Alkotmány, 1898. április (3. évfolyam, 78-103. szám)

1898-04-20 / 94. szám

é,­ nek az ottani kormányzat ellen. A hatósá­gok erőszakoskodásai következtében Ko­sáréba, Prijedor és környékének lakossága fór­rásait a Kállay uralom ellen. A lázadást a katonaság fojtotta el. Számos elfogatás történt. M A P S H I R E K. Budapest, ápr. 19. — (időjárás.) Az orsz. meteorológiai intézet jelentése szerint április hó 19 én az időjárás Magyarországon enyhe, részben felhős, sok helyütt esős. Az eső mennyisége a tengerpart kivételével csak egynéhány mai métert tett : Selmecbányán, Budapesten, Károlyvároson, Aradon, Nagylakon, Szolnokon, Egerben, Késmárkon, Szatmárt, Nagy­váradon, Kolozsvárt, Nagyszebenben, Vajda-Hu­­nyadon, azonkívül egyes más tájakon is csekély mennyiségben. A tegnapi nap folyamán az alföl­dön viharos szelek voltak. Nagy-Lak romboló vihart, Csáktornya pedig vihart és zivatart je­lentenek.­­ (A bécsi jubileumi műkiállítás.) Ő Fel­sége a király ma délelőtt megnyitotta a nem­zetközi gnüldállitást. A megnyitáson jelen voltak: Ottó, Ferdinand Károly, Lajos Vik­tor és Rainer főhercegek, továbbá Liechten­stein herceg első főudvarmester, Thun gróf miniszterelnök, Wittek, Reiter és Bylandt- Rheidt gr. miniszterek, Kielmansegg gróf hely­tartó és a diplomáciai kar. Ő Felségét meg­érkezésekor a művész-egyesü­let bizottsága üdvözölte és az első emeletre vezette, a­hol a zeneegyesületek szövetkezetének dalegye­sülete a Néphimnuszt énekelte. Félix a ta­nácselnök üdvözlő beszédére ő Felsége kö­vetkezőleg válaszolt: „Ha már az is nagy megelégedéssel tölt el, hogy önök az idei évi kiállításon nemcsak hazai műalkotásokat, hanem a külföld legki­válóbb művészeinek jeles alkotásait is ily rend­­kívül gazdag gyűjteménynyé egyesítették, fölöt­tébb fáradtságos, hazafias munkájuk még külön szíves köszönetre is kötelez. Szívesen adok itt ennek nyilvánosan kifejezést és hozzáteszem, hogy a művészek, valamint a művészek érde­kei a jövőben is mindig számíthatnak legmele­gebb érdeklődésemre a legkészségesebb támo­gatásomra. Ezzel az idei nemzetközi műkiállí­­tást megnyitódnak nyilvánítom.“ Ezután megtörténtek a bemutatások, mire ő Felsége megtekintette a kiállítást. ” (Személyi hírek ) Kaposi József, a Szent­ István társulat igazgatója, tegnap foglalta el új állását. Az új igazgatót Kiss János dr. egyetemi tanár, a volt igazgató vezette be hivatalába. — A Népszínház kiváló komikája, Csatay Zsófia, súlyo­­san megbetegedett úgy, hogy operáció alá kellett magát vetnie. A műtétet Lumniteer dr. végezte. A művésznő minden veszélyen túl van. — Faure elnök ma délben Parisba érkezett. A pályaudvaron valamennyi miniszter megjelent az elnök fo­gadására. — (Uj titkos tanácsos.) A király temerini Szécsen Miklós gróf második osztályfőnöknek a császári és királyi Ház és a külügyek közs mi­nisztériumánál a titkos tanácsosi méltóságot díj­mentesen adományozta.­­ (Kitüntetések.) A király Fajta József ezredesnek, a budapesti 1. honvédhuszár és Hab­­rovszky János ezredesnek a soproni 18. honvéd gyalogezred parancsnokának a III. osztályú vas­­koronarendet, továbbá, Oetl Ferenc miniszteri taná­csosi címmel és jelleggel felruházott ideiglenesen nyugalmazott osztálytanácsosnak, a Lipót-rend lo­­mgheressijét, adományozta.­­ (Rendjelviselési engedély.) A király megengedte, hogy csikszentkirályi és kraszna­­horkai Andrássy Géza gróf kassai B. honvédhuszár ezredben­ tartalékos százados a Szaniszló orosz rendjel középkeresztjét ; — Unterauer József pápai 7. honvédhuszár ezredben­ tartalékos főhadnagy a porosz királyi III. osztályú korona-rendjelt és a Románia koronája-rend tiszti keresztjét ; — maros­­németi és nádaskai Gyulai Adolf gróf szolgálaton kívüli viszonyban levő hadnagy a Románia csillaga­­rend lovagkeresztjét. — Gudenus Ervin báró cs. és kir. alkonzul a fejedelmi montenegrói Danilo-rend III. osztályát elfogadhassa és viselhesse. — (Orvosi kinevezés.) Antal János drt, az egyetemi fogászati­ klinika tanársegédét, az ir­­galmas-rend budai kórházába fogász-főorvossá ne­vezték ki.­­ (Újítások az Országos Kaszinóban.) Atzél Béla bárónak, az országos Kaszinó új igaz­gatójának kezdeményezésére az Országos Kaszinó­ban több oly újítás készül, ami különösen a ka­­szinó tagjainak női hozzátartozóit érdekelheti, a­mennyiben ezentúl csekély tagsági díj lefizetése mellett a kaszinótagok feleségei és leányi is használhatják a kaszinó bizonyos­­­­ helyiségeit, amelyekhez az utcáról is kül­bejárás lesz megnyitva. A drága selymek borított falazatú pompás helyiségekben le cukrászda, hölgy kávézó és teázó, úgy, hogy klubtagok hölgyei itt kellemesen időzhetnek, délutánok szabad óráiban különösen. Egyébkén a kaszinó egész berendezésében lényeges nyítások és átalakulások lesznek a tagok kényelmére­, ami, tekintettel a Park Club létesítőjének páratlan■ ízlésére — bizonyára nagy előnyére lesz azt Országos Kaszinónak. A jelzett irányú új hölgy­tagsági felhívásokat, illetve a nyomtatott aláírási íveket most osztja szét a tagok közt az Országos Kaszinó titkári hivatala. — (Öt millió jubileumi alapítvány.) Drezdai távirat szerint a szász községek egyetemes gyűlése ma 516 jótékony alapítványról szóló jelentést mutatott be a királynak azzal, hogy az uralkodó jubileumai alkalmából ezen alapítványokra öt millió márka gyűlt össze­. (Az új országház freskói.) Az uj or­szágház belsejének márványozása és stucco-diszít­­ményei legközelebb készen lesznek. A jövő hó­napban valószínűleg már a falfestmények kivite­lére kerül a sor. Az uj országház műbizáló bi­zottsága, melynek tagjai Szapáry István gróf, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Steindl Imre, Stein­­hausz főmérnök, Ney Béla miniszteri tanácsos, tegnap megjelent Vajda Zsigmond festőművész műtermében, hogy megbírálják azoknak a freskók­nak vázlatait, melyek kivitelével a művészt bíz­ták meg. Ezek közt van hat nagy szabású kép, melyek azt a folyosót fogják díszíteni, melyek a képviselőházat a főrendiházzal kötik össze. Ez a képsorozat a magyar regevilág jeleneteiből vett következő képeket ábrázolja : „A csodakard át­adása“, „Buda halála“, „Emese álma“, „A hadak útja“, a „Csodaszarvas“, „Hunyor és Mogor“. E két nagy kép fölött a bizottság teljes elismerését fejezte ki a művésznek és a kivitellel is meg­bízta, úgy hogy a művész már legközelebb hozzá­fog képeinek kiviteléhez az új országházban. Vajda Zsigmond ezenkívül 20 sarok alakról ké­szített vázlatot, köztük 4 főalak : Budát, Attilát, Árpádot és Csabát ábrázolja s ezek is a bizott­ság tagjainak tetszésével találkoztak. Vajda egész nyáron át fog az uj Országházban dolgozni s talán őszig el is készül képeinek megfestésével.­­ (A rágalom.) Halálán volt egy derék, becsületes ember, akit ellenségei folyton rágalmakkal üldöztek. Két ellensége nagyon megbánta, hogy megrágalmazták a derék, becsületes embert és ezért elmentek a hal­doklóhoz és bocsánatot kértek tőle. — Jó, jó — susogá a haldokló. Meg­bocsátok, de megteszitek-e, amire kérlek ? — Meg ! Meg ! — Bizonygató a két rágalmazó. Ekkor a haldokló kihúzta a feje alól a vánkost és oda adta nekik : — Menjetek fel a templom tornyára és szórjátok széjjel e vánkos tartalmát. Felmentek a toronyra és úgy tettek, a szél pedig rögtön széjjel vitte a vánkos tartalmát. Mikor aztán visszahozták a haldoklóhoz az üres vánkost, az igy szólott hozzájuk : — Most pedig menjetek vissza a toronyra és szedjétek össze, amit szét­szórtatok. — De hisz ez lehetetlen ! — kiáltott fel a két rágalmazó. — Lássátok — szólt szomorú mosoly­­lyal a haldokló — ép ily lehetetlenség az egyszer világgá szórt rágalom jóvátevése ... — (Tűz Karlsbadban.) Karlsbadban a Kaiser-Bad jobbszárnyának és hátsó részé­nek tetőzete eddig ismeretlen okból leégett. A fürdő­igazgatóság távirati értesítése szerint hajnali fél ötkor ütött ki a tűz a Kaiser- Bad tetőzetének bal felén, a tűzoltóság erő­feszítésének azonban reggeli hat órára már sikerült a veszedelmet lokalizálni. A férfi és női vízgyógyintézetet, az elektromos víz- és fényfürdőket és a svéd­ gyógyintézetet nem érte a tűzvész s így a kár oly jelentéktelen, hogy a karlsbadi évad megnyitását egy nap­pal sem kellett elhalasztani. A fürdő, mint rendesen, május elsején nyílik meg.­­ (Werner Gyula kezei.) A „Pester Lloyd“ oly módon dicsőíti Werner Gyula mai beszédét, hogy az ambiciózus fiatal honatya aligha megkö­szöni. Azt írja ugyanis Wernerről: „Und als er nach einer Stande schloss, hatte er kaum Hände genug, um die Gratulatio­nen seiner Gesinnungsgenossen zu der gelun­genen Philippika in Empfang zu nehmen. Ez magyarul annyit jelent, hogy Werner­­nek, amikor beszédét fejezte, alig volt elég keze elvtársai gratulációinak elfogadására. Ez a dicsé­ret legalább is nagyon kétértelmű (ha nem képle­tesen veszszük, amikor azt jelentené, hogy Wer­ner alig győzte elfogadni a sok szerencsekívánatot), mert vagy azt jelenti, hogy éppen ketten gratu­láltak Wernernek, lévén neki csak két keze, vagy pedig azt, hogy több mint két keze van, négy és többkezű emberek pedig nincsenek. No de­­ hagyjuk a további redukciókat. Elég az hozzá,­­ hogy a „Pester Lloyd“-nak nagyon szerencsétlen keze volt, mikor a fenti módon dicsérte Werner­­ Gyulának Wlassics-Perczel imitációját.­­ (Salamon Tivadar halála és a nemzeti párt.) Salamon Tivadar halála alkalmából a nem­zeti párt, melynek a boldogult tagja volt, — táv­iratilag fejezne ki részvétét a család előtt és meg­bízta Sennyey Istvánt, hogy a temetésen a párt képviseletében jelenjen meg. — (A miniszter köszönete.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a székely-udvarhelyi állami főreáliskola tanári karának, tanulók javára ezer korona tökével tett Segély alapítványáért, elismerését nyilvánította.­­ (Alburok Zolának.) Egy estilap, a mely újabb időben Jáncy ,báró­, legolvasottabb lapja (mindennap a kezébe nyomják a képviselőházban), a következőket írja, bizonyára hiteles értesülés alapján : Saionichiban oly nagy a rokonszenv Zola, a jog és igazság harcosa, iránt, hogy elhatározták neki tiszteletük jeléül egy albumot fölajánlani. Az album kész s számosan írták bele nevüket. Az aláírók közt a legelőkelőbb társas osztályok tagjai­nak nevei olvashatók. Az album fedele egy ör­mény ezü­stműves pompás munkája. Az album lap­jai Zola arcképével s Salonichi látképeivel és la­kóinak típusaival vannak diszítve, s Zambelli ta­nár kezétől származnak. Az albumot a jövő héten küldik el Zolának. A hírhez hozzá kell ten­nünk a jog és igazság kedvéért, hogy, hogy Sa­loniki lakosainak száma jelenleg 160.OOO és ezek közt több mint 100.000 a zsidó. A Zola iránti rokonszenvnek, valamint annak, hogy az esti lap olyan pontosan értesült a fontos eseményről, ez a magyarázata. Különben ugyanez, az estilap an­nak idején feltétlenül helyeselte a budapesti rend­őrség brutális eljárását, a­mely megakadályozta, hogy diszkard küldessék Budapest dob- és tzere­­cseti-utcai intelligenciája által Magyarország ne­­v­ében Picquart ezredesnek, aki bizonyára szintén a „jog és igazság“ harcosa. Hogyan van, hogy ugyanez a lap most örvendez a Salouieh-i „intel­ligencia“ albumának? Nem fél, hogy Bánffy báró észreveszi a következetlenséget és többé hozzá nem nyúl az ingyenlaphoz, lévén ő is a ,,jog és igazság­“­­ harcosa ?. — Zoláról lévén szó, egyúttal megemlítjük, hogy ez a jeles férfiú az új sajtó­­perben tanuul kéri beidéztetni magát Dreifuszt is, az Ördögszigeten élő hazaárulót. Most már csak az van hátra, hogy Zola halottakat idéztessen be tanuknak spiritiszták közreműködésével.­­ (Szomorú szabadulás.) Kenez Pál hód­­mező­vásárhelyi földműves a hódmezővásárhelyi zavargásoknak második főembere volt Szántó Ko­vács János mellett. Három esztendei börtönt ka­pott szomorú szerepléséért s együtt ült Szántó Kovácscsal. Megkínálták mindkettőjüket a föltéte­les szabadsággal, ha csöndes emberek lesznek, Kovács is, Kenéz is visszautasította, de Kenéz most meggondolta a dolgot s megígérte, hogy megtér. Most eresztették ki a rabságból. Kenéz Pál hazament családjához Hódmezővásárhelyre, de itt szomorú hírek vártak rá. Háza egészen üres volt. Felesége néhány hónappal ezelőtt beleőrült férje raboskodásába, gyereke meghalt.­­ (Kinevezések.) A király a kereskedelem­ügyi magyar miniszter előterjesztésére Zay Adolf miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott osztálytanácsost számfeletti miniszteri tanácsossá és Sszerémyi József királyi tanácsost és országos iparoktatásügyi főigazgatót osztálytanácsossá ki­nevezte.­­ (Felfüggesztett jegyző.) Bureskó József kaplopcai községi jegyzőt Rosner Ervin b.­ mára­­a marosi főispán hűtlen sáfárkodás miatt elmosdj­ ALKOTMÁST. 1898. április 20.

Next