. A lengyel szabadságharcosok szeretnék viszontlátni azon magyarokat a fent említett deputációban, kik velük együtt küzdöttek az 1863 iki felkelésben, miért az 1863-iki lengyel Honvéd-Egylet ez után szólítja fel őket az ünnepségeken való megjelenésre. A magyar küldöttség ügyében felvilágosítást adnak: Dessewffy István főjegyző Eperjesen, Kele József főügyész Szolnokon, Miklósi Ferdinánd Leó nagykereskedő a Magyar Lengyel Egyesület titkára Budapesten (Szabóky u. 44.) Siposs Aladár kereskedelmi kamarai titkár Kassán, kik mind széleskörű agitációt fejtenek ki a deputáció szervezése érdekében. fi „rabbinus-klikk.“ Kereskedő és katonatiszt afférja. Kassi, szept. 1. Érdekes becsületsértési perben hozott ítéletet a napokban a bécsi józsefvárosi büntető járásbíróság, ahol Flatter Alfréd háztulajdonos és ennek alkalmazóija Weisz Vilmos emeltek panaszt Cylárdi Lajos nyugalmazott főhadnagy ellen. Weisz előadta panaszában, hogy egy alkalommal az üzletből tiszta vizet öntött ki az utcára, melynek csekély mennyisége a történetesen arra menő vádlottat érte. Cylardi főhadnagy emiatt rettentő dühbe gurult és a vigyázatlansága miatt mentegetődző Weiszre ilyen nyers szavakkal támadt: — Átkozott kutya. Azonnal térdelt le és úgy kérjél bocsánatot. Weisz nem ezt tette, hanem az üzletbe futott, hogy törülközőt hozzon ki, mire a főhadnagy tovább sértegette és mind nagyobb tömeg verődött össze Flatter üz-