Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 23. (1972)

1972 / 5. szám - Jókai Anna: Tartozik és követel (színjáték, első rész)

JÓKAI ANNA Tartozik és követel SZÍNJÁTÉK KÉT RÉSZBEN SZEREPLŐK: Ildikó Miklós Öreg Málnássné Tercsi mama Beatrix Beatrix vőlegénye I. RÉSZ Színhely: szűk, agyonzsúfolt albérleti szoba. A kis polcon stószolt könyvek. Aránytalanul nagy asztal, egyszemélyes keskeny heverő, mellette kis éjjeliszekrény, két régimódi karos­szék, két hokedli és egy vaskályha. A színpad bal hátsó sarkában Beatrix szobájának jelzése: egy karosszék, modern kisasztal, fehér telefon és egy nagy tükör, a színtér jobb ajtó felőli sarkában Málnássné szobájának jelzéseként egy nagy öblös fotel, egy csipkével leterített kisasztal és egy nagy állólámpa áll. Nézőtér sötét. Magnózene kezd, Beatrix szo­bájára fény. BEATRIX (francia nyelvtankönyvvel a kezében besétál, a francia szavakat hangosan magolva. Leül, leteszi a könyvet): Málnáss Beatrix kémia-fizika tanár. . . A kémiát és a fizi­kát szeretem, de őszintén szólva a gyerekeket halálosan unom. 40 kölyök bezsúfolva egy osztályba! . . . Akinek esze van, úgy is megtanulja magától, a többivel meg kár vesződni. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbjük rosszindulatú és neveletlen. Túl­ságosan fárasztó az egész. Ezért lehúzni öt kemény évet az egyetemen. . . Vannak napjaim, amikor nemhogy tanítani, de egyáltalán semmihez sincs kedvem. Különösen a délutánok pokoliak. Aznap is éppen délutános voltam, amikor szólt az igazgató, hogy itt van valaki a közélelmezéstől, vizsgálja a napközis kosztot. Ugyan, drága Bea, ugorjon már le! . . . Nahát, ehhez aztán végképp nem volt kedvem. Az ebédlő a pin­cében, az alagsor mindig hideg, az ablakokon vasrács, mert a huligánok egyszer bele­köptek a levesünkbe, a bádogkannákban a pörkölt, fúj! Mondtam Ildikónak - aki éppen végzett a karénekkel —, menjen ő, ő úgyis olyan buzgó, meg rettenetesen há­lás .. . (Az albérleti szobára tompított fény. Málnássné virágokkal és egy rajzpapírra írt fel­irattal: ,,Éljen az ifjú pár!” - be. A feliratot elhelyezi Ildiék ágyán és virágokat ra­kosgat a betűkre.) BEATRIX: . . . mert amikor a mama engem beköltöztetett ide a Bimbó útra, elintéztem neki, hogy őt odavegye magához. Hja, albérletet nehéz ma találni! . . . Szóval Ildikó ugrott, rohant és az isten tudja, mit mondott annak a srácnak ott az alagsorban ... de megfogta. A csöndes Ildikó kifogta az aranyhalat a maga hideg, kiszámított módján . . . (Telefoncsengés, Beatrix franciául társalog.) ... la Hotel Gellért. . . (leteszi a kagy­lót) Voila! (és kimegy.) Csengetés hallatszik, Málnássné még egyet-kettőt igazít a virágokon, majd kimegy. Külső beszélgetés hallatszik az előszobából, majd Tercsi mama és Málnássné be. Teljes fény az albérleti szobán.) MÁLNÁSSNÉ: Nincs itthon.

Next