Abauj-Kassai Közlöny, 1914. május (43. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

2. oldal. ABAUJ-KASSAI KÖZLÖNY 99. szám. talán nem is tudná ezeket be­váltani. Azért sem ígér, mert sértő volna azt hinni a polgárságról, hogy az most nem a legszentebb alkotmányos jogát akarja gyako­rolni, hanem statisztikába burkolt költeményekkel és költeményekbe burkolt statisztikával akarja ma­gát elszédíttetni. Ő nem ígér új vasúti állomást, sem egy részt abból a kikiliai gyarmatból, ame­lyet külügyi képviseletünk most fog megszerezni (Élénk és hos­­­szantartó derültség), de azt igen is férfiúi szavára fogadja, hogy ennek a városnak, amely az ő otthona, mindig hű polgára lesz. (óriási éljenzés és taps.) Szalay László gyönyörű be­széde után a nagygyűlés Apponyi Albert grófot kívánta hallani, aki csakugyan szólásra emelkedett és elmondotta, hogy Szalay László azokból az érvekből, amelyekkel megindokolta, miért nem ígér, egyet kihagyott, hogy t. i. ő itt Kassán nem szorul reá az ígére­tekre, mert hiszen az ő közéleti működését úgy­is igen jól isme­rik, itt. Bocsánatot kér, hogy ezt a kiegészítést megtette, de erre szükség volt, épen úgy, mint ahogy szükséges Vargha Gyulá­val is foglalkozni. Az államtitkár úr az ő prog­­rammbeszédében hangoztatta, hogy nehezére esett a hivatali atmosz­férából a politika színterére lépni és azokkal, akikkel azelőtt esetleg jó viszonyban volt, most esetleg ellentétbe jutni. Vargha Gyula még az ő kultuszminisztersége korában, mint a statisztikai hiva­tal igazgatója, neki is ilyen szor­galmas munkatársa volt és a munkapártnak kétségkívül igen jó fogása volt ez, amikor ezt a kö­zelmúlt bűneitől ment ősz embert állították ide. De épen azért, mert ez ilyen jó fogás volt, épen ezért le kell rántani a leplet. Még gyermekkorában a kis­kátéból azt tanulta, hogy vannak idegen bűnök is. Ezek közé tar­tozik a mások bűnének a helyben­hagyása, mert akik egy bűnt el­néznek, azok a közerkölcsiségre veszélyesebbek még, mint annak elkövetői. Félre a függönnyel : itt a rendszerrel van dolgunk. Bejött egy parlamenti többség, mely csak a választókerületek több­ségét állotta, de nem a választókét. Egy többség, amelyről kimu­tatták, hogy az összes nagykorú választók egynegyed részének ki­sebbsége által választattak be a terrornak és a pártkasszának óriási mértékben való felhasználásával. És ez a többség folytatta a mun­kát. A parlamenti jogrendet és a Ház szuverenitását lábbal tiporták, a közszabadságokat letörték és azokat, akik csak némileg is füg­genek a kormánytól, azokat nem engedték lelkiismeretük szava sze­rint cselekedni. Ha ekkor jön az új államtitkár és beszélni kezd a „nagy gazda­sági területekről.“ Nekünk nem kellenek a nagy gazdasági terüle­tek, mi csak Magyarországnak, a mi hazánknak az érdekeit akarjuk figyelembe venni. Vargha Gyulá­nak eddigi állása folytán gazdasági tekintélynek kellene lennie. Ha tehát a gazdasági politika terén ennyire tájékozatlan, akkor men­­nyire annak kell lennie más téren?! Ugyebár, amikor így reámuta­tunk a kormányzat visszaéléseire, akkor mindig azt kérdezzük ön­magunktól, miért is van tehát a kormánynak olyan nagy pártja, illetőleg milyen elemekből is áll az a kormánypárt ? Vannak olya­nok, akik őszinte meggyőződésük­től vezettetve, követik a kormányt. Közbeszólások: Kevesen. Ezeket az hajtja a kormány pártjába, hogy minden demokra­tikus haladástól irtóznak. De evvel még nem lehet többséget szerezni. Ott van tehát a munkapárt máso­dik része, amely azokért, amelye­ket a kormánnyal való összekötte­tés révén szerezhet, áll Tiszáék táborába. No és végül, ami hézag még maradt, azt betöltik a pres­­­szióval. íme ez a mai kormány pártjának vegytani analízise. Az alkotmány biztosítékainak megtámadása, a népképviseleti rendszer aláásása, a nemzeti kö­vetelések ellenzése, a demokrati­kus haladás balga megfékezése, a nemzetiségiekkel való szeparált békék létrehozása, íme ez a mun­kapárt tíz parancsolata, aminek az ellenzék épen az ellenkezőjét kö­veteli. Ezért van az, hogy az el­lenzék támasza nem egy kaszt, hanem a magyar nép egyeteme, minden polgárának tiszta lelkiis­merete. Ehhez azonban ép olyan nehéz hozzájutni, mint a Gulliveri mesékben az óriáshoz, akinek a tagjai cérnával vannak lekötve. Az ellenzék ezeket a cérnákat vag­dalja el és ehhez van szüksége azonban az óriásra is, hogy azután elérjék azt a céljukat, hogy Ma­gyarországon egy tiszta, szabad és független nép éljen. Ebben van szüksége a parlamenti ellenzék­nek a népre, amelynek segítségét azonban bizton remélik. Óriási éljenzés és taps fogadta gróf Apponyi Albertnak költői gondolatokban­­ gazdag és freneti­kus hatású beszédét, ami után Szmrecsányi György néppárti or­szággyűlési képviselő állott fel szólásra és bejelentette, hogy Zichy Aladár grófnak, az ország­gyűlési néppárt elnökének megbí­zásából jelent meg a mai népgyű­­lésen, hogy egyrészt dokumentálja azt a tiszteletet és nagyrabecsülést, amellyel az országgyűlési néppárt Szalay Lászlóval szemben visel­tetik, másrészt pedig, hogy most is bebizonyítsa, hogy az ellenzéki pártok közt már nincs válaszfal, amennyiben mindannyiuk törek­vése a jogfolytonosság helyreállí­tása. Magyarország törvényes kor­mányformája a népképviseleti ala­pon álló parlamentáris kormány­forma. És e helyett azt látjuk, hogy nálunk a presszióval, a csendőrkarddal és a lopott milliók­kal grasszál a Tisza kormány. Azokkal a lopott milliókkal, ame­lyeket az államtól loptak el. Igenis amit elloptak, mert hiszen, bírói ítéletek szólnak róla. Másutt ha egy embert, mint Lukács László, olyan bírói ítélet sújt, mint a­mi­lyen a Dósy-ügyben elhangzott, akkor­­­közbeszólnak: Váczra viszik! Kiközösítik a társaságból, itt még ma is az országos munkapárt igazgatója. Vagy vegyük a közel­múltban elhangzott Fehéri-Barát­­féle ítéletet. Tisza egyszerűen fü­tyül rá és házilag intézi el az ügyet, egy olyan fegyelmi vizsgá­lattal, amelynek biztos felmentés lesz a vége. Azután rátér Vargha Gyulának arra a mondására, hogy szükség volt az „obstrukció letörésére" és kimutatja, hogy június 4-én már nem is volt obstrukció. Majd meg­említi, hogy azt hallotta, hogy itt Kassán már­is működik a presszió. Nem baj. Legyenek a választópolgárok elkészülve arra, hogy még nagyobb is lesz a presszió. De akármit is követnek el az ellenfelek, azt nem fogják elérhetni, hogy Szalay Lászlót ennek a kerületnek a man­dátumától megfosszák, mert hiszen e lelkesedésből azt látja, hogy az úgy is az övé már. Nem kétli, hogy a polgárság össze fog állani és diadalra fogja vinni Szalay László zászlaját. Szmrecsányi beszéde után még Ráth Endre képviselő mondott egy rövid, de annál hangulatosabb és gondolatokban gazdag beszédet, amelyet a nagygyűlés nagy tet­széssel hallgatott végig. Végül még Korláth Ferenc pártelnök mondott egy pár meleg szót és a nagygyűlést berekesz­tette, amely a vezérek élénk éljen­zése közben feloszlott, hogy helyet adjon a fehér asztaloknak. A banketten. A Schalkház nagytermében 350 terítékű vacsora volt,amelyen részt­vettek az ellenzéki képviselők is gróf Apponyi Alberttel élükön. Fo­dor kanonok mondotta az első be­szédet. A nemzeti munkapárt ke­letkezésének ismertetése után el­ítélte éles szavakkal a munkapárt működését és tiltakozott a munka­párt „nemzeti“ jelzője ellen. Tiszát támadja, hogy az olá­hokkal paktál s elárulja az er­délyi magyarságot. Nincs joga a munkapártnak ítélkezni a mi sor­sunk felett, amikor jogainkban gázol. Tisza István a nemzet meg­félemlítését tűzte ki célja elérésé­hez és ez sikerült is neki. De ne­künk tiltakozni kell ez ellen. A Gondviselés oly férfiakat adott a nemzetnek, akik példát mutatnak, minőnek kell lennie a magyarnak. A­mit ma hallottunk, ezeket a bölcs szavakat és igéket szí­vünkbe kell zárni és követni. Isten segítségét kéri, hogy az el­lenzék vezérférfiai továbbra is tel­jesítsék alkotmánymentő munkás­ságukat. Bernáth Béla képviselő Fodor kanonok felköszöntőjéért köszöne­tet mondott. Azon kell megbotrán­­kozni, hogy vannak olyan magya­rok, akik hazájukat a veszede­lembe taszítják érdekeik miatt Huszonöt éve képviselő, de Ma­gyarországra ily sötét idők nem jártak. A képviselőket lekaszabol­ják. Meg kell menteni az országot. Bízni kell egy jobb jövőben. A ma­gyar nemzet igaz ügye lelkesítsen bennünket. Élteti Szalay Lászlót. Hercz Ignác dr. kifejti, hogy a kormány exponensének Vargha Gyulának megválasztása nem lesz oly sima lefolyású, aminőnek azt elképzelték. Kassa nem hajt térdet a kereskedelmi államtitkár előtt. Bízik abban, hogy a függetlenségi zászlót diadalra viszik. Ezen a zászlón Szalay László neve van, azé a Szalayé, aki iránt Kassa csak hálával adózhatik. Nem Sza­­laynak van szüksége Kassára, de Kassának van Szalayra. Élteti Szalayt. Szalay László emelkedett ez­­után szólásra. Nem ő akarta jelöl­­tetesét, őt akarták. Ha az ellen­zék elveszti most Kassán a csatát, ez nem csúfos veszteség lesz, el­lenben csúfos győzelemről is lehet beszélni, ha a másik oldalon nye­rik meg a harcot. Emeli poharát Kassa város független érzelmű pol­gáraira. Hammersberg László, mint Kassa szülötte, neveltje s választó polgára ünnepelni akar. Gróf Ap­ponyi Albertet, Európa legnagyobb férfiét élteti. Gróf Apponyi Albert hálás szavakkal köszönte meg Ham­­mersberg éltetését. Egy negyed százada — úgy­mond— hogy részt vesz Kassa po­litikai küzdő­terén. Most is oly erősnek érzi, akárcsak 30 évvel ezelőtt. Most is oly lankadatlan hévvel vesz részt a küzdelemben. A régi harcosok közül sokan el­maradtak. U­ generációt lát maga előtt. Ezt az új generációt köszönti. Platthy György képviselő azt fejti ki, hogy a kormánytól függ­nek a városok. Vagy behódolnak a kormánynak s akkor jutalmazva lesznek, vagy a másik útra lép­nek. A kormánynak uj jövedelmi forrásokat kell nyitnia. A váro­sok nem azt a szerepet viszik, a­mi pozíciójuk folytán megilletné. Preszly Elemér, Jaczkó Pál, Ráth Endre, Baintner Hugó be­széltek még s­zóval éjfél után osz­lott szét a társaság. — Albánia trónja. A Tri­buna értesítése szerint Wied her­ceg ellen Valonában összeeskü­vést szőttek. Az összeesküvők terve az volt, hogy Albániából köztársaságot csinálnak, s azt Svájc mintájára kantonokra osztják

Next