Aetas, 1994 (9. évfolyam)
3. szám - MŰHELY - Halmos Károly: Magyarországi polgárosodás. Tallózás az 1988 és 1992 közötti történeti irodalomban
Még ha túltesszük is magunkat a terminológiai problémákon, a következő idézet megmutatja, hogy a tartalmi kérdések továbbra is előttünk tornyosulnak: 3.idézet „Magyarország a német kultúrterülethez tartozik; ezt el kell ismernünk, még akkor is, ha sokan szívesebben tartoznának a francia kultúrkörhöz, esetleg az angolhoz, újabban pedig az amerikaihoz. Akárhogy kapálózunk, mi kulturálisan Németországhoz tartozunk. A nyelvünk és a zenénk az, ami nem német. Tehát van egy kitaposott út, amelyik a nagyvilág felé Németországon keresztül vezet." A művészettörténész magánvéleménye elfogadható vagy elvethető, de tudnunk kell, hogy bármi legyen is a válasz, súlyos következményei vannak. Ha elfogadjuk nézetét, akkor a címben kitűzött témakör áttekintését, mint nem-létezőét, akár be is fejezhetjük. Ha nem fogadjuk el, és azt valljuk, hogy létezik valamiféle magyar glóbusz, akkor viszont a kérdés az, hogy a polgárosodás fogalomkörének van-e értelme e glóbuszon. Van glóbusz vagy nincs glóbusz - ez, véleményem szerint, hit, pontosabban: a módszeres vizsgálatot megelőző előföltevés kérdése, melyben az állásfoglalás meghaladja a mindenkori tudomány illetékességi körét, ugyanakkor az állásfoglalás mint tett nem mentesít attól a bölcsészi kötelezettségtől, hogy tudni kell megérteni a más álláspontra helyezkedőket. Ennyi negatívum felsorolása, az értelmiségi beszédmód ily pocskondiázása talán választ sejtet arra a kérdésre is, vajon eredetinek tekinthető-e a polgárosodás iránti magyar érdeklődés. E kérdésre azonban - szemben a várakozással - határozottan igennel kell válaszolnunk. Az osztrák polgárosodáskutatások egyik fő szervezője, Ernst Bruckmüller bécsi professzor, a Bürgertum in der Habsburg-Monarchie c. sorozat első tanulmánykötetében kötelességének érezte megjegyezni, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia területén a polgárosodás-kutatások legelőször Budapesten indultak meg, az első tanumánykötetet is itt állították össze. A Bécsben kiadott Bürgertum-Newsletter szerkesztői szintén a magyar polgárosodással kapcsolatos irodalom tematikus sokszínűségét ajánlják olvasóik figyelmébe. A bibliográfia bemutatása Mielőtt a részletekbe bonyolódnánk, előre kell bocsátanom a következőket: egyrészt a bibliográfiai anyag nem csak tudományos igényű írásokat tartalmaz, de szerzőik általában a tudományos közösség tagjai, akikről tehát föltehető, hogy tudományos ismereteiket publicisztikai vagy ismeretterjesztő írásaikban is kamatoztatják. Másrészt a bibliográfia nem nyúlik vissza 1988 elé, ami miatt fontos írások kimaradtak az áttekintésből, így például a különböző virilis kutatások anyagát nem használtam föl. Igyekeztem azonban olyan kérdéseket föltenni, amelyek megválaszolását e hiányosságok remélhetőleg kevéssé befolyásolják. Vizsgáljuk meg, milyen irányú és milyen mély a témánk iránti érdeklődés. Ebben az áttekintésben a bibliográfiához csatolt mutatók lesznek segít.