Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1975 (82. kötet = Új folyam 20. kötet)

1975 / 5-6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSE - BOGÁRDI JÁNOS: Széchenyi szerepe a hazai műszaki fejlődésben

Duna-szabályozás Széchenyi a Duna szabályozását három szempontból tartotta fontosnak. Egyrészt a szabályozás révén csökken az árvízveszély és az anyagi kár. Másod­szor, a szabályozott meder a kereskedelmi hajózást is fellendíti és harmadszor, a működő víziút eszközül szolgál a más népekkel való érintkezés, a látókör és a civilizáció fejlődéséhez is. A Duna-szabályozást nem csupán magyar, hanem európai érdekként értelmezte, és álláspontjának igyekezett megnyerni a török portát és a szerb fejedelmet is. Első dunai útjára 1830. június 24-én indul Pestről saját evezős hajóján, a ,,Desdemoná"-n, amely 1826 májusában készült el. Útjára Beszédes Józsefet, a kitűnő vízmérnököt és még hat kísérőt visz magával. Lassú útja során tanulmányozza a Duna folyását és Beszédessel megtanácskozza a szükséges átvágásokat, egyéb munkálatokat. Az akkor kitört kolerajárvány útközben őt is megtámadja, vesztegzárba is kényszerül. A Duna szabályozásával kapcsolatos tapasztalatait, terveit előadva meg­nyeri azoknak a bécsi udvar nagy hatalmú minisztereit. Megkapja királyi biztosi kinevezését az Al-Duna szabályozásához. Még 1830-ban a helyszínre utazik Vásárhelyi Pál kíséretében, és személyesen irányítja a munkálatokat a következő évben is. Sajnálatos módon, a bécsi udvar megvonja támogatását Széchenyitől. Már első dunai útjára is mellé akarták beosztani Bécs egyik megfigyelőjét, de akkor sikerült tapintatosan visszautasítania. Széchenyi most feladatul a Gönyü és Pozsony közti Duna-szakasz szabá­lyozását tűzi maga elé. József nádor pártfogó támogatásával ismét megkapta az Al-Duna szabályzás királyi biztosi tisztét 1833 júniusában. A Vaskapu szabályozásának költségvetése 3,8 millió forintról szól. Ezzel szemben az indu­láshoz a kormány csupán 30 ezer forintot adott. Széchenyi július 8-án indul gőzhajón Pestről és július 29-én már meg is kezdik a szirtek repesztését. Ozmán orsovai pasa azonban a Széchenyitől kapott gazdag ajándékok ellenére azzal fenyegetőzik, hogy ágyúval löveti, ha a török területen levő sziklákhoz nyúl­nak. ,,Az orsovai pasa talán nagyobb akadály, mint a sziklaszirtek" — jegyzi meg keserűen Széchenyi. A diplomáciai huzavonák és tárgyalások idején Vásárhelyi Pállal európai körutat tesz, amelynek során kotrógépeket vásárol a Felső-Duna számára. 1835-ben veti fel egy pesti téli kikötőnek és egy Óbudán létesítendő hajó­gyárnak a tervét, valamint a hazai hajósképzés eszméjét. Ezek is néhány éven belül megvalósultak, és a „Kisfaludy", az első balatoni gőzös már ott épült. Tisza-szabályozás Széchenyi korszakalkotó kezdeményezései közé tartozik­ a Tisza szabályo­zása. Amikor 1845-ben a Helytartótanács közlekedési osztálya élére került, ezt a feladatot helyezte első sorba. Az „Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendszerét illetőleg" c. munká­jában meghatározta a célt: termővé tenni ezt a hatalmas, az áradásoktól, aszá­lyoktól veszélyeztetett földterületet, mert meggyőződése volt, hogy ez orszá­gos érdek, hiszen a dunántúli és egyéb magyarság is. . . csak hervadozni fog és kora halálra fog jutni, ha pusztulásnak indul a Tisza-völgy. . ." A Tisza szabályozására, az ármentesítés és a hajózás lehetővé tétele érdekében egyéb­

Next