Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 28. (1977)

1977 / 9. szám - SZÁZHETVENÖT ÉVE SZÜLETETT KOSSUTH LAJOS - Sz. Kürti Katalin: Kossuth-szobraink története

az a mi magunk legközelebbi ügye volt” (ti. a szabadságharc). Először Kossuth-szoborra gondol: „Debrecennek még külön jelentősége a szabadságharcban Kossuth L. szerepe a detronizálást illetőleg”. A városi szoborbizottság 1947 februárjában alakult, s Petőfi­­szoborra adott megbízást Medgyessynek. A mester ennek ellenére Kossuth-szobortervet is készített, amelynek gipszpéldánya a monoki Kossuth emlékmúzeumban, bronzmintája a Debrecen városi Tanács tulajdonában van. A terv nem tartozik Medgyessy jelentős művei közé, meg sem közelíti a Petőfi-szobor lendületét, nemes pátoszát. Debrecen várossá nyilvánításának 600. éves évfordulóján ismét felvetődött a Kossuth­­szobor terve. A Kossuth Lajos Tudományegyetem névadójának hódolva rendelte meg Pándi Kiss Jánostól a márványbüsztöt. Az életnagyságú márványplasztika klasszicizáló szellemben - kissé élettelenül — idézi az ábrázoltat (ezzel szemben a rektori tanács­teremben levő Félegyházi László-festmény életteliségével, finomságával, nagy karak­­terizáló erejével vonja magára figyelmünket). A Debrecen városi Tanács emeleti közgyűlési terme elé 1964-ben helyezték el Marton László életnagyságú Kossuth-mellszobrát. Az érzékeny mintázású, finom, de erőteljes hatásokra törekvő büszt Marton László egyik legjobb alkotása. A megrendelő Kossuth debreceni tartózkodása emlékének hódolt: ismeretes, hogy 1849-ben pár hétig itt volt Kossuth munkahelye, dolgozószobája. (Ennek emlékét már őrizte és őrzi egy festmény a tanácsteremben, Eder Gyula 1905-ben elhelyezett, teljes életnagyságú, reprezentatív olajképe.) A Kossuth Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium ugyancsak a névadóra emlékezett, amikor Berky Nándorral megmintáztatta a Kossuth-domborművet. Megyénkben jelenleg hat Kossuth-szobor áll: Kiss György-Gerenday Béla, Horvay Já­nos már említett művei, valamint Mogyoróssy Sándor gyulai szobrász csökmői mell­szobra. Debrecenben a már említett szobrok, domborművek és festmények idézik Kos­suth emlékét. Ha a Déri Múzeumban látható Kossuth-relikviákat, festményeket, litográ­fiákat, valamint a vidéki városok tanácstermeiben ma is álló festményeket is számba vesszük, a Kossuth-kultusz tárgyi emlékeinek összességével találkozunk. E tárgyak kor­hangulatokat, nemzeti érzelmeket példáznak. Önmagunkat, múltunkat tiszteljük meg őrzésükkel, megbecsülésükkel. Kossuth Lajos kézírása

Next