Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek. 1. kötet, 1200-1868 (Budapest, 1904)
Magyarországi czímereslevelek
Magyarországi czímereslevelek. III. 1332 február 14. Visegrád. I. Károly király Kolos mesternek, Kolos fiának sisakdíszt adományoz. (Datum in Vysagrad, in festo beati Valentini martiris . . .) ». . . in signum specialis directionis pro signo et titulo insignii galealis formum augustarii vulgariter cimer dictam continentem . . .« Hátlapján pecsét nyomaival. Majláth Béla, A Kolos család czímeres levele 1332-ből. (Turul, 1887. évf. 156. 1.) — V. ö. Csorna József, Az első magán czímeradományozások (Turul, 1900. évf. 3. 1.) és Fejérpataky László. Magyar czímeres emlékek, I. 1. 10 —11. 1. IV. 1398 október 16. Zsigmond király Csentevölgyi Pál fiának Demeter kalocsai prépostnak és királyi káplánnak, testvérének Miklósnak, továbbá Szentlőrinczi Mihály fiának Jánosnak, Lőrincz fiának Máténak, György fiainak Mihálynak és Gergelynek, Mihály deáknak, Dobri Györgynek és Andrásnak, nemkülönben Gergely pesti plébánosnak és testvéreinek Babócsai (de Baboucha) Tamásnak és Andrásnak és ezek utódainak czímert adományoz. (Datum in Wylak, in festo beati Galli confessoris . . .) »Unum clipeum flaveum seu lazaro (így) colore depictum, in quo caput lupinum grisei coloris situatur, cum sagitta nigra a parte ferri sanguine aspersa, que in ore eiusdem capitis iníixa a parte posteriori ipsius capitis lupini penetrare videatur, necnon cum auribus nigris ad disposicionem oris seu rostri unius galli dispositis, inter quas una crux alba parva tanquam de ore gallino egrediatur, item cum signo rubeo in gutture ipsius capitis taliter figurato, sicuti fueret vertex seu Corona unius galli, ita quod dicto capite ad latus posito per premissas aures et dictum signum rubeum apparentia el dispositio' üat capitis gallini et consimilis capitis Signum super casside seu gallea collocatum.« A szöveg alatt pecsét nyomaival. Fejér, Cod. Dipl. XVIII. k. 439. 1. — V. ö. Csomna József, Az első magán czímeradományozások (Turul, 1900. évf. 4. 1.) és Fejérpataky László, Magyar czímeres emlékek, I. 1. 12. 1. (az oklevél hasonmásával). Siebmacher, 109. 1. és 85. 1.