Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 5. kötet, 1865
1865 / 1. szám - Cartesius ismerettana. - Horváth Cyrilltől
114 HORVÁTH CZIRILL. vonatkozott el minden mástól, a mi őt mozgásban tarthatná, hogy a quietismus dermedtségébe sülyedhessen ; kik szerint tehát a speculatio sem egyéb, mint áttörés a természetben semmit-nem-tevés felé ; a tiszta én pedig oly törzs, melynek üressége minden életsarjadékot elsorvaszt. Hogy az így vélekedők a speculatiónak nem barátai, magától értetik. A dologhoz mélyebben látók azonban más ítélettel vannak. Ezek szerint a gondolásban önmagát negative és positive tevő én nem azért fogta fel önmagát saját tisztaságában, hogy e működés után önmagáról lemondjon , hanem azért, hogy, az önbizonyosságnak és az önigazságnak sajáterejűleg megszerzett birtokolása mellett, minden más bizonyosságnak és igazságnak birtoklójává lehessen. Az önmagát szabadon biró én nem életsorvasztó, hanem életfakasztó törzs. Az önmagát szabadon biró én mindenben önmagánál és mindennél önmagában van ; ámde hogy ezekben önmagát tehesse, az önmagával való öntudatos egységet szünet nélkül tartozik érvényben tartani. Ezt pedig csak úgy fogja valódilag meglétesíteni , ha az abstractiót és reflexiót folytonosan meghathatósítja. Arra ugyanis, hogy az önmagával való öntudatos egység szünet nélkül érvényben tartathassék, mellőzhetetlen az ugyanazon egységnek szünet nélküli fenntartása. E fenntartásnak meg szintén mellőzhetetlen föltétel az abstractio és reflexió. Kiviláglik ez az én rendeltetéséből is. Rendeltetésében áll az énnek 1) hogy önmagát szünet nélkül abstrahálja attól, ami nem önmaga ; 2) hogy önmagára szünet nélkül reflectáljon. Amazt az én a negatív, emezt a positív gondolással szokta végrehajtani. Ez mutatja, hogy az egészben vett gondolás sem a negatív sem a positív tartást nem nélkülözheti, ha az abban önmagát tevő én tisztán akarja önmagát fenntartani. Megjegyzendő tehát különösen, hogy az egészben vett gondoláson belül az abstractio és reflexió egymást kölcsönösen föltétezik. Hogy az abstractio érvényre juthasson, érvényre kell jutnia a reflexiónak is, hogy a reflexió érvényre juthasson, érvényre kell jutnia az abstractionak is. A kölcsönös fel-