Abauj-Kassai Közlöny, 1913. szeptember (42. évfolyam, 201-224. szám)

1913-09-02 / 201. szám

KLU. évíolj’&sa. aasvkesxtSsdg is klsdibivstal larang-u. S telefon ISO JSSEJDHTéSI DÍJ Megállapodás­a aszerint. S 1913. — 201. vám. Kassa, Kedd, szeptember 2. H­­auj-Kassai Közlöny Felelős szerkesztő: LEELY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda 3ál«JELEí*aSz­ta, Ä órakor POLITIKAI HAPILAP. Előfizetési feltételek: Kassán Egész évre K 14.— Félévre K 7.— Negyedévre K 11­ 3. Egy­ hóra K 1.50 Vidákon Egész évre K 20— Félévre K 10- Negyedévre K .— jL­gy hóra K -Egyes szám­ára 4 fillér Andrássy zászlóbontása. I. Az abnormis időjárás úgy­nevezett nyári csendje minden kánikula nélkül még­sem múlt el az édes semmittevés formájá­nak jegyében. A politika berkei­ben nem ütött megszokott ta­nyát a rendes ugorkaszezon men­­nyiben senki sem tagadhatja, hogy a nyári csönd mögött bizonyos fontos politikai események rej­lenek, melyek minden pártnak érdeklődését ugyancsak fokozott mérvben keltik fel. Értjük ez alatt az Andrássy Gyula gróf zászlóbontását egy megalakí­tandó új politikai párt dolgá­ban, amely tiszta magyar nem­zeti alapon azokat a vitás kér­dések helyes irányú megoldását tűzi feladatául, melyek a köz­hangulatot a végtelenségig el­keserítették s a legmagasabb fokú elégedetlenséget váltották ki a nemzet zömének lelkében. Ez érthető nemzeti szem­pont mélyen belevág az ország közszabadsági, gazdasági és kul­túrpolitikai életébe­n éppen ebből a szempontból találkozik a ké­szülő zászlóbontás országszerte a leglelkesebb fogadtatással s valóban az eltorzult közállapo­tok, a megmérgezett közhangu­lat joggal várhatja s remélheti, hogy a tiszta nemzeti alapon,­­ erősen alkotmányos célzattal s­z okos demokratikus nézőponton álló vezérpolitikus alakítandó pártja nagyban közre fog mű­ködni abban, hogy az annyira óhajtott közbéke a sérelmek tel­jes reparálásával végre meg­teremtődjék s az áldatlan poli­tikai helyzetet mielőbb felváltsa a békés munkálkodás érája. Minden bizonnyal szép és nagy feladatot tűzött maga elé az új pártot szervező bizottság, amit azonban nem lehet máról­­holnapra megvalósítani. Kitartó s érdemes munkálkodást igényel a cél elérhetése, de már maga a megalakulás magában hordja az elvadult közállapotok szelidü­­ffix­lését, mennyiben az Andrássy ''*■* nemes törekvését semmiféle po­litikai párt le nem kicsinyelheti s még kevésbbé tagadhatja meg tőle a létjogosultságot. A pártalakitásra vonatkozó­lag azokon kívül, amiknek száz­féle formában már híre ment, valami készül, amiről még csak suttogva beszélnek , ami meg­­lepetésszámba menne. Lehet, sőt nagyon valószínű, hogy a nem ellenőrizhető suttogott hírekben csak egyeseknek óhaja nyilvánul meg, lehet, hogy csak úgyneve­zett kísérleti szappanbuborékok­ról van szó, de az is lehet, hogy a kiszínezett fámának van valamelyes komoly alapja s je­lentősége is. Az egyik ellenőrizhetetlen hir Andrássy és Tisza megegye­zéséről suttog. Ezek a suttogók úgy mondják, hogy Andrássy az ő pártalakításával nem an­­­nyira kormány- és pártbuktatást, mint inkább pártközi békét akar létesíteni és hogy csak azért alakít pártot, hogy a két ellen­tétes tábor között legyen egy parlamentáris közvetítő, mely le­hetővé tegye a békét anélkül, hogy bármely fél megalázásával is járna. Ezt a suttogó hírt főleg arra bazírozzák a források, hogy Andrássy a nyár folyama alatt nemcsak ellenzéki, hanem mun­kapárti politikusokkal is érint­kezett s ezekkel közölte volna azt is, hogy mily módon kép­zeli a képviselőházi rend vissza­állítását. Erre nézve az első teendő volna, hogy a kormány még az őszi parlamenti ülésszak meg­nyílta előtt megszüntesse a par­lamenti őrséget, melynek rövid életéhez rengeteg ódium fűződik és nem alaptalanul. Az volna­­ tehát az első lépés, hogy a kormány valamelyes hivatalos formában nyilvánosságra juttatná, hogy a parlamenti őrség nem fog mindaddig működni, míg a képviselőház összessége nem fog megfelelő szabályzatot kidolgozni, melyhez az összes pártok hozzá­járulnak. Ezzel a megleendő első lé­péssel azután megszűnnek a formai ok, amely az ellenzéket a Házban való megjelenéstől jelenleg visszatartja. A suttogók szerint Andrássy nézete az, hogy maga ez az egy tény elegendő volna ahhoz, hogy az egész ellenzék ünne­pélyesen bevonuljon a képviselő­házba és ott folytassa tovább küzdelmeit s a maga részéről minden befolyását felhasználná arra, hogy az egyesült függet­lenségiek és a néppárt is csat­lakozzanak ehhez a felfogáshoz s vele együtt menjenek be a törvényhozás termébe. Hogy Andrássy megalakítandó új párt­jával e nélkül is belemegy a Házba, az kétséget nem szenved, hiszen az a célja, hogy alkot­mányos fegyverekkel küzdjön a helyzet szanálásáért. fi lengyelek szabadságünnepe. A magyar küldöttség útiterve, Kassa, szept. 1 A lengyelek 1863-iki utolsó szabadságharcuk s azok hősei em­lékének nagyszabású ünnepségek keretében adóznak, melyek közül a legkiemelkedőbb a szeptember hetedikén vasárnapon Rzesowban és nyolcadikén hétfőn Lembergben tartandó ünnepségek lesznek s mely alkalommal a magyar társa­dalom újból rokonszenvének adja tanújelét a testvérnemzet iránt, melynek küzdelme Magyarorszá­gon mindenkor megértésre talált. A magyar lelkekből eleven erővel tört ki a lengyel nemzet iránti szimpathiája — a ötvennél többen vannak, [köztük hölgyek is, — kik a Magyar-Lengyel Egyesület által tervezett útban részt vesznek. A rzesowiak, ép úgy a lembergiek ünnepies fogadtatásban részesítik a Budapest keleti pályaudvarról szeptember hatodikán reggel 6 óra 45 perckor Nyáry Albert báró ve­zetése alatt induló küldöttséget, mely Kassán, Eperjesen át­utazva aznap este 10 órakor érkezik Rze­­sowba, hol a pályaudvaron a városi tanács élén a polgármesterrel fo­gadja őket. A magyar küldöttség szeptember nyolcadikán reggel indul Rzesowból s érkezik ugyan­csak reggel Lwowba (Lemberg­ i hol hasonló lelkesedéssel várják s hol az ünnepségek után, este a Club Polsko Wegierski estélyt ad a magyarok tiszteletére, kiket Bandieiski Wladicsar lembergi püspök fog az egyesület nevében felköszönteni. A lengyel szabadságharcosok szeretnék viszontlátni azon ma­gyarokat a fent említett deputáció­­ban, kik velük együtt küzdöttek az 1863 iki felkelésben, miért az 1863-iki lengyel Honvéd-Egylet ez után szólítja fel őket az ünnepsé­geken való megjelenésre. A magyar küldöttség ügyében felvilágosítást adnak: Dessewffy István főjegyző Eperjesen, Kele József főügyész Szolnokon, Miklósi Ferdinánd Leó nagykereskedő a Magyar Lengyel Egyesület titkára Budapesten (Szabóky­ u. 44.) Siposs Aladár kereskedelmi kamarai titkár Kas­sán, kik mind széleskörű agitációt fejtenek ki a deputáció szervezése érdekében. fi „rabbinus-klikk.“ Kereskedő és katonatiszt afférja. Kassi, szept. 1. Érdekes becsületsértési perben hozott ítéletet a napokban a bécsi józsefvárosi büntető járásbíróság, ahol Flatter Alfréd háztulajdonos és ennek alkalmazóija Weisz Vil­mos emeltek panaszt Cylárdi La­jos nyugalmazott főhadnagy ellen. Weisz előadta panaszában, hogy egy alkalommal az üzletből tiszta vizet öntött ki az utcára, melynek csekély mennyisége a történetesen arra menő vádlottat érte. Cylardi főhadnagy emiatt rettentő dühbe gurult és a vigyázatlansága miatt mentegetődző Weiszre ilyen nyers szavakkal támadt: — Átkozott kutya. Azonnal térdelt le és úgy kérjél bocsánatot. Weisz nem ezt tette, hanem az üzletbe futott, hogy törülközőt hozzon ki, mire a főhadnagy to­vább sértegette és mind nagyobb tömeg verődött össze Flatter üz-

Next