A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-19 / 3. szám

Új magyar film: A szlovákiai mozikban a napokban új magyar színes filmet mutatnak be. A címe: Nyulak a ruhatárban. Forgatókönyve Polgár András Apuka című regénye alapján készült. A film rendezője: Bácskai Lauró István, a fősze­replők: Páger Antal, Schütz Ila, Iglódi István és Gobbi Hilda. De nézzük csak, miről is szól az új magyar film. Egy fiatalember mun­kára jelentkezik a Tersánszky Művelődési Ház igazgatójánál. Vágó István­nak hívják, elvált, élethivatása a népművelés. Pillanatnyilag még egy al­bérlete sincs, ahol meghúzhatná magát. Egyik este a kifőzde fiatal fel­szolgálónője, Mari közli, hogy Apuka kiadná szabad szobáját. Vágó más­nap bemutatkozik Dávidéknál és elfoglalja a barátságosnak éppen nem mondható lakrészt. Itt azután egyik ámulatból a másikba esik. A neki ki­adott szoba például nappal trafik. A vak Sári néni bérli havi ezerötért. Apuka, azaz Dávid Rudolf mindent megtesz, hogy Vágó jól érezze magát. A fiatalember viszonzásként beajánlja ruhatárosnak a művelődési házba. Az öreg nagy ambícióval látja el új feladatát. Rövidesen bekapcsolódik a kultúrmunkába is: tagja lesz a veterán kórusnak. Apuka különös ember. Családjáért — ahogy ő vallja — minden áldozatra kész, nem restell semmilyen munkát. Vágó előtt lassan feltárul ennek az önfeláldozó életnek a fonák oldala. Apuka nyulakat tenyészt, hogy a húst bárányhúsként értékesítse a kifőzdében. A veterán kórus tagjaiból egyházi temetéseken zsoltárokat éneklő brigádot szervez. Uzsorakamatokra adott kölcsönökkel segíti ki „legjobb barátait“. Állami ünnepeken léggömböket árul és árultat lányával, unokájával. És még a felelősségre vonás alól is ki tud bújni. Amikor a tanácsi ellenőr az iskolából sokat mulasztó Attila nevelését jön ellenőrizni, olyan hiteles szívrohamot színlel, hogy azonnal megszüntetik az eljárást. A gyereket ugyanis állami gondozásba kívánták venni. A nyomozók érkezésekor pedig olajat iszik és természetesen a kór­házban menedéket talál. E nevezetes akció előtt arról is gondoskodik, hogy a nyulak eltűnjenek az otthonából. A ruhatárba szállíttatja őket. Vágóról természetesen senki sem mossa le, hogy az ő engedélyével tör­tént a ruhatár átalakítása. A felmondást megelőzi, és miután összeszedte a holmiját hazulról is távozik. Mari megdöbbenve figyeli, felelősségre von­ja, majd bevallja, hogy szereti, összeházasodnak. Apuka, aki közben haza­jött a kórházból, szívrohamot kap. A fiatalok azt hiszik, hogy ismét tré- Nyulak a ruhatárban fáról van szó, pedig ezúttal halálosan komoly az eset. Apuka halála után sok titok tárul fel: a padláson nagy értékeket halmozott össze a zsugori öreg, a WC-tartályban pedig negyedmilliót találtak, készpénzben. Gondta­lan életük azonban nem tart sokáig, mert Mari rájön, hogy pénzhajhász férjéből minden kihalt, ami hajdan vonzóvá tette. (­ Jelenet a Nyulak a ruhatárban című új magyar filmből. AMERIKA az „újfilmesek“­­ szemével • Amerika tegnapi és mai közérzetét két új nagyhatású film doku­mentálja rendhagyó módon: Az utolsó mozielőadás és A család egyik tagja. Peter Bogdanovitch „Az utolsó mozielőadás“ című, a koreai háború idejének szürkeségét némi nosztalgiával felidéző műve a premier óta telt házak előtt fut a New York-i mozikban. A film első képei mintha a filmtörténetet elevenítenék meg előt­tünk egy aprócska texasi város mozivásznán. Spencer Tracy vitatko­zik Joan Benettel a „Menyasszony apja“ című filmben. Néhány perc­cel később a lovasság száguld ünnepélyesen John Ford egyik western­­jében. Majd utoljára gyullad ki a fény a kisvárosi moziban, melyet a televízió halálra ítélt, és Howard Hawks „A vörös folyó“ című filmjében John Wayn üvöltözik, minderről tudomást sem véve. 1950—51-ben vagyunk, a koreai háború tetőpontján. A kollektív drá­ma az egyes emberek életét is megpecsételi. Két fiatalember Sonny és Duane, idejüket a futball és a lányok között osztják meg. Bog­danovitch filmje a mitikus Texast jeleníti meg, éjjeli fürdőzésekkel, gátlástalan sztriptízekkel, értelmetlen időtöltéssel. Cselekményről alig beszélhetünk. A film tulajdonképpen az unalom krónikája, nem is annyira az öt­venes évek, mint inkább a hatvanas évek — és különösen Antonioni — filmjeire jellemző módon elbeszélve. A rendező éppenhogy bemu­tatja ezeket a perspektíva nélküli sorsokat, ezeket a már fiatalon elveszett embereket, akik nem menekülhetnek, de nem is menekül­nek a kispolgári erkölcsök és értékek szférájából. Egyetlen lehetősé­gük az adott körülmények között: beállni a hadseregbe, elmenni a há­borúba. Bogdanovitch jól láttatja azt a húsz év előtt is nyomasztó ki­úttalanságot, melyet ma már a Hollywoodban készült filmek sem lep­lezhetnek. Az ötvenes évekbeli kis texasi városka, unatkozó fiataljai­val, kopott bárjaival, csúf biliárdszobáival olyan, mint ma. Semmi sem változott valójában, kivéve a kávézókat, melyek modernebbek, intimebbek. A statisztákat és az apróbb szerepek megszemélyesítőit is a film forgatásának helyszínén verbuválták. A fiatalok megszóla­lásig hasonlítanak apjukra. Csupán egy a különbség: nem dohányoz­nak, hanem marihuánát szívnak. Az utolsó mozielőadást úgy emlegetik az Egyesült Államokban, mint az új „Aranypolgárt.“ A film jó úton halad, hogy megdöntse a „Szelíd motorosok“ bevételi rekordját. A siker kihat Bogdanovitch újabb filmjére is, mely igen jól kezdett szerte Amerikában. Bogdanovitch pályáját kritikusként kezdte, majd első filmjét lefor­gatva véletlenül talált rá Larry McMurtry „Az utolsó mozielőadás“ című könyvére. Bert Schneider, a Szelíd motorosok producere azon­nal „ráharapott“, s negyvennyolc órával később mér megkötötték a szerződést. Orson Welles tanácsára nem színesben, hanem fekete­­fehéren forgatták a filmet. A gyártó cég, a Columbia Filmvállalat a „Szelíd motorosok“ óriási sikere után minden áldozatra hajlandó­nak mutatkozott. „Az utolsó mozielőadás“ a koreai háborúban elkötelezett Amerika depressziókkal teli légkörét ábrázolja. A koreai háború befejeződött ugyan, de Amerika annál mélyebben kötelezte el magát egy újabb ko­­lonialista háborúban, Vietnamban. Paul Ronder filmje, A család egyik tagja ennek közérzeti következményeit nyomozza, s megrázó doku­mentum lett a hetvenes évek Amerikájának zaklatott lelkiállapotáról. (A párizsi Le Monde cikke nyomán) filmhíradó TATJANA SZAMOLJOVA szovjet filmszínésznő, aki a „Szállnak a dar­­vak“ című film után világhírűvé vált, nemsokára újra megjelenik a filmvász­non. Az ukrán filmesek elkészítették a Hosszú út egy rövid napon című alkotást, amely a szovjet tudomány művelőiről szól, s Tatjana egy kutató­intézet tudományos munkatársnőjét alakítja benne. SOKK-KEZELÉS. Doktor Devillers, a jóképű fiatal orvos sok pácienst vonz fényűzően berendezett klinikájára. Egyik nőbetegének azonban feltűnik, hogy a doktor klinikai munkájával csupán más irányú tevékenységét lep­lezi. A fiatal nő megpróbálja az orvos titkát kideríteni, de kíváncsiságáért csaknem az életével fizet... Képün­kön: Annie Girardot és Alain Delon a Sokk-kezelés című film egyik jelene­tében. • KIK A VILÁG LEGJOBB SANZON­ÉNEKESEI? A Paris Match című lap a legutóbbi évtizedek sanzonénekeseit rangsorolta. Az első helyet Maurice Chevalier foglalta el, a másodikat Gil­bert Bécaud, a harmadik Charles Az­­navour, Tino Rossi a hetedik, Edith Piaf a kilencedik, Brigitte Bardot és Josephine Baker a tizennyolcadik, il­letve tizenkilencedik helyet foglalja el. RICHARD ATTENBOROUGH angol színész és rendező Gandhiról szóló film forgatására készül, indiai színé­szek közreműködésével. KÜLÖNÖS ORCHIDEA, öt csepp vér­rel. .. ez a címe legújabb filmem­nek, amelyet Rómában forgatok. Egy modellt játszom, aki lakáskeresés köz­ben furcsa palotába kerül, ahol... — nem mondom tovább, nem akarok vé­teni a krimi szereplőit kötelező hall­gatás törvénye ellen — mondotta Ed­­wige Fenech, az egyik francia lap munkatársának, amikor az munkája felől érdeklődött. Érdekes házassági tervről számolnak be a külföldi lapok. Jane Fonda amerikai színésznő, aki mint békeharcos is sokat szerepel, férjhez megy Thomas Haydenhez, a diákvezér­hez. Bár a színésznő még nem vált el Vadim filmrendezőtől, a fiatalok azt remélik, hamarosan kimondják az íté­letet a bontóperben, s ők frigyüket megköthetik. ISMÉT AGATHA CHRISTIE. Az End­less Night című film története egy­ ideig inkább tündérmeséhez hasonlít, nem pedig a krimik koronázatlan ki­rálynőjének regényeihez: egy gazdag, szép lány férjhez megy egy szegény, kedves fiúhoz és egy gyönyörű tenger­parti kastélyban boldogan élnek, míg meg nem halnak, illetve míg a gaz­dag lány meg nem hal... Az új Aga­tha Christie-film egyik főszerepét Britt Eklund játssza. U

Next