Aetas, 2019 (34. évfolyam)
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vér Eszter Virág: „... egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között...” Az uralkodócsalád tagjai Magyarországon (1867-1868)
... egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között... Tanulmány legendák elbeszélésén túl mind osztrák megközelítésben, mind magyar nézőpontból e „magánjellegű” családi esemény politikai következményeinek tárgyalására szorítkoznak.8 írásomban elsődlegesen a korábban részleteiben feltáratlan - kéziratos és nyomtatott - forrásokra alapozva kísérlem meg Erzsébet privát közegének forrásadottságokhoz mért felvillantásával az uralkodópár legkisebb gyermekének budai világra jöttét, illetve csecsemőkorának magyarországi epizódjait bemutatni. Mindez nem csupán Erzsébet, illetőleg az uralkodó család magyarországi reprezentációja tekintetében mutat rá jelentős újdonságokra, hanem életmód-történeti vonatkozásai is figyelemreméltók lehetnek kultusztörténeti beágyazottsága mellett, miközben az életút vizsgálatához is nélkülözhetetlen adalékokkal szolgálhat Erzsébetnek - korábban anyósa térnyerése következtében kényszerűen háttérbe szorított 10 - anyai szerepvállalásában bekövetkezett fordulat megvilágításával. Fogantatás Az uralkodópár a koronázást követően (június 16-tól)11 eljegyzésük színterére, a később megvásárolt és kibővített uralkodói pihenő rezidenciára, Bad Ischl-be vonult vissza,12 kipihenni amikor el kellett fogadnia a házasság szerelmi kötelességeit. Gyermek volt még, a fajtája nem is koránérő, még évekig kellett volna szelíd könnyű kisleány szerelmek iskolájába járnia. Az anyasággal, áldott állapottal súlyosbított, úgyszólván állandó terhességi rosszulléttel kísért házasélete nem ismertethette meg vele...” Zsigray Julianna: Erzsébet magyar királyné. Budapest, 1944. 223.; Dániel Anna: Erzsébet királyné. Fiatal lányok számára. Budapest, [1938.] A szerző megállapításainak helyességét támaszthatja alá Erzsébet - Festetics Máriával megosztott - késői visszatekintése házasságának kezdeti (beilleszkedést is érintő) nehézségeire: „mennyire messze volt tőle az idegenek, a nagyok [értsd: felnőttek - V. E. V.] világa - mennyire más volt ott minden...” Festetics Mária naplóbejegyzése (1872. október 15.). Idézi: Hamann, Erzsébet, 76. Erről bővebben: Vér Eszter Virág: „Most már tudom, milyen boldogság egy gyermek...” Erzsébet császárné korai anyai szerepvállalásának nehézségei, https://wmn.hu/kult/50681-most-mar-tudom-milyen-boldogsag-egy-gyermek-sisi-es-az-anyasag (letöltés: 2019. május 5.) 8 Hamann, Erzsébet, 264-268., 536-539. Erre egyébiránt emlékirataiban (a korabeli toposzok öszszegzését adva) a családi hagyomány megörökítése során unokája, Andrássy Katinka is utalást tett: „...már nagylányként hallottam idegenektől a nagyapám [Andrássy Gyula - V. E. V.] és a királyné kapcsolatáról szóló pletykát. Hogy mennyi volt benne az igazság, mennyi nem, azt nem tudom; anynyi bizonyos, hogy a szüleim elkeseredetten és szívósan tagadták, s a legcsekélyebb célzás is trés mai vu [(fr.) nagyon rossz szemmel nézték] volt előttük. [...] Ha igaz az, amit róla és a királynéról beszéltek, akkor alapos bosszút állt az uralkodón.” Károlyi Mihályné: Együtt a forradalomban. Ford.: Justus Pál - Balabán Péter. Budapest, 1985. 27-28. 9 Ángyán-Buzinkay: Kajdacsy István és levelezése Balassa Jánossal, i. m. 10 Weissensteiner helyesen mutatott rá, hogy e folyamat jóval hosszadalmasabb volt, mint ahogyan azt korábban a szakirodalomban feltételezték. Lásd erről: Weissensteiner, Friedrich: Rudolf trónörökös és a nők. Erzsébet császárnétól Vetsera Máriáig. Ford.: Rónahegyi Éva. Budapest, 2005. 7-8.; 14-32. Vö. Hamann: Erzsébet, 135-180. Corti, Egon Cäsar: Erzsébet. Ford.: Turóczi-Trostler József - Farkas Jenő. Budapest, 1989. (reprint) 80-170. Erzsébet fokozatosan vált önimádóvá, kiszorulva azokról a területekről, melyeket császárnéi kötelezettségei mellett az uralkodó feleségeként és anyaként el kellett volna foglalnia. Ezek helyett eleinte provokációnak szánt tevékenységei, pótcselekvései mellett önmaga (s ennek részeként testkultusza) válik számára egyre fontosabbá, az 1860-as évek elejétől fokról-fokra elidegenedve (szűkebb) családi közegétől. Weissensteiner, Rudolf trónörökös, 32. 11 Österreichisches Staatsarchiv; Haus-, Hof- und Staatsarchiv; Hofarchive, Obersthofmeisteramt, Zeremonienprotokolle (a továbbiakban: AT-OESTA/HHStA OMeA ZA-Prot.) 79. 12 Az örvendetes családi esemény emlékének megőrzésére vették meg az uralkodó szülei a korábbi bérleményt, melyet igényeiknek megfelelően kibővítettek. Ennek során a régebben épített, U alakot