Magyar Academiai Értesítő, 1852 (12. évfolyam)

1852 / 4. szám

KIS GYŰLÉS , MART. 22. 1852. 225 Ádám „De mit töröm fejemet" kezdetű dalát alkalmazá­a — majd ismét „Nincs megyénkben szebb leányka Örzsikénél" czímű dal, amaz ismeretes „Hol lakik kend komám asszony? Keresztúrban" kez­detű dallamra 2). — A' közelebbi két utolsó évtizedben Bartay Endre 1833-ban, későbben Szerdahelyi, Egressy Benjámin, Fogarassy és Travnyik, Füredi Mihály és Bognár Ignácz több más névtelennekkel együtt dicséretesen folytaták Csokonai és Verseghy­ megkezdett művét. Legtöbbet tett azonban a­ színpad. — Már 1812-ben Balogh István és Görög István, a' pesti magyar színésztársaság' tagjai, Cserni György és Angyal Bandi czímü színműveikben magyar nép­dalokat is kezdtek használni, mellyeket a' közönség kedvesen foga­dott. De fájdalom ! a' magyar színművészetnek nem sokára vándor­botot kelle ragadni, 's Pestről távozni, s így e' kezdet csak kezdet maradhatott. Fővárosunkban a' magyar színművészet csak mostoha gyermek volt mind addig, míg némelly buzgó 's örök hálánkat le­kötelezett hazafiak' erélyessége a' hon' szívében állandó saját tem­plomot emelt neki. Ekkor kezdhete csak igazán saját ereje'kifejlesz­téséhez, 's e' kedvező alkalom' megnyíltának mindjárt első évében (1837.) Munkácsy János Garabonczás Diák­jával megkezdvén az eredeti magyar népszínművek'sorát, az ezekbe iktatott magyar nép­dalok' a' m­íveltebb osztálybeliek, kivált a' nőnem' ismeretébe jutot­tak, magyarok és németek' tetszését egyaránt megnyerték , s nem sok időre a' budai, pozsonyi, jelenleg pedig bécsi német színpado­kon is zengenek. A' korán elhunyt Egressy Benjámin, nemzeti színházunk' munkás és szorgalmas tagja, egyike volt azoknak, kik a' népszín­művekben népdalaink' használatát leginkább eszközlék. Ő többeknek zenéjét maga szerzé , más régibbek alá alkalmasabb szöveget készi­te; és mivel csakhamar kedvesek lettek a' közönség előtt, a' pesti műárusok kaptak rajtok, 's egymást érték az általok kiadott több rendbeli népdal-füzetek. Egressy' népdalszellemű dalai nem sokára a' köznép' körébe is hatottak. Hallám ez által énekeltetni a' díj— koszorúzott „Szózat" dallamát mindjárt megjelente után rövid idő múlva. — „Télen nyáron pusztán az én lakásom" dalát pedig három jó kedvű 's egymást átkarolt magyar paraszt­ember által 1849- ki julius­ 20-kán délesti órákban Pesten az úri­ utczán minden tartóz­kodás nélkül hangosan dúdoltatni hallottuk. Ide járult még egy szerencsés körülmény. Az t. i. hogy nem­zeti színházunk­ jelesebb dalnokai között többen keletkeztek, kik a' magyar népdalokat nyilvános hangversenyekben épen olly örömest ') Lásd : Magyar Aglája 98. 's 218. lapon . — cs : A' magyar hárfásnak stb énekei. I-sö szakasz, 2-ik lapon. 2) Lásd : Magyar Aglája a' 167. 's 229. lapon.

Next