A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)

1994-11-04 / 45. szám

HÉT INTERJÚ ARTÓS TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉST! A közelmúltban szlovák—magyar vállalkozói találkozó zajlott a komáromi Európa Szálló­ban. A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara komáromi irodája, valamint az Észak-dunán­túli Kereskedelmi Kamara győri központja által szervezett rendezvényen több mint hatvan cég képviselői kaptak értékes infor­mációkat a kereskedelmi tevékenységükre vonatkozólag, továbbá négyszemközti meg­beszéléseket folytattak az esetleges együtt­működésükről. Az összejövetelen a szerve­zőkön és a magánvállalkozókon kívül meg­jelentek az Interbanka, a nyitrai regionális iroda és a Magyar Köztársaság Nagykövet­sége Kereskedelmi Osztályának képviselői is. Ez utóbbi intézmény kereskedelmi taná­csosával, CSENDES JÁNOSSAL feladatai­ról, a magyar—szlovák kereskedelmi lehe­tőségekről és a vállalkozók iránti elvárásairól beszélgettem. — Tanácsos úr, megkérem, hogy össze­gezze: milyen feladatokat lát el az ön által irányított osztály Pozsonyban? — Az általam éppen egy esztendeje vezetett osztály feladatai közé tartozik a rendszeres kapcsolattartás az illetékes mi­nisztériumokkal és egyéb kormányzati szer­vekkel, továbbá a különféle szakmai-érdek­képviseleti szervezetekkel, valamint a ma­gánvállalkozók kisebb-nagyobb csoportosu­lásaival. A több ezer vállakozónak — például a kereskedelmi és iparkamarákon keresztül is — segítünk kereskedelmi szolgáltatások­kal, információnyújtással, partnercégek fel­kutatásával, rendszeres tájékoztatók szerve­zésével stb. — Az eddigi tapasztalatai alapján milyen­nek ítéli meg a szlovák—magyar kereske­delmi viszonyokat? — Mindenféle gazdasági együttműködés­nek megvan a saját logikája, amely az árak, a profit stb. alapján működik. Szerintem jelenleg semmiféle körülmény nem gátolja e két ország közti kapcsolatrendszerben a gazdasági logika alapján kibontakozó együtt­működést. Tehát tulajdonképpen a feltétele­ket kedvezőnek találom, ám mégsem va­gyunk megelégedve a kereskedelmi forgalom volumenével, sem pedig a kiegyensúlyozott­ságával. Ismételten hangsúlyozom, hogy ennek a ténynek nincsenek politikai okai. Arról van szó, hogy a szlovákiai cégek több árut értékesítenek Magyarországon, mint a magyarországiak Szlovákiában, ezáltal a forgalomban kialakult az aránytalanság. Ez azzal is indokolható, hogy a szlovákiai árak még mindig alacsonyabbak a magyarországi áraknál, és ezáltal a szlovákiai áruk odaát versenyképesnek számítanak. Továbbá azt is figyelembe lehet venni, hogy számos szlovákiai áru, amely régebben Csehország­ban került feldolgozásra — a szlovák—cseh viszonyok változásával — napjainkban Ma­gyarországon kerül feldolgozásra vagy Ma­gyarországon át értékesítik. Természetesen az etnikai kapcsolódások, a nyelvi nehézsé­gek hiánya, egymás igényeinek ismerete mind-mind közrejátszik a határokon átnyúló gazdasági együttműködés fellendüléséhez. Azonban nemcsak e kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről számolhatok be, hanem remény­keltő a visegrádi négyek által megkötött közép-európai szabadkereskedelmi megálla­podás alapján történő többoldalú együttmű­ködés is. — Kissé részletezze a Szlovák Kereske­delmi és Iparkamarával közösen végzett eddigi tevékenységüket! — Elöljáróban megemlítem, hogy Szlová­kiában a parlament korábban fogadta el a kamarai törvényt, mint Magyarországon, ahol az új kamarák megalakításának folyamata még nem fejeződött be. Viszont a határmenti szomszédos régiók egyre sikeresebb gaz­dasági együttműködést fejtenek ki, például említhetném a győriek és a komáromiak, a losonciak és a salgótarjániak vagy a kassaiak és a miskolciak szoros kereskedelmi kap­csolatát. Az egyes kamarairodák nagyon fontos szerepet töltenek be az üzletemberek csoportos kapcsolatfelvételében, amire egyre nagyobb az igény. E célt szolgálják a jelenlegihez hasonló találkozók is, ahol én vagy valamelyik kollégám informáljuk a jelenlevőket a kétoldalú kapcsolatok jogi kereteiről — a forgalomra vonatkozó eljárá­sokról, jogi és közgazdasági szabályozó rendszerről, az újdonságokról stb. Ez alka­lommal beszámoltam arról, hogy miként zajlik az együttműködés kormányközi, a kamarák közti és az egyéni vállalkozók szintjén. Például a Szlovákiában eladni szándékozók figyelmét felhívtam két lényeges tényezőre: a szlovákiai fél által bevezetett importilleték­re, amely tíz százalék a további feldolgozásra nem kerülő termékeknél (ezt a vámkezelést kérő félnek kell befizetnie), továbbá a minőségi tanúsítványokra — a külföldre szállítók az árucsere lebonyolítása előtt győződjenek meg arról, hogy az importőr rendelkezik-e a termék forgalmazásához szükséges engedélyekkel. Július 1-től mind­két ország vállalkozói újabb kedvezmények­kel élhetnek, amelyeket érdemes kihasználni. Az új vámtarifákat és mennyiségi kedvez­ményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a kama­rákon és külkereskedelmi osztályunkon (811 05 BRATISLAVA, Gunduličova 4., tel.: 07/332 452, fax: 07/331 435) is az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk. Bárki felkereshet bennünket , készségesen válaszolunk a különféle kérdésekre, tanácsadással és szer­ződések előkészítésével, partnerek ajánlá­sával is segítjük ügyfeleinket. Eddig is a szlovákiai és magyarországi vállalkozók egy­másra találásán, az adódó gondok áthidalá­sán munkálkodtunk kereskedelemfejlesztő tevékenységünkkel. — Árulja el az olvasóinknak, hogy a közeljövőben milyen törvény- és szabály­­módosításokat terveznek? —Tulajdonképpen a kétoldalú kapcsolatok jogrendszere már kialakult — aláírták a kétoldalú kereskedelmi és fizetési egyez­ményt (már érvénybe lépett), a kettős adózást kizáró, illetve beruházásvédelmi egyezményt (az interjú készítésekor még nem lépett érvénybe), továbbá a növény- és állategészségügyi megállapodásokat (a kö­zeljövőben lép érvénybe). Bízom abban, hogy mielőbb sikerül megállapodni a minőségi tanúsítványok kölcsönös elfogadásáról — először a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél, később egyéb termékeknél is. Hiszen miközben mindkét fél az Európai Unióba igyekszik, a szabványait is az EU-hoz illeszti, ami e tanúsítványok elfogadását is megkönnyíti. Jelenleg még gondot okoz a kereskedés során a helyi forgalmazási engedélyek beszerzése és érvényesítése, de már folynak a szakértői tárgyalások az említett ügyben. Szeretnénk mielőbb kiiktatni a különféle bürokratikus akadályokat. — Végül érdekelne, hogy mik az ön elvárásai a magánvállalkozók iránt — mit tehetnének a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítése terén? — Elsősorban a vállalkozók az eddiginél is jobban ismerjék meg a saját és a másik fél lehetőségeit, igényeit, rendszeresen tájé­koztassák egymást a keresletről és a kínálatról! Igyekezzenek tartós termelési együttműködést kialakítani, amely az egy­szerű cserekereskedelmen túlmutat! Hiszen a világkereskedelemben is azt tapasztaljuk, hogy általában az áruexportot megelőzi a tőkeexport, vagyis komoly kereskedelmi és termelő beruházások egyengetik a kereske­delmi forgalom útját. A szlovák és magyar vállalkozók kapcsolatában is az eddiginél sokkal több közös beruházásra, tőketransz­ferre, a kereslet és a kínálat találkozására — nemcsak a kereskedelemre, hanem a termelésre is ható sikeres együttműködésre van szükség! — Köszönöm az információkat! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző­ i Interjú CSENDES JÁNOS kereskedelmi tanácsossal .

Next