Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)

1993 / 1. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - KONCZ ISTVÁN - PATAKI FERENC: Az Akadémia Pszichológiai Intézete

Az Akadémia Pszichológiai Intézete kanonizált Pavlov „védőszárnyai" alá menekült, hogy önmagát megóvja, és kísérleti kutatásokat vé­gezhessen. 1954-ben azért folyt heves küzdelem, hogy az Állami Gyermeklélektani Intézetet ne olvasszák be a tervezett Pedagógiai Tudományos Intézetbe (annak lélektani osztályaként). Végül is Erdey-Grúz Tibor, az oktatásügyi miniszter 12/1955. számú utasításában — a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben — elrendelte: „... a Gyermeklélektani Intézet 1955. február 1 -től a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt folytatja működését". Az átadási jegyzőkönyv szerint az intézet „fő feladata a gyermeklélektan területén kutatás végzése, valamint az általános lélektan területén azoknak a kérdéseknek a tisztázása, amelyek a gyermeklélektani kutatás szempontjából jelentősek. A kutatómunka témáinak kitűzésénél tekintettel kell lennie mindazon területek szükségleteire, ame­lyeknél a lélektani kutatás eredményei segítségül szolgálhatnak (orvostudomány, neveléstudomány stb.)". Az intézet másik feladatköre a gyakorlati ambuláns munka a súlyos magatartási és a nem értelmi fogyatékosságon alapuló tanulási nehézségek eseteiben, véleményezés és tanácsadás hivatalos szervek, valamint iskolák és szülők részére a tervbe vett hasonló jellegű rendelőintézetek megnyitása után az intézet ambuláns munkája kizárólag arra a mértékre szorítkozik és szelektálódik, ami a tudományos kutatás alapjául szolgálhat." Az intézet ekkor két és fél évig különös — bár az adott viszonyok között érthető — módon az Akadémia kevésbé „ideologikus" Orvostudományi Osztályához tartozott, és a Pavlov Bizottság volt a felügyeleti szerve. 1957 elején Gegesi Kiss Pál akadémikus vezetésével megalakult az önálló osztály rangján működő, nagyhatalmú Pszichológiai Bizottság, amely ettől kezdve ellátta az intézet felügyeletét is, így illeszkedett be — 31 fővel — az intézet 1955 februárjában az akadémiai kutatóhálózatba. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején rendkívül gyors ütemben és nagylélegzetű programok alapján szerveződött újjá hazánkban a pszichológiai kutatás és gyakorlat intézményrendszere: újjá­éledtek a kutatás és a tudományos közélet keretei. Az MTA I. Osztálya, amely néhány év után átvette a Pszichológiai Bizottság felügyeletét, különösen nagy szerepet játszott ebben az újjászületési folya­matban. 1965-ben — a nevelési tanácsadás megszüntetésével­­elkezdődött a nevelési tanácsadók és gyermek ideggondozók hálózatának kiépítése) és új osztályok létrehozásával — az egykori „Gyer­meklélektani Intézetet" pszichológiai alapkutatásokat végző kutatóhellyé szervezték át, „MTA Pszi­chológiai Intézete" elnevezéssel. Közvetlen felügyeletét az MTA Pszichológiai Bizottsága látta el. Újjászerveződött a Magyar Pszichológiai Társaság és újjáéledt a Magyar Pszichológiai Szemle. Újra megindult a pszichológusképzés is. Az Akadémia támogatásával 1965 után tág ívű tervek születtek egy nagyszabású, szinte a pszi­chológiai kutatás valamennyi területét átfogó és felelősen művelő akadémiai pszichológiai kutatóbá­zisról, jóllehet ennek sem személyi, sem tárgyi feltételei nem állottak maradéktalanul rendelkezésre. S ez természetesnek is ítélhető, ha tekintetbe vesszük a magyar pszichológia fejlődésének, belső feszültségeinek és elszenvedett sérelmeinek következményeit (a módszeres kutatási tapasztalatok szű­kössége, a felkészült szakemberek elégtelen száma, a korábbi „antipszichologizmus" által emelt gátak). A Gyermeklélektani Intézet tudományos hagyományai és tapasztalatai elsősorban nem az alap­kutatások területén, hanem főként a klinikai diagnosztika és terápia, valamint a neveléslélektani kutatás területén kínáltak termékeny kiindulópontokat, vagyis főképpen az alkalmazott pszichológiai kuta­táshoz kapcsolódtak. Számos alapvetően fontos pszichológiai kutatási irány nem rendelkezett előz­ményekkel az intézet korábbi történetében. Az újjászervezett intézet alapító okmánya a társadalmi fejlődést elősegítő pszichológiai alap­ és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazott kutatások korszerű módszerekkel és eszközökkel történő műve­lésében szabta meg az intézet feladatait. A fő célok között a pszichológia több területére kiterjedő tudományos kérdések komplex vizsgálata, a korszerű kísérleti pszichológiai módszerek fejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk kiterjesztése mellett szó esett az azonos célú külföldi tudományos intézmé- Magyar Tudomány 1993. 1. szám 101

Next