Magyar Akadémiai Értesítő, 1859 (Pótkötet)

A philosophiának physiologiai fordulatáról Némethonban. Almási Balogh Sámuel

152 ALMÁSI BALOGH SÁMUEL. I fokig kivitele után, korunk jelen szükségeihez legillőbb fela­datnak tartatik a positivhoz, a történelmihez visszatérés, ki­váltképen pedig a philosophia történelméhez. Ezt tevő Német­honban­­legel legújabb biographia Hayni ezen szemlélődő láng­ész fokonkénti fejlődésének és öszves philosophiájának rész­letes s kritikai rajzával. Ilonunkban szinte idves foglalkozás­nak nyilvánitá ezt, és igen helyesen, Tudományos Akadémiánk egy jeles tagja. (L. A Hazai bölcsészet jelene. Sárospatak, 1857. 165. s köv. 1.). S hogy is ne? Hiszen minden nagy böl­csészek ezt vették nehéz, és vég­czéllal alig biztató hosszadal­mas pályájukon iránytű és tovább építkezési alap gyanánt ; en­nél fogva nyilvánította Hegel is a maga philosophiai alkotmá­nyát, mint minden megelőzött philosophiák elveit magában fog­lalót, valódi és legkifejtettebb, leggazdagabb s legegyüttesebb (legconkrétebb) philosophiának. Nem tettem hát talán hibás fogást, midőn e csekély értekezésben, a történeti szempontból indulva, a kísérletet a philosophiának egy némethoni legújabb tüneményére nézve megtenni bátorkodom. Hogy a philosophiának ezen fordulatára a természettu­domány s különösebben a physiologia szorgalmasb és nyomó­sabb ütése, mint szinte az életben uralkodóvá lett anyagi ipar is tetemes befolyással volt, tagadni nem lehet; mindazál­tal a dolog valódi eredete fentebb, és mélyebb kútfőben rej­lik, ú. m. a pusztán szemlélődő bölcseletben, melynek két ide viszonyló fő­hősei Schelling és Hegel valának. Állításom igazolása végett szükségesnek tartom a philosophia meneté­nek ezen irányát lehető rövidséggel felmutatni önmaguk és nevezetes­ követőik rendszereikben, s úgy azután mind­ezek­ről saját nézeteimet is egyenesen, de igénytelenül nyilvánítani. Schelling, mint tudva van, a Fichte alanyi eszmeiségéhez a tárgyasságot is hozzá kapcsolta, úgy azonban, hogy az alany és tárgy azonságát állítná. Őszerinte „a philosophia azon pont megismerésében áll, melyben egység és mindenség azonos. Ennek (t. i. a philosophiának) első és szükségképi czélja, minden dolgoknak istenből, vagy az általánybóli születésüket megfogni, és a­mennyiben az alanytárgyítás (Subject-Objecti­vizing) örök ad­jában az egész reál oldalt a természet teszi, tehát a természetbölcselet az első és szükségképi oldala a

Next