Akadémiai Közlöny, 1960 (9. évfolyam, 1-20. szám)

1960-05-10 / 7. szám

1960. május 10. AKADÉMIAI KÖZLÖNY §-ában és a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú ren­delet 137. §-ában kapott felhatalmazás alapján — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértés­ben — a következők szerint módosítom : 1. § (1) Minden dolgozóról, aki betegségi biztosításra kötelezett munkaviszonyba lép, a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) által rend­szeresített „Munkaviszony nyilvántartólap”-ot (a továbbiakban : nyilvántartólap) kell kiállítani, illetőleg vezetni. (2) A nyilvántartólapon a dolgozó személyi adatain felül fel kell tüntetni a dolgozónak a beteg­ségi biztosításra kötelezett munkaviszonyban töl­tött idejét, valamint az SZTK által meghatározott életkortól a munkabérére vonatkozó adatokat. 2­ § (1) A nyilvántartólapokat a munkáltatók társa­dalombiztosítási bejelentései alapján az SZTK alközpontjai (kirendeltségei) és a (2) bekezdésben megjelölt munkáltatók kötelesek kiállítani, illetőleg vezetni. (2) Annál a munkáltatónál, ahol a betegségi biztosítással kapcsolatos egyes feladatok ellátására üzemi (hivatali) kifizetőhely működik, a nyilván­tartólapokat maga a munkáltató köteles kiállítani, illetőleg vezetni. (3) A (2) bekezdésben említett munkáltató — a 4. §-ban meghatározott eset kivételével — a nyilvántartólapot a dolgozó munkábalépését követő nyolc napon belül köteles kiállítani. 3. § A 2. § (2) bekezdésében meghatározott munkál­tató köteles minden naptári év első negyedében összegyűjteni azokra a dolgozókra vonatkozó nyil­vántartólapokat, akiknek a munkaviszonya az előző naptári év folyamán megszűnt. Az így össze­gyűjtött nyilvántartólapokat az SZTK illetékes alközpontjának (kirendeltségének) kell átadni. Az átvételt az alközpont (kirendeltség) arra alkalmas módon igazolni tartozik. 4­ § (1) Ha a dolgozó üzemi (hivatali) kifizetőhellyel rendelkező munkáltatóhoz történt munkábalépését megelőzően utoljára ugyanazon megye területén ugyancsak üzemi (hivatali) kifizetőhellyel rendel­kező munkáltatónál állott munkaviszonyban, az üzemi (hivatali) kifizetőhely köteles ettől az előző munkáltatótól a nyilvántartólapot a dolgozó mun­kábalépését követő nyolc napon belül bekérni és az új munkaviszonyára vonatkozó adatokat erre a nyilvántartólapra feljegyezni. (2) A megkeresett munkáltató nyolc napon belül köteles a dolgozó nyilvántartólapját a meg­kereső munkáltatónak megküldeni, vagy a meg­küldés akadályát vele közölni. A nyilvántartólap elküldésének tényét a munkáltató az SZTK által előírt módon igazolni köteles. (3) A (2) bekezdés rendelkezése alapján meg­küldött nyilvántartólapra a dolgozó új munka­­viszonyára vonatkozó adatokat — a nyilvántartó­lap megérkezésétől számított nyolc napon belül — kell folyamatosan feljegyezni. (4) Ha a megkeresett munkáltató azt közli, hogy a dolgozóra vonatkozó nyilvántartólapot a 3. § rendelkezése értelmében az SZTK illetékes alköz­pontjának (kirendeltségének) már átadta, vagy a nyilvántartólapot egyéb okból nem tudja meg­küldeni, a közlés megérkezésétől számított nyolc napon belül a dolgozóról új nyilvántartólapot kell kiállítani. 5­ § (1) A nyilvántartólapok kiállítására, vezetésére, megőrzésére, egyik munkáltatótól a másik mun­káltatónak átadására, továbbá a nyilvántartó­lapoknak a 3. § alapján az SZTK illetékes alközpont­jának (kirendeltségének) átadására vonatkozó rész­letes szabályokat az SZTK állapítja meg és azok végrehajtását rendszeresen ellenőrzi. (2) Az SZTK egyes munkáltatóknak a nyilván­tartólapok kiállítására, illetőleg másik munkáltató­hoz megküldésére, vagy az alközpontnak (kiren­deltségnek) történő átadására, e rendeletben meg­határozott határidőknél hosszabb határidőt is engedélyezhet. 6­ § Az a munkáltató, aki e rendeletben és e rendelet alapján az SZTK által előírt kötelezettségét egyál­talában nem, vagy nem a megállapított módon, vagy nem a megszabott határidő alatt teljesíti, a 71/1955. (XII. 31.) M. T. számú rendelet 96. §-ában, illetőleg a 67/1958. (XII. 24.) Kormn. számú rendelet 90. §-ában foglaltak alapján rendbírságot köteles fizetni. 7­ § A kisipari szövetkezeti tagok betegségi biztosí­tással járó szövetkezeti tagsági viszonyának nyil­vántartására vonatkozó szabályokat — e rendelet­ben foglaltak figyelembevételével — a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet Országos Vezetősége állapítja meg. , 8. § Ez a rendelet 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/1957. (XII. 19.) Mü. M. számú rendelet hatályát veszti. Kisházi Ödön s. k., munkaügyi miniszter. A pénzügyminiszter 5/1960. (IV. 27.) P. M. számú rendelete a bankkölcsönök után felszámítható kamat legmagasabb mértékéről A Magyar Népköztársaság Polgári Törvény­­könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 232. §-a (2) bekezdésének végrehajtásaként az alábbiakat ren­delem: 1. § A pénzintézet által a bankkölcsönök után fel­számított kamat, késedelmi kamat, jutalék és egyszeri kezelési költség együttesen az évi tizen­nyolc (18%) százalékot nem haladhatja meg. 41

Next