Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864

1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól

68 NAGY MÁRTON. hatja , a honnan vallása természetvallás, istene előtte kül­hatalom marad, mely alá magát föltétlenül vetnie kell, mely felé félelem és remegéssel, közelít. S e felfogáshoz mérve az államban, család- s nevelészetben csak szoktatást ismer a föltétlen engedelmesség és vak alárendeltségre. A szellem sokféle fejlődése a tan­anyag által és oly kevéssé engedtetik meg, mint a megszokott engedelmességtől a szabad tettre való átmenetel. Hiányzik nála a személyiség érzése, egyéni­ségének jogtudata, gondolkodása, akarata és érzésének ön­állósága. Ezt átalánosságban előre bocsátva, áttérünk az egyes birodalmakra. CHINA. Családi n­e­v e l­é s z e t. A családi nevelészet fogalma. A keleti műveltség ezen egyetemes jelleme egyes né­peknél különös sajátságokkal is bír. — Chinában, e nagy terjü birodalomban, mely félszer nagyobb Európánál, s ki­terjed keleti Ázsiától egész a nagy Óceánig, a császár magát népe atyjának tekinti, s a nép teszi családját, a nép ő irá­nyában kiskorú és akarat nélküli. Ezen alapnézet őt minden nyilvános viszonyok fölé helyezi, mivel a család szentnek tartatik, ugyanazért a családi kötelességek a legfőbbek any­nyira, hogy az erkölcsileg megromlott chinai világban min­den erény, őszinteség, hűség és szeretet a családokba mene­kült. A fiú alattvalója marad az apának, míg él, és ha valaki magát Chinában kitünteti, akkor az apa, ki ily fiút nevelt, jutalmaztatik meg. Az elhunytak sírjai és emlékei Chinában legtovább és legbuzgóbban tartatnak tiszteletben. „M­i­n­d­e­n nevelészetnek czélja — mond egy chinai bölcs,— Tschunhi — az erény. Ezután kell a tanoncznak törekedni; tanárnak pedig kötelessége, az if­júságnak jó példával szolgálni s magát mint képzőt tekinteni, ki a durva anyagot idomít­sa. Az oktatásoknak és intelmeknek, mint ta­vaszi esőnek a növényekre áldást hozóknak

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék