Aetas, 2019 (34. évfolyam)
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Vér Eszter Virág: „... egy új köteléket fog fűzni magas családja s a nemzet között...” Az uralkodócsalád tagjai Magyarországon (1867-1868)
Vér Eszter Virág Tanulmány a Ferenc József-i érában folytatott kutatásai óta nem dolgozták fel, csupán részeredmények születtek.4 Az Erzsébetről és/vagy Ferenc Józsefről szóló életrajzok érintőlegesen említést tesznek a kérdésről mint magánéletük egyik jelentőségteljes mozzanatáról,5 és sok esetben a korabeli szóbeszéd részeként kitérnek ennek legismertebb elemének ismertetésére is Andrássy esetleges apaságára utalva, 6 részletes elemzésbe azonban nem bocsátkoznak, 7 a (pikáns) 3 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. (Szerzői korrektúra példány.) Szegedi Tudományegyetem (SzTE) Klebelsberg Kuno Könyvtára (KKK), Régi Könyvek Tára (RKT), Márki-hagyaték MS 380. 4 Ángyán János - Buzinkay Géza: Kajdacsy István és levelezése Balassa Jánossal. Orvostörténeti közlemények, 17. évf. (1971) 62-63. sz. 193-201.; Varga Kálmán: Gödöllő jelentősége a politikai köztudatban 1867-1918. In: Pajkossy Gábor (szerk.): Politika, politikai eszmék, művelődés a XIX. századi Magyarországon. Budapest, 2000.167-181.; Varga Kálmán: :A gödöllői kastély évszázadai. Budapest, 2000. 170-187.; Faludi Ildikó: A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum. (Kiállítási katalógus). Gödöllő, 1998. (második, bővített kiadás) 30-38. ; Somogyi Éva: Ferenc József. Budapest, 1989. 202-210.; Somogyi Éva: Erzsébet királyné Magyarországon. Erzsébet királyné kultusza. História, 5. évf. (1984) 4. sz. https://www.tankonyvtar.hu/ hu/tartalom/historia/8404/dio4.html#id479637 (letöltés: 2019. február 13.); Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest, 1999. 97.; Csapó Csaba: Ferenc József magyarországi vadászatai. In: Dorog és a tudományok. Kutatók almanachja. (Dorogi füzetek 38.) Dorog, 2010. 39-45. F. Dózsa Katalin: Megértő feleség és szenvedélyes anya. In: Rácz Árpád (szerk.): Erzsébet a magyarok királynéja. Budapest, 2001. 64-77.; F. Dózsa Katalin: A szerep, egyéniség és mítosz konfliktusa Erzsébet királyné életében. In: F. Dózsa Katalin (szerk.): Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. május 18. - 1993. január 15.) Budapest, 1992. 16-20.; Weissensteiner, Friedrich: „Nagyon vágyódom utánad”. Ferenc József és a nők. [Ford.: Haynal Katalin] Budapest, 2013. 77-176. 6 Andrássy apaságának valószerűtlenségét, illetve toposz jellegét támasztja alá Erzsébet (férfi-női viszonylatban is érvényesülő) köztudottan maximális mérvű erkölcsi normakövetése, a korszakot jellemző (lány)nevelés szemérmetessége folytán a házasélettel szemben mindvégig élesen megnyilvánuló averziói, valamint Erzsébet rendkívül elmarasztaló állásfoglalása a házassági (hűség)fogadalmukat megszegő családtagjairól: „Férjet, gyerekeket elhagyni gáládul,/Menni a csábítóval meszszire...?!/Sápadsz...látván, e bűnös vágy elárul,/Szökni nem hagy e fogságod helyet!” Erzsébet: Zsófiához. Életkép II. In: Téli Dalok. (Ford.: Tandori Dezső) Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. (Ford.: Kajtár Mária.) Budapest, 1988. 400., vagy más helyütt még nyomatékosabban: „Kedves jó férjuradat/Hűtlenül magára hagytad,/Döftél szívébe vasat;/Vétked súlyos, ne tagadjad.” Erzsébet: Zsófiához I. In: Téli Dalok. (Ford.: Tandori Dezső) Idézi: Hamann: Erzsébet, 399. ; Hamann: Erzsébet, 264—266.; F. Dózsa Katalin: „Tanácsadó és barát”. -Andrássy Gyula gróf. In: F. Dózsa Katalin - Faludi Ildikó (szerk.): Gróf Andrássy Gyula - A lángoló zseni. (Időszaki kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban 2009. június 5. - szeptember 27.) Gödöllő, 2009. 6-12.; Schadh, Martha: Erzsébet királyné és leányai. Ford.: Sütő Gyöngyi. Budapest, [2005.] 67-70.; des Cars, Jean: Sisi avagy a végzet. Ford.: Dévényi Levente. Budapest, 2001. 225. Ez az additív elem a kapcsolódó regények visszatérő, kedvelt (esemény)szálaként is megjelenik, más-más hangsúllyal a cselekményben. Lásd (a teljesség igénye nélkül): Szögyén-Wittenbach Hubert [Kalász József]: Ferenc József szerelmei. Budapest, 1989. 1. köt. 226-227., 377-379.; Flautner Lajos: Erzsébet. Titok és szenvedély. [Budapest], 2012.65-68., 75-77.; Pataki, Allison: Sissi -Az ifjú császárné. Ford.: Csáki Judit. Budapest, 2015. Pataki művével ellentétben más (nő)írók, így Dániel Anna is ifjúsági regényében kerüli e kérdés felvetését, míg Zsigray Julianna munkájában az egyes történeti események interpretálásakor közvetített történelemszemléletében nyomon követhető a szakirodalmi tájékozottság igénye, azonban a kötet műfaji jellemzőiből következően sok helyütt az imaginárius elemek dominálnak. Mindazonáltal Erzsébet jellemábrázolása során magánéletének intim részleteit szerfelett plasztikusan jeleníti meg, vélhetően a valóságoshoz közelítően bemutatva Erzsébet nagyfokú sérülésre utaló reakcióit: „Erzsébet házasságában nem érett asszonnyá. Szerencsétlenül fiatal volt.