Magyar Tudomány, 1993 (100. kötet = Új folyam 38. kötet)
1993 / 1. sz. - A TUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBŐL - KONCZ ISTVÁN - PATAKI FERENC: Az Akadémia Pszichológiai Intézete
Az Akadémia Pszichológiai Intézete kanonizált Pavlov „védőszárnyai" alá menekült, hogy önmagát megóvja, és kísérleti kutatásokat végezhessen. 1954-ben azért folyt heves küzdelem, hogy az Állami Gyermeklélektani Intézetet ne olvasszák be a tervezett Pedagógiai Tudományos Intézetbe (annak lélektani osztályaként). Végül is Erdey-Grúz Tibor, az oktatásügyi miniszter 12/1955. számú utasításában — a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben — elrendelte: „... a Gyermeklélektani Intézet 1955. február 1 -től a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt folytatja működését". Az átadási jegyzőkönyv szerint az intézet „fő feladata a gyermeklélektan területén kutatás végzése, valamint az általános lélektan területén azoknak a kérdéseknek a tisztázása, amelyek a gyermeklélektani kutatás szempontjából jelentősek. A kutatómunka témáinak kitűzésénél tekintettel kell lennie mindazon területek szükségleteire, amelyeknél a lélektani kutatás eredményei segítségül szolgálhatnak (orvostudomány, neveléstudomány stb.)". Az intézet másik feladatköre a gyakorlati ambuláns munka a súlyos magatartási és a nem értelmi fogyatékosságon alapuló tanulási nehézségek eseteiben, véleményezés és tanácsadás hivatalos szervek, valamint iskolák és szülők részére a tervbe vett hasonló jellegű rendelőintézetek megnyitása után az intézet ambuláns munkája kizárólag arra a mértékre szorítkozik és szelektálódik, ami a tudományos kutatás alapjául szolgálhat." Az intézet ekkor két és fél évig különös — bár az adott viszonyok között érthető — módon az Akadémia kevésbé „ideologikus" Orvostudományi Osztályához tartozott, és a Pavlov Bizottság volt a felügyeleti szerve. 1957 elején Gegesi Kiss Pál akadémikus vezetésével megalakult az önálló osztály rangján működő, nagyhatalmú Pszichológiai Bizottság, amely ettől kezdve ellátta az intézet felügyeletét is, így illeszkedett be — 31 fővel — az intézet 1955 februárjában az akadémiai kutatóhálózatba. Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején rendkívül gyors ütemben és nagylélegzetű programok alapján szerveződött újjá hazánkban a pszichológiai kutatás és gyakorlat intézményrendszere: újjáéledtek a kutatás és a tudományos közélet keretei. Az MTA I. Osztálya, amely néhány év után átvette a Pszichológiai Bizottság felügyeletét, különösen nagy szerepet játszott ebben az újjászületési folyamatban. 1965-ben — a nevelési tanácsadás megszüntetésévelelkezdődött a nevelési tanácsadók és gyermek ideggondozók hálózatának kiépítése) és új osztályok létrehozásával — az egykori „Gyermeklélektani Intézetet" pszichológiai alapkutatásokat végző kutatóhellyé szervezték át, „MTA Pszichológiai Intézete" elnevezéssel. Közvetlen felügyeletét az MTA Pszichológiai Bizottsága látta el. Újjászerveződött a Magyar Pszichológiai Társaság és újjáéledt a Magyar Pszichológiai Szemle. Újra megindult a pszichológusképzés is. Az Akadémia támogatásával 1965 után tág ívű tervek születtek egy nagyszabású, szinte a pszichológiai kutatás valamennyi területét átfogó és felelősen művelő akadémiai pszichológiai kutatóbázisról, jóllehet ennek sem személyi, sem tárgyi feltételei nem állottak maradéktalanul rendelkezésre. S ez természetesnek is ítélhető, ha tekintetbe vesszük a magyar pszichológia fejlődésének, belső feszültségeinek és elszenvedett sérelmeinek következményeit (a módszeres kutatási tapasztalatok szűkössége, a felkészült szakemberek elégtelen száma, a korábbi „antipszichologizmus" által emelt gátak). A Gyermeklélektani Intézet tudományos hagyományai és tapasztalatai elsősorban nem az alapkutatások területén, hanem főként a klinikai diagnosztika és terápia, valamint a neveléslélektani kutatás területén kínáltak termékeny kiindulópontokat, vagyis főképpen az alkalmazott pszichológiai kutatáshoz kapcsolódtak. Számos alapvetően fontos pszichológiai kutatási irány nem rendelkezett előzményekkel az intézet korábbi történetében. Az újjászervezett intézet alapító okmánya a társadalmi fejlődést elősegítő pszichológiai alap és a hozzájuk kapcsolódó alkalmazott kutatások korszerű módszerekkel és eszközökkel történő művelésében szabta meg az intézet feladatait. A fő célok között a pszichológia több területére kiterjedő tudományos kérdések komplex vizsgálata, a korszerű kísérleti pszichológiai módszerek fejlesztése és gyakorlati alkalmazásuk kiterjesztése mellett szó esett az azonos célú külföldi tudományos intézmé- Magyar Tudomány 1993. 1. szám 101