A Hét 1994/2 (39. évolyam, 27-52. szám)

1994-09-30 / 40. szám

HÍRMONDÓ HÉT Búcsú Fogarassy Lászlótól Az 1994. szeptember 3-án Po­zsonyban elhunyt Fogarassy Lász­ló a szlovákiai magyar történetírás egyik legaktívabb művelője volt. A hazai magyar sajtón kívül főleg magyarországi szaklapokban (Tör­téneti Szemle, Hadtörténeti Közle­mények, Soproni Szemle stb.) publikált, s néhány tanulmánya német és angol nyelven Ausztriá­ban, Németországban és az USA- ban is megjelent. A szlovák szak­sajtóban (Historický časopis, Právny obzor, Ročenka múzea mesta Bratislavy stb.) szórványo­sabban szerepelt. Fogarassy 1920. január 1-jén Pozsonyban született, s az ottani magyar nyelvű négy évfolyamos kereskedelmi iskola elvégzése után a Komenský Egyetem jogtu­dományi fakultásán doktorátust szerzett. Publikációs tevékenysé­gét diákkorában megkezdte, s a 30-as évek második felében szü­letett írásai a Tábortűz című ko­máromi cserkészlapban és az Eötvös József Kört alapító pozso­nyi egyetemisták Forrás című lap­jában jelentek meg. Értékes hadtörténeti és művelő­déstörténeti kutató munkássága az 50-es évek elejétől bontakozott ki, s az azóta eltelt négy évtized alatt tanulmányainak és szakcikkeinek száma imponáló mennyiséget ért el. Fő kutatási témái a következők voltak: A magyar tanácsköztársa­ság hadi eseményei 1919-ben; a burgenlandi kérdés alakulása 1919 és 1921 között; adalékok Pozsony történetéhez és művelődéstörténe­téhez; a két háború közti szlovákiai magyar cserkészet és egyetemista ifjúsági mozgalom. A magyarországi történész kö­rökben főleg a hadtörténészi tevé­kenységét értékelték, s a 70-es és 80-as években kiadott tízkötetes akadémia magyar történeti szinté­zis 8. kötetében több helyen fontos forrásmunkákként hivatkoztak a tanácsköztársaság hadi esemé­nyeit és a trianoni szerződés utáni határvitákat feldolgozó tanulmá­nyaira. Ezek közül a legfontosab­bak: Az ismeretlen székely had­osztály (A decemberi Déri Múzeum évkönyve, 1973); Adatok a ma­gyarországi román hadszíntér tör­ténetéhez (A miskolci Herman Ottó Múzeum évkönve, 1967); Beveze­tés a burgenlandi kérdés forrása­iba és irodalmába (Borsodi Szem­le, 1971); A soproni népszavazás (Soproni Szemle, 1974); IV. Károly második restaurációs kísérletének katonai története — A "budaörsi csata" (Hadtörténeti Közlemények, 1971); Felvidéki gerillaharcok a Károlyi-kormány idején (A miskolci Herman Ottó Múzeum évkönyve, 1973); A magyar—délszláv kap­csolatok katonai története 1918— 1921 (Baranya megyei levéltár évkönyve, Pécs 1986). Kandidátu­si munkáját is a szóban forgó témakörben írta, s az könyv alak­ban is megjelent (A Magyarországi Tanácsköztársaság katonai össze­omlása, Budapest, Akadémia Ki­adó, 1988, 86 I.) A szlovákiai magyarság számá­ra főleg a két háború közti idő­szakról készített művelődéstörté­neti tanulmányai becsesek. A po­zsonyi magyar kereskedelmi isko­lákat és a magyar egyetemisták érdekvédelmi szervezetét: a MAKK-ot bemutató írások mellett itt a legjelentősebb teljesítményt a cserkészmozgalmunkról írt mo­nográfia jelenti (Magyar cserkész­mozgalom Csehszlovákiában 1919—1939, Dunaszerdahely, 1992). Ez hézagpótló munka, és művelődéstörténet-írásunk alapo­zó művei között van a helye. Nagy figyelmet érdemelnek a Pozsony történetére vonatkozó feldolgozá­sok is (Az őszirózsás forradalom Pozsonyban, Irodalmi Szemle 1968, Pozsony és a proletárdikta­túra, ISZ, 1959, I.; Pozsony város nemzetiségi összetétele a XX. században, ISZ. 1994. 2. és 3.). Fogarassy László életműve tu­dományos életünk fontos része, s alkotója nevét és emlékét tartósan őrizni fogja. TURCZEL LAJOS végén, illetve július elején végezték. Ekkora válaszolók többsége számára a legnépszerűbb hazai magyar politi­kus Bugár Béla volt, a pártok és politikai mozgalmak között a legna­gyobb népszerűségnek az Együttélés politikai mozgalom örvendett. Érde­kes, hogy az Együttélést támogatók között — a magyar átlaghoz viszo­nyítva — némileg magasabb az érettségivel (24 %), illetve a felsőfokú végzettséggel (7 %) rendelkezők szá­ma. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom esetében magas az alap­iskolai végzettségűek (42 %) és a szakmunkások (31,5 %) száma. A Magyar Polgári Pártot támogatók esetében 42 % alapiskolai végzett­séggel, 26 % pedig érettségivel rendelkezik. A felmérésekből még az is kiderült, hogy júliusban a szlovákiai magyar választók értékrendjében nincs jelen meghatározóan a baloldali irányult­ság. A választók túlnyomó része a polgári demokráciát és a kisebbségi jogok magasabb szintű képviseletét felvállaló magyar koalíciót támogatta. Ezekből a kutatásokból kitűnik, hogy a szlovákiai magyarság gazdasági helyzete romlott a rendszerváltást követően. (kamoncza) Popély Gyula Az ünnepségen megjelent Boros Jenő magyar nagykövet is (jobbról a harmadik) (FOTÓ: PRIKLER) Tanévnyitó a dómban A pozsonyi Duna utcai magyar gimnázium a Szent Márton dómban tartotta ünnepélyes tanévnyitóját. A megjelent illusztris vendégeket, valamint a diákokat Popély Gyula igazgató üdvözölte. FELHÍVÁS 1994. október 28—30-án, a XXIV. Fábry Napok alkalmából nyolcadszor kerül odaítélésre a Fábry Zoltán-dij. A díj odaítélhető — egyéneknek vagy alkotó közösségeknek—jelentős irodalmi, tudományos, közéleti, politikai, pedagógiai és egyéb tevékeny­ségért. Javaslataikat az idei díj odaítélésére 1994. szeptember 30-ig várjuk a következő címre: Dr. Máté László, Kováčska 38, 040 01 Košice Fábry Zoltán Emlékbizottság 9

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék