Magyar Academiai Értesítő, 1855 (15. évfolyam)
Philosophiai és társadalmi tud. osztályai - A' positiv és negativ philosophia, Horváth Cyrilltól. II.
A' POSITIV ÉS NEGATIV PHILOSOPHIA. 367 kadnunk : azon egy-e a' meghasonlás' oka mind kivűl mind belül? Ha igen, szükségképi-e vagy nem? Ha nem, miért hat mégis folytonosan és miért közösen? Kérdések , mellyekre a' vizsgálódó elme feleletet vár. Vár pedig azért, mert őt a' felelet után saját természeti határozottságának mélyen érzett hiányai folytonosan ösztönözik. Forduljunk ezek után magához a' dologhoz. A' negativ bölcsészet' határain belül fődolog a' negativitás , melly tagad, mert természete hozza úgy magával, hogy tagadjon. De mit tagad? Mindazt, a' mi positivum, még pedig e' fokon azért, mert positivum. De igazságos-e az illy eljárás? Némellyek állítják, mások tagadják. De ha igazságos, miért van a' negativitásnak annyi ellensége ; ha nem, miért van annyi barátja? Vagy talán a' negativitás' igazságának átérthetése szükséges valamelly működést, mellyre a' hozzá szítok képesek, a' hozzá nem szitok ellenben képtelenek ? Kétségbe nem hozható tény, hogy a' negativitás' mivolta oly működéseket szükséges, mellyekre bizony sokan nem képesek ; sokan képesek volnának , de azokat a' rögzött elő- és balitéletek miatt nem igen érvényesítik. Vannak azonban , kiket az akadályok vissza nem birnak rettenteni. Kevés mind a' mellett az ollyanok' száma, kik az akadályok' állandó leküzdése után a' negativitás' tetőzetéig eljutnak; mert a' nagyobb rész, megelégedvén az útközben itt-ott felnyalábolt bizománynyal, veszteglési tanyát üt, de a nélkül, hogy annak alaphelyét jogszerű birtok gyanánt tekinthetné. Pedig a' negativitásnak is egyedül az nézhet igazán szemébe, a' ki őt tekervényes útjában nemcsak követte , hanem valamennyi állomásért bajt víván, eléggé bátor volt azt tetőzete' legfőbb csúcsán fölkeresni. Nem is akármilly útféli állomásnál, hanem egyedül e' csúcson lehet igazán megismerni , hogy a' negativitas ollynemű szörny, melly minden positivumnak fölemésztése után utoljára önmagát is fölemészti. Csakugyan szükséges tehát a' negativitás is bizonyos működéseket. Ezek : a' reflexió és abstractio. Reflectálj és abstrahálj ! Ezek által vezényeltetnek a' negativitás' hősei. Reflectálj, de mire? Mindenre , a' mi adva van, akár legyen az