Aetas, 2020 (35. évfolyam)

2020 / 3. szám - Tanulmányok - Papp Sándor: „Rendkívül felemelő és megindító látvány ennek a rabságból felszabadult keleti népnek a lelkesedése” Forradalom és alkotmányosság a 20. század eleji Isztambulban egy magánszemély és a hivatalos diplomácia szemszögéből

Papp Sándor „Rendkívül felemelő és megindító látvány ennek a rabságból felszabadult keleti népnek a lelkesedése” Forradalom és alkotmányosság a 20. század eleji Isztambulban egy magánszemély és a hivatalos diplomácia szemszögéből­ A magyar historiográfia mindig is nagy érdeklődést mutatott az isztambuli könyvtárak és archívumok iránt.* 1 A 19. század második felétől kezdve Vámbéry Ármin tette meg az első lépéseket afelé, hogy a magyar történészek és szakértők számára hozzáférést biztosítson az oszmán forrásokhoz.2 Ezt követően 1907 és 1911 között Karácson Imre folytatott kutatásokat Isztambulban. Naplója részletes képet nyújt többek között a kor jeles magyar és török tudó­saival folytatott levelezéséről, az isztambuli mindennapi életről, a politikai küzdelmekről, a modern török történetírás kialakulásáról, a Török Történelmi Társaság megalapításáról és az azt körülvevő vitákról. Karácson szemtanúja volt az isztambuli ifjútörök forradalomnak (Yön Türk Devrimi/Ihu­lah), V. Mehmed Resád trónralépésének és a koronázással azonos jelentőségű kurdfelövezési szertartás ünnepségeinek. Saját fényképezőgépével készített fel­vételeket arról a hajóról, amivel az új szultánt Ejüpbe (Eyüp) vitték, az ünnepi tömegről és a nyitott hintókon visszatérő ünnepélyes felvonulásról (kilig alayi). Noha Karácson naplóját még nem tették közzé, néhány magyar szakember már használta,­ írásaik közül külön ki­ Ez a tanulmány az MTA-SZTE Oszmán-kori Kutatócsoport tevékenysége keretében jött létre (FIKP Program TUDFO/47138-1/20190­M). A tanulmány első változata Osmah Istanbulu / Ottoman Is­tanbul évente megtartott konferenciasorozat előadására készült, írott változata 2020-ban jelenik meg. Szeretném megköszönni doktoranduszom, Kutse Alim segítségét a végleges török nyelvű szö­veg kialakításáért, továbbá köszönettel tartozom Oross Andrásnak a bécsi Haus-, Hof- und Staats­archivban végzett kutatásaim során nyújtott rendkívüli segítségéért. A címbeli idézet helye: Kará­cson Imre gépírásos naplója. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK) Kézirattár Föl. Hung. 1903. 69. 1 Arbanász Ildikó - Csorba György: Magyar kutatók isztambuli levél- és könyvtárakban a második világháború előtt. In: Dobrovits Mihály (szerk.): A kísérlet folytatódik. AII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia, Dunaszerdahely, 2005. 4-47. 2 Papp, Sándor: Vámbéry ve Osmanh Tarihqiligi. In: Kul, Erdogan - Altayli, Yasemin (eds.): Ölümün 100. Yilmda Ármin Vámbéry Anma Toplantisi Bildirileri (Ankara, 6-7 Eylül 2013). Ankara, 2017. 137-143- 3 Bene István: Karácson Imre élete és művei (1863-1911). Győri Szemle, 7. évf. (1936) 137-171.; Fo­dor Pál: Karácson Imre (születésének 125. évfordulóján). Keletkutatás, 1989. tavasz, 109-114.; Fo­dor Pál: Emlékezés a magyar turkológia nagyjaira. Karácson Imre: Török füzetek, 3. évf. (1995) 1. sz. 4-6.; Papp Sándor: Mekkora értéket képviseltek a Rákóczi-okmányok Konstantinápolyban a 20. század elején? Oszmán levéltárak megnyitására vonatkozó kutatástörténeti adatok. In: Dob­rovits Mihály (szerk.): A segítő kéznek ez a mesterfogása. VIII. Nemzetközi Vámbély Konferencia 2011. Dunaszerdahely, 2005. 270-298. Aetas 35. évf. 2020. 3. szám 87

Next