Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Pótkötet)
A philosophiának physiologiai fordulatáról Némethonban. Almási Balogh Sámuel
152 ALMÁSI BALOGH SÁMUEL. I fokig kivitele után, korunk jelen szükségeihez legillőbb feladatnak tartatik a positivhoz, a történelmihez visszatérés, kiváltképen pedig a philosophia történelméhez. Ezt tevő Némethonbanlegel legújabb biographia Hayni ezen szemlélődő lángész fokonkénti fejlődésének és öszves philosophiájának részletes s kritikai rajzával. Ilonunkban szinte idves foglalkozásnak nyilvánitá ezt, és igen helyesen, Tudományos Akadémiánk egy jeles tagja. (L. A Hazai bölcsészet jelene. Sárospatak, 1857. 165. s köv. 1.). S hogy is ne? Hiszen minden nagy bölcsészek ezt vették nehéz, és végczéllal alig biztató hosszadalmas pályájukon iránytű és tovább építkezési alap gyanánt ; ennél fogva nyilvánította Hegel is a maga philosophiai alkotmányát, mint minden megelőzött philosophiák elveit magában foglalót, valódi és legkifejtettebb, leggazdagabb s legegyüttesebb (legconkrétebb) philosophiának. Nem tettem hát talán hibás fogást, midőn e csekély értekezésben, a történeti szempontból indulva, a kísérletet a philosophiának egy némethoni legújabb tüneményére nézve megtenni bátorkodom. Hogy a philosophiának ezen fordulatára a természettudomány s különösebben a physiologia szorgalmasb és nyomósabb ütése, mint szinte az életben uralkodóvá lett anyagi ipar is tetemes befolyással volt, tagadni nem lehet; mindazáltal a dolog valódi eredete fentebb, és mélyebb kútfőben rejlik, ú. m. a pusztán szemlélődő bölcseletben, melynek két ide viszonyló főhősei Schelling és Hegel valának. Állításom igazolása végett szükségesnek tartom a philosophia menetének ezen irányát lehető rövidséggel felmutatni önmaguk és nevezetes követőik rendszereikben, s úgy azután mindezekről saját nézeteimet is egyenesen, de igénytelenül nyilvánítani. Schelling, mint tudva van, a Fichte alanyi eszmeiségéhez a tárgyasságot is hozzá kapcsolta, úgy azonban, hogy az alany és tárgy azonságát állítná. Őszerinte „a philosophia azon pont megismerésében áll, melyben egység és mindenség azonos. Ennek (t. i. a philosophiának) első és szükségképi czélja, minden dolgoknak istenből, vagy az általánybóli születésüket megfogni, és amennyiben az alanytárgyítás (Subject-Objectivizing) örök adjában az egész reál oldalt a természet teszi, tehát a természetbölcselet az első és szükségképi oldala a