Magyar Academiai Értesítő, 1853 (13. évfolyam)
1853 / 6. szám
366 MAGYAR ACADÉMIAI ÉRTESÍTŐ dolog. De ha mindjárt úgy volna is, szabad-e az e' vagy ama' nemzetnél kiválólag ajnázolt bölcseletet magyar philosophiának keresztelni azért, mert a' benne előforduló alapnézetek magyarul is délszinre hozattak ? Sokkal gazdagabb a' bölcsészet' eszméje, hogysem az csupán egy irányt követhetne olly nemzetnél, melly alapos fejlődésének bizonyos fokán saját szellemi életét belszükségüleg akarja megismerni. De mi az az olly nagy becsben tartandó szellemi élet? Szellem és élet! Ismét olly fogalmak, mellyek közül a bonyodalom már is valódi tömkeleggé vált. Hogy ez az avatatlan ügykezelés miatt még inkább válhatik azzá, mindenki láthatja. Míg más tudomány' ajánlásakor magának a' kiszemelt tudománynak mélyére bocsátkozunk, hogy az onnan világosságra hozott okok által a' nemzetet annak becsességéről meggyőzzük , addig az ittott fölkapott s egyéni nézeteinkkel összehangzó bölcseletek' külsőségénél szétáradozólag, ellenben magáról a' bölcsészet' belsúlyos egészéről csak meddőn szoktunk beszélni. Pedig a' magyar philosophia sem lehet más, mint a' bölcsészet' eszméjének határozott 's a' nemzet' szellemi életének mivoltával többé vagy kevesebbé megegyező alakokbani föltünése. És ha valahol, bizonyára ezen alakok' szerkesztésekor van legnagyobb szükségünk amaz, értekezésünk' elején már szóba hozott „nyitra", mely nélkül a' nemzeti élet' szentélyében semmit igazán föl nem avathatunk. Hogy ez a' nemzeti nyit sem a' külföld' valamelly részében divatos alapnézet sem a' psychologiai álláspont' fölmagasztalásának következtében nem fog soha túlnyomólag érvényesülni, további okadás nélkül is szembeötlő. De a' hazaszerte meggyökeresített magyar közmondásokban is sokkal életre-valóbb kincset bír a' nemzeti szellem , hogysem azt a' psychologiai álláspontról meg lehetne a' maga tiszta valódiságában magyarázni. Ezen álláspont sincs ugyan minden előny nélkül , ámde a' túlhajtott előny mellett ama' hátrányokról sem kell megfeledkeznünk, mellyek annál inkább irlandók, minél bizonyosabb az eddigi tapasztalás után, hogy épen ők gátosítják a' szellemi életnek létalapos megismerését. Nem a' Wolf' és követőinek psychologiájában megfásított lélekről van tehát e' dolgozatban szó, hanem azon szellemről, melly a' lelkiséget is mint lényeges oldalt magában foglalja. Minek következtében az ésszerü álláspont a' psychologiait nem zárja ki teljesen, hanem megtisztítja , hogy azután azt, a' mi benne valódi, saját tartalmának mozzanata gyanánt birtokolhassa. Azon szellemről van tehát itt szó, melly midőn önmagát szabadon teszi é s revényeinek önmagára történt viszonyításával önismeretét szervezi, megindítja a bölcsészeti eszmének fejlődését is. És valamint az emberi szellemnek saját eredeti határozottsága szerinti öntevése