Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 3. kötet, 1862

Számok - 1862 / 2. szám

SCHELLING PHIL. ELSŐ IDŐSZAKA. 179 nem álláspontját. Ezen utóbbinak irányában így szoktak véle­kedni : Schelling ez időszak második felében oly tárgygyal foglalkozik, mely Fichte tudomány tanának nem tárgya , tehát Schelling a tárgygyal együtt az álláspontot is megváltoztatta. E nézet hibás fölfogásból eredt. Csatolt ugyan Schelling a tudománytanban átvizsgált tárgyhoz még egy másikat is, t. i. a természetet , de azért az álláspont, melyről eleinte bölcsész­kedett , nem jön megváltoztatva. Innen van, hogy mások őt, philosophiai fejlődésének első időszakán belül, mindig Fich­­teanusnak nevezik. És igazán nevezik őt úgy, de azért mégsem lehetne állítani, hogy csak Fichteanus volt , mert már első föllépése is láttatott jeleket, melyek világosan tanúsították, hogy szel­lemében az elsajátítás könnyűsége mellett az önmagán nyugvó kigondolásnak eredetisége is tényezkedett. Vegyük például az önről szóló értekezést. Hogy ez Fichte dolgozatának be­ható tanulmányozása nélkül alig vált volna olyanná, a­minő, kétséget sem szenved, de azért mégis bizonyos, hogy már itt is találkozhatni azon álláspontnak jeleivel, melyet Schelling a későbbi dolgozatokban érvényesített. Ilyen a többi között a tudásnak és a különböző tudományoknak egysége , melyet valódi szükségletnek tartott. Mielőtt Schelling szellemének viszonyaihoz és gondola­tainak menetéhez fognánk, egy, útunkban álló nézet iránt kell még nyilatkoznunk. Ama különbségen fölül, mely a mi nézetünk és a mellőzendő nézet között van, sürgeti ezt az utóbbi nézet pártolójának szakértősége is. Ezen pártoló Erd­mann, ki „Die Entwickelung der deutschen Speculation seit Kant. II. Th. Leipzig 1853." czímű munkájának 31. §-ban a természetphilosophiát, a 32. §-ban pedig a transscendentalis philosophiát az identicismus alá sorozza, holott erről csak a „Das System als Ganzes" fölirattal ellátott 33. §-ban érte­kezik. Mi e pontra nézve nem oszthatjuk Erdmann nézetét. N­a az identicismus álláspontja csak a 33. §-ban érvényesíttetik valódilag, úgy sem a 31. sem a 32. §. tartalma nem tartozhatik az identicismus határai közé. A természet­philosophián és transscendentális philosophián belül fej­lesztetik csak az identicismus álláspontja; ha pedig csak 12*

Next