Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)
1853 / 4. szám
KIS GYŰLÉS, SEPT. 24. 1853. 219 fül nem az bír meggyőző nyomatékkal, a' mi új, hanem az, a' mi tisztán valódi. De vájjon nyujtottak-e már illyesmit az előbbi szakaszok ? Ha igen , hová jutottunk tehát eddig általuk ? Nem volt ugyan még az igazság és bizonyosság egysége tulajdon természetéhez arányosan átfürkészve ; az őt alkotó részek' egymáshozi állása sem volt még a' benső rokonság' erejénél fogva átvizsgálva; ki lehet mind a' mellett a' már eddig mondottakból is elég tisztán hozni , miszerint az igazság és bizonyosság' egységének a' tudományok' mezején sajátszerüleg érvényitö súlyossággal kell bírnia. Amaz okot pedig, melly e' sajátszerüleg érvényitö súlyosságot biztosítja , nem valahol az egységen kivül, hanem magának az egységnek eredeti tartalmában lehet csak föltalálni. Érdekében is áll mind a' bölcsészetnek mind a' többi tudománynak, hogy amaz ok minél tisztábban és minél nagyobb határozottsággal csakugyan feltaláltassék. Csalatkozik azonban, ki ezen nagy hatású ok feltalálását valami könnyedén végrehajtható dolognak tartaná. Edzett agyszeretet és mélyen nyomozó elme kívántatik ahhoz, hogy valaki az érzéki közvetlenség és az értelmi egyoldalúságok' sikerdús meghaladása után az eszmék' világába bejusson, és ott magának olly álláspontot vijon ki, mellyről a' bölcsészet' eszméjének sajátszerüleg érvényűő súlyosságát voltaképen megismerhesse. Hányadik az, még a' bölcsészethez szítóbb egyének között is, ki a'szóba hozott súlyosság iránt fakasztott és folyvást érzett hiedelmet állandó meggyőződésig emelje? Még kevesebb azok' száma, kik az igazán ésszerü bizonyosságig fölvergődtek. Pedig az illynemü bizonyosság' leirása nélkül lehetetlenség tisztán tárgyilag méltányolni ama' viszonyt, melly a' bölcsészet és egyéb tudományok között létezik. Akármilly tudományban az ismeretek' világossága és tisztaságán kivül alaposságnak is kell uralkodnia; mert az ismeretek' csoportszerü sokaságából csak belső összefüggés' segedelmével alakulhat a'tudomány. Eszmére van tehát szükség, melly összetartólag munkáljon. Ámde mondjon valaki eszmét a' bölcsészet' eszméjén kivül, melly mind tartalmi mind terjedéki sajátságánál fogva biztosító súlypont gyanánt szolgáljon arra , hogy a' szétágazó tudományok' mezején búvárkodó elmének működései szédítő ziláltságban vagy tévelyes egyoldalúságban ne végződjenek. Sehol sem fog találni. Ami kétségbe nem hozható tanúság ahhoz, miszerint a' bölcsészet'irányában valamennyi tudomány alárendeltnek ismerendő. Lehetetlenség azonban ezt csak gondolni is, ha a' bölcsészet' eszméje valamennyi tudományon érvényítőleg túlterjedő súlyossággal nem bír. Vannak mind a' mellett, kik a' bölcsészet' eszméjét egyedül akkor akarják érvényitő súlylyal felruházni, ha általában tekintetik ; megtagadják ellenben azt tőle, mihelyt valamelly mondat által meghatároztatik. Az ő véleményök szerint a meghatározás mindenkor akad ért.