Alkotmány, 1899. július (4. évfolyam, 157-182. szám)

1899-07-30 / 182. szám

ALKOTMÁNY 182. szám 5 Vasárnap, 1899. július 30. Az utolsó szavak után felhangzottak a Himnusz akkordjai, melyet a közönség állva hallgatott végig. Aztán kitört a lelkesedés, tombolt az az óriási közönség, hogy szinte megreszkettek az avult deszkafalak. Jókait akarta hallani mindenki. Az ősz költő szerényen húzódott vissza háromszor-négyszer, majd, mikor látta, hogy senki sem mozdul helyéről, átvéve a neki felnyújtott ezüst babérkoszorút, körülbelül a következő szavakat intézte a közönséghez: «Szeretett közönségem ! Petőy-ünnep van ma. Ne ünnepeljünk ma senkit mást, csak őt. Minden koszorú, melyet az országban fonnak, minden babér, minden pálmalevél, melyet leszakítanak, csak az ő dicsőségét hirdesse. Minket pedig felejtsetek el.» Az utolsó szavaknál a kezében tartott koszorút a színpadon felállított Petőfi-szobor talapzatára helyezte. Ami ekkor történt, annak leírására toll nem képes. Felemelő, magasztos jelenet volt ez, melynek hatását soha sem feledhetik, akik jelen voltak. A közönség a függöny legördülte után még sokáig mintegy megbűvölten, mozdulatlanul állott helyén s csak később, lassan kezdett oszladozni, éltetve Jókait s a szereplőket, akik közül különösen Nagy Bella és Szakács Andor szolgáltak rá az elismerésre. A Városligeti színkörben. A Városligeti Színkör is méltó módon ülte meg Petőfi halálának ötvenéves évfordulóját. Zsúfolt ház előtt Jókai Mórnak A szigetvári vértanuk című ötfelvonásos drámája került színre, melyet Taksonyi József Prologja előzött meg. A lendületes költeményt Hídvégi Ernő adta elő nagy hatással. A befejező sorok elhangzása után a közönség — a felemelő ünnepély hatása alatt — állva tüntetett Hídvégi és a többi szereplők mellett, akik nagy lelkesedéssel játszották Jókai drámáját. Segesvárott. — Távirati tudósítás. — A városban minden irányban nagy előkészületeket tesznek a vendégek méltó fogadására. A város már is ünnepi díszt öltött. Nemzeti Szinti és gyászlobogók lengenek mindenfelé. A rendezés munkájában több előkelő szász nemzetiségű is nagy buzgalommal részt vesz, sőt a vidékről a szász papoktól számos meleghangú, rokonszenves levél érkezik a rendező bizottsághoz, melyekben jelzik, hogy részt vesznek az ünnepélyen. A mai vonatokkal már számos vendég és küldöttség érkezett ide. A vonatoknál a rendező bizottság élén Somogyi alispánnal és Kedves István pénzügyi igazgatóval fogadták a vendégeket, akik már ma oly nagy számban érkeztek, hogy szállást sem kaphattak mindnyájan a városban. Többen csak a környékbeli falvakban találtak szállást. Minden vonat szakadatlanul nagyszámú vendéget hoz, a küldöttségek zászlókkal érkeznek, a koszorú-küldemények százával jönnek, eddig tizenkét kocsi koszorút vittek ki Fehéregyházára. A megérkezettek közül számosan kirándultak a vidékre, többek közt Károlyi István gróf Zichy Jenő gróffal Az idő kedvező, tiszta és minden jel arra mutat, hogy a holnapi ünnepély a várakozáshoz méltó módon fog lefolyni. TÁVIRATOK. A békekonferencia vége. Hága, julius 29. A békekonferencia mai teljes ülésén véglegesen elfogadta a választott bíróságról szóló egyezményt a következő pótlással. Azok a feltételek, amelyekkel a hágai nemzetközi értekezleten nem képviselt hatalmak az elfogadott egyezményhez hozzájárulhatnak, a szerződő hatalmak között való későbbi megegyezés útján állapítandók meg. Holnap délelőtt megkezdődnek az aláírások. A konferencia záró ülése ma délután 3 órakor volt. A belga választó-reform: Brüsszel, júl. 29. A választó-reformjavaslat bizottságának tegnapi tárgyalásánál Lorand kijelentette, hogy ő progresszista. Ezért erősen megtámadták, mire letette mandátumát. Brüsszel, jul. 29. A kormány nem tudja, mit csináljon. Az ellenzéki képviselők megmaradnak amellett, hogy addig nem tárgyalnak, míg a kamara föloszlatása útján az ország népének véleményét nem ismerik. Brüsszel, jul. 29. A helyzet mind válságosabbá alakul. Hír szerint Van den Peereboom nem akar viszszalépni. Az ellenzék a választási reformbizottságból ki fog lépni. Spanyol tábornokok pere, Madrid, július 29. A legfelsőbb haditörvényszék most tárgyalja a kubai hadvezérek perét. A bűnösök ezek: Torall, Jaudenesz és Pareja tábornokok, Montojo, Szasztao és Paredesz admirálisok. Torall Szantjago kapitulációjáért áll a haditörvényszék előtt, Jaudenesz Torall parancsára föladott egy erős helyet, Pareja szintén így tett. Montojonak és Szasztao-nak a kavitei nagy veszteségért kell bűnhődniök. A Colon hajó átadásáért pedig Paredeszt vonták felelősségre. A katonai közvádló azt követeli, hogy a három fővezért, Toralt és Jaudenesz tábornokokat és Montojo tengernagyot életfogytig tartó fegyházra ítéljék, rangjuktól foszszák meg s törüljék őket a nyugdíjalapból. A bíróság a már két hónap óta fogságban levő vádlottak kihallgatása nélkül tárgyal. Tekintve az ország általános fölfogását, amint Madridból híresztelik, valamennyi vádlottat föl fogják menteni. A Dreyfuss-ügy, Páris, júl. 29. Dreyfuss védői elhatározták, hogy Beaurepaire megidézését kérik. Páris, júl. 29. Beaurepaire 31 tanú vallomását teszi közzé, akiket az általa vezetett vizsgálat folyamán kihallgatott. A tanúk egy része a revízió érdekében folytatott hajszáról nyilatkozott. Egyikük azt mondja, hogy Dreyfussban felismerte azt a hadnagyot, akit Mühlhausenből a német hadgyakorlatokra vezetett, ahol Dreyfuss állítólag főbbrangú tisztekkel tárgyalt Egy másik tanú a vasutakról szóló munkát kölcsönzött Dreyfussnak. Néhány nap múlva egy német lapban ennek a munkának fordítását, olvasta. Egy másik tanú a vasutak, stratégiai használatáról, külön e célra irt munkát kölcsönzött Dreyfussnak, akit már akkor gyanúba vettek. Nemsokára Németországban e szerint módosították a katonai vasútügyet. Az egyik tanú vallomása szerint egy orosz diplomata úgy nyilatkozott, hogy Dreyfuss bűnös és hozzátette: — A mi szolgálatunkban állott. Egy másik tanú, aki állítólag érintkezésben állott Panizzardival, ehhez kérdést intézett Dreyfuss bűnössége felől, mire Panizzardi egyáltalán nem tagadta Dreyfuss bűnösségét. Van azután a tanuk között egy, aki állítólag főnökétől, aki francia tiszt és katonai attasé egy idegen hatalmasságnál, levelet kapott, amelyben azt írja, hogy Dreyfuss bűnösségére vonatkozó bizonyítékait illetékes helyre juttatta. Páris, júl. 29. Carrières őrnagy megkeresésére tegnap a haditanács egy tisztje megjelent a «.Matin» főszerkesztőjénél és azt kérdezte tőle, hogy mily módon szerezte meg Walsin-Eszterházy legutóbbi leleplezéseit. A főszerkesztő azt válaszolta, hogy ő csak a lap adminisztációjával foglalkozik és nem tudja, hogy a «Matin» hogyan jutott a leleplezések birtokába. A tiszt folytatni fogja a vizsgálatot. Vegetáriánusok közgyűlése. «A vegetáriánus egyesületek holnap tartják országos közgyűlésüket.. Az én életem Mohácsának gyászos évfordulója holnap lesz, amidőn a magyarországi vegetáriánusegyesületek második országos közgyűlésüket tartják. Az első vegetáriánus kongresszus fütyült be nekem világéletemre. Akkor égtem le a negyedik emelettől a legsötétebb pincelakásig, úgy, hogy még a néhai házam hűlt helye is kicsúszott lábam alól. Akkor lettem földönfutóvá s földnélkül és kutyabőr nélkül is legjogosabban megilletett a földnélküli prédikátum. (Engedjék meg nyájas olvasóim, hogy itt pár percre kiejthessem a tollat kezemből, míg letörlöm a visszaemlékezés keserű könyeit.) Tudják-e önök, hogy mi egy jól nevelt vegetáriánus ? Egy jól nevelt vegetáriánus az, ki földi porhüvelyét állandó és a leggyűlöltebb meghasonlásban tartja minden néven nevezendő ropogósra, pirosra pirított kappanokkal, kacsákkal és egyéb szárnyas állatokkal, nemkülömben az állatvilágnak minden inkognitóba bujtatott részecskéjével. Oe egy jól nevelt vegetáriánust a leghangzatosabb frázisokkal sem lehet megtéveszteni s nagyon jól tudja, hogy az ízelítő alatt a hamburgi egykori Derby-nyerőnek bepácolt maradványait kell keresnie. Mondom, mig egy intelligens vegetáriánusnak a legádázabb s a leggyűlöletesebb viszonyt kell fentartania az állatvilág összes képviselőivel, addig a növényvilággal valóságos tobzódást folytathat. Boldog életének jellegtelen kék egét éjszakára akár mandula-szemekkel rakhatja ki, zabkalácsról álmodhat s spenóttal ébredhet, szerelmes lehet a kelkáposztába s a mogyoróból szűrt kávé után a kis sakkpartit zöld borsóval vagy kukoricaszemekkel játszhatja. Arról pedig nem is beszélek, hogy a citromléből akár a karalábis földig leihatja magát bármikor, naponta is ahányszor tetszik és kurjongathatja széles jókedvében : Szép élet a vegetár’jusé Tyuhaja! Hát kérem egy jól nevelt vegetáriánus ilyen. De milyen a nagybátyám ? A nagybátyám szakasztottan olyan, mint egy jól nevelt vegetáriánus, miután meggondolatlan ifjú éveiben a kolozsvári töltöttkáposzta s a hegyaljai rizling iránt oly hódolattal viseltetik, hogy oly korában már, melyben a svábnak az esze szokott megjönni, ha hétszer hét Karlsbad volna e földtekén, a’ sem segíthetett volna rajta. A vegetariánizmusnak tehát oly lelkes apostolává csapott fel, hogy láttára a legöregebb német professzor is elpudeálhatná magát. Ez még csak hagyján lett volna, de a szerencsétlennek mániájává lön, vegetáriánussá gyúrni át az egész világot, legelső sorban pedig szeretett öcscsét, engemet. Nem ment, sehogyan sem ment. Feltételes örökösévé tett egy négyemeletes, pesti házának, ha vegetáriánussá vedlem át, így már aztán ment, azaz így is csak félig. Bizalmasa s őrül mellém adott szakácsnéja előtt vegetáriánus voltam, de milyen! Annak a jámbor matrónának volt is fogalma arról, hogy szűz lelkiismeretemet hány vendéglős nagy porció terheli naponként, amikor már a leöntetlen fejes zöld salátát is oly pokoli élvezettel ropogtattam előtte, hogy szinte öröm volt nézni. Hanem egyszer. A vegetáriánusok első országos kongresszusukat rendezték, mikor azt a táviratot kaptam: — Megyek. Aznap estére hőn szeretett nagybátyám meg is érkezett. Piros-pozsgás s egy kissé elhízott külsőm mintha egy kissé meglepte volna, de hogy egy pár szót váltott kirendelt szakácsnémmal, nemcsak megnyugodott, hanem egészen felvidult. — Mondtam, nem megmondtam, hogy a növényételekben sokkalta több a táperő? Több, több hasonlíthatatlanul, mint bármi más izé . . . anyagban. (A húst még nevén sem vette a szájába.) Alig várta a másnapi kongresszust. Hogy fog ott velem brillírozni! De brillírozott is! úgy mutatott be minden hús . . . akarom mondani elvtársnak, mint a vegetariánizmus diadalát. A kongresszuson rögtön határozatba is ment, hogy sokszorosítanak a jó ügy érdekében s propagandát csinálnak majd velem, mint a vegetariánizmus diadalával. E diadalra pedig oly lakomát csaptunk, hogy Lukullus bizonyára csak nyelvcsettintve nézhette volna végig. Volt ott birtök tökből; rántott szelet piros répából ; nyúlgerinc spárgából; kolozsvári töltött grizes káposztából; kotlett krumpliból s csak úgy hordó számra folyt, akarom mondani gurult a citrom. Megihattunk vagy ezer darabot. Bátyám oly felségesen mulatott, hogy Budapesten való tartózkodását mindjárt egy egész héttel meghosszabbította. Tar koponyámon ennek hallatára a legkisebb pehelyiség felé meredezett. Tisztán láttam, hogy egy heti vegetariánuskodás után fölveszem a néhai nevet. Csak természetes tehát, ha az irgalmasság testi cselekedeteiről kezdtem gondoskodni. Gondolom harmadnap történt, hogy egy lehámozatlan szarvaládét nagy titokban a kolozsvári töltöttbe akartam becsempészni. Észrevették. — Árulás! — Ki vele! — zúgott felém mindenünnen a vércsevisongásszerű háborgás, nagybátyám pedig krétafehér arccal, tágranyílt szemekkel nézte, hogy mi sors érte a vegetarianizmus diadalát? Mikor már lent voltam a lépcsőházban, repült Amerika legközelebbi háborúja. New-York, július 29. A New-York-Herald egyik levelezője Triesztben beszélt Dewey tengernagygyal, ald állítólag így nyilatkozott: Amerikának nagy, teljesen felszerelt hajóhadra van szüksége, mely minden más hatalommal szembeálhat. Anglia Amerikának természetes szövetségese. Az olyan differenciák, amilyen a venezuelai határsértés és a halászati viszály volt, nem akadályai a két nép barátságos egyetértésének. A legközelebbi háború, melyet Amerikának meg kell vívnia, a Németország elleni háború lesz. Tiltakozás Prágában, Prága, július 29. Itt a jövő kedden, a cukoradó életbeléptetésének napján, a cukrászok boltjaikat csukva tartják és meetinget tartanak az adó ellen. A mézeskalácsosok velük együtt tartanak és a város főutcáin demonstrációt rendeznek az adó ellen. Meetingjeikre meghitták valamennyi prágai országos és tartományi képviselőjüket.