Abauj-Kassai Közlöny, 1913. november (42. évfolyam, 252-276. szám)

1913-11-01 / 252. szám

KLU. évfolj.m. SH*»i»e»»t8»«ía i 9a kiadihivatal larang­u. 9 talefon 150 sj^dhtAsi eu ««gillapodi» = SH.nint, = rSSGJElJSNEK s. * órakor 18 í 3. — 252. »kotr Kft»», Szombat, November 1. Mbauj-Kassai Közlöny POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Előfizetési feltételek iharsán Egész évre E ti.— Félévre E 7.— Negyedévre E 655. Egy híre E 1.56 Vidéken Egész évre E 20— Félévre E 20— Negyedévre E­­­gy Bóra E Egye`s­­zám óra 4 ítHér Halottak emléke. Mintha újra éledni akarna a haldokló természet s fellobbanó lángjával tévedésbe ejteni arról, hogy vége a szép zöld mezők­nek, fák ifjú koronájának: kizöl­dül ismét a kert, benépesül az elhunytak nyugvóhelye, hogy he­lyet adjon az áhitatnak, emléke­zésnek, kegyeletnek. A sirkertek tágas terein em­ber, ember hátán tolong. Zöld koszorúk, színes virágoktól éke­sek az elhunytak szomorú sir­­dombjai s mellettük a hátrama­radottak kegyeletes arccal, áhí­tattal lelkükben, szeretettel szi­vükben adóznak azok emléké­nek,­ akik legkedvesebbek voltak nekik életükben. Az emberi meleg érzés gyö­nyörű megnyilatkozását látjuk mi ebben a szomorú ünnepség­ben. Az emberiség együttérzését , az elhunytak halhatatlanságát glorifikálja az a tömkeleg, mely a mai napon a sirkertek sir­­dombjai körül tolong s mely az emlékezetnek ki nem alvó szö­­vétnekét gyújtja a sötét éjszaká­ban, hogy avval is bevilágítson abba a múltba, amikor még ked­veseink körünkben éltek s vi­dámságukkal, kedvességükkel élénkítették házunk táját. Halottak napja a kegyeleté. Nincs ember a világon, kinek az örök természet szomorú kertjé­ben valakije el ne lenne han­tolva. Mindnyájunké ez a nap faji s vallási különbség nélkül, mert ezekben nem a dogmák, hanem az emberi szép érzelmek jutnak kifejezésre. Várjon ki nem tiszteli apját s anyját, testvérét, nagyapját, vagy bárkit, akit a Nagy Szellem felszólított körünkből, hogy bol­dogabb hazába vezesse?! Ki nem szereti azokat, akik életében a legdrágábbak voltak neki s a Mars Imperátor kérlelhetetlen pa­rancsszava elvitt körünkből?! S ezeket, a szívünkhöz legközelebb állókat, ezeket, akiket legjobban szerettünk mindenek között ezen a világon, ezek emlékét ne őriz­zük meg kegyelettel s kegyele­tünknek ne adjunk tüntető kife­jezést?! Az ilyen érzelmekre az egész mindenség összes teremtményei közül csupán az ember képes. Minden más lelkes, avagy lelket­len szülöttje a nagy Természet­nek csak ösztönére hallgat, amit az sugal neki, azt cselekszi. Sze­reti szülöttjét, amíg az magával jó tehetetlen, megvédelmezi nős­tényét a hím, ha ellenség kör­nyezi, de elhunytjainak emlékét csak az ember képes megőrizni, ily nemes érzelmeket más földi teremtményből nem vált ki a természet. S ezért, csupán ez egyetlen nemes érzelméért is tisztelnünk kell az emberiséget. Tisztelnünk kell, mert hálája s nemes érzel­mei nemcsak az élők iránt nyer­nek kifejezést, jutnak megvaló­suláshoz, hanem az elhunytak emlékét is nemcsak szivébe zárva őrzi meg, hanem minden eszten­dőben egy egész napot emlékük­nek szentel, melyen megkoszo­rúzza sirhantjukat s világot gyújt azon, mely messze bevilágít a sötét éjszakába. Halottak napja, te fenkölt szomorú ünnep, a kegyelet s em­lékezésnek eme megszentelt ün­nepe, szomorúan s lemondással köszöntünk. Szivünkben az idők folyása már megteremté azt a megnyugvást, melyre szüksége vagyon minden hivő léleknek s bánatosan adjuk meg magunkat sorsunknak, hogy e rögös földön minden múlandó s hogy örök­kön nem tarthat semmi, egyszer mindnyájunknak el kell költöz­ködnünk oda, honnan nincsen visszatérés s csupán az emléke­zet sugárzó szövétnekei világí­tanak. Halottak napja, te misztikusan szép, te földöntúlian magasztos! szomorú lehangoltsággal köszön­tünk! Memento mori! Városi közgyűlés.­­Az uj adóügyi tanácsos. A gázgyár megváltása. Kassa, okt. 31. Kassa város tegnapi közgyű­lése ugyancsak mozgalmas volt. Kozák János nagyérdekü inter­pellációja a plébános kinevezése ügyében, az adóügyi tanácsos megválasztása, de főképpen a gáz­gyár megváltásának kérdése egy­részről rendkívül heves vitákat, de másrészről igen komoly és tar­talmas felszólalásokat váltottak ki a városatyákból, akik a program­­on szereplő tárgyak fontossága következtében, no meg a közelgő városatyaválasztások miatt is te­kintélyes számban jelentek meg a közgyűlésen. A gázgyár megváltásának kér­dése különösen megérdemli, hogy vele foglalkozzunk. Valahány he­lyen a gázgyár megváltását vég­­hezvitték, mindenütt egy teljesen szűkkörű bizottságra bízták azt, mivel tudatában voltak annak, hogy az az ügy a nyilvánosság előtt való pertraktálásra nem al­kalmas. Mindenütt tisztában vol­tak azzal, hogy a gázgyár meg­váltása igen­is üzlet, amelynél megfelelő taktikával, üzleti fogá­sokkal kell élni. Természetes, hogy ha a megváltás előkészítésé­ben a vállalat üzleti érdekeltségé­vel szemben a közgyűlés plénuma, tehát egy természeténél fogva is nehézkes testület állana, amely azonfelül a nyilvános fórum jel­legével bír, akkor a megváltási tranzakció üzleti, anyagi sikere a legnagyobb mértékben veszélyez­tetve volna. Örömmel állapítjuk meg, hogy a bizottság méltányolva a kérdés óriási jelentőségét a maga teljes mivoltában, erre az egyedül helyes álláspontra helyezkedett. Nagy része van ebben különösen dr. Siposs Aladárnak, aki megvédel­mezte ezt az ügyet attól, hogy a kicsinyes krajcárkodás rövidlátó politikájának áldozatul essék. A közgyűlésen dr. Szentléleky Gyula polgármester elnökölt, aki a közgyűlés megnyitása után lel­kes szavakban emlékezett meg Rákóczi hazahozatalának évfordu­lójáról és indítványára a közgyűlés a nagy­fejedelem emlékét jegyző­könyvileg örökítette meg. A napirend előtt Kozák János nagyérdekű interpellációt terjeszt elő a városi plébános ki­nevezése ügyében. Interpellációjá­­ban kifejti, hogy köztudomás sze­rint a püspök nem respektálta a törvényhatóság akaratát, amennyi­ben nem Konrády Lajost, hanem Tost Barnát terjesztette föl első helyen plébánossá való kinevezése végett. Kérdi a polgármestert, haj­landó-e felirattal, avagy küldött­ség útján közrehatni, hogy a tör­vényhatósági bizottság többségének akarata érvényesüljön? A polgármester kijelenti, hogy ő annak idején úgy a püspöknél, mint Jankovics kultuszminiszter­nél élőszóval is interveniált ebben az ügyben. A kérdéshez elsőnek Deák Gyula szólt hozzá, aki hatásköri túllépést lát a kérdés szőnyegre hozatalában, különösen akkor, ami­kor az ez ügyben történt lépé­sekről nincsen hivatalos tudo­másunk. Szauberer Béla túlzott buz­galmában illegalitásnak minősíti az interpellálást és kéri a köz­gyűlést, hogy ne avatkozzék a püspök jogainak gyakorlatába. 1913-ik év­ november Ili 16-án a Schalk- Száz - szálló tisz­­t termiben .Calais Trio­gyetlen hangversenye. VITÉZ A. könyv- és zene mise a­­raskedesaben Kassa, Fő-utca 75- szán.

Next