Állam és Igazgatás, 1975. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)
1975-01-01 / 1. szám
1975. JANUÁR AlCÍM ÉS IGAZGATÁS FEKETE GYŐR ENDRE Terület és településfejlesztés Heves megyében A népgazdasági, regionális és a szűkebb területi, illetve települési érdekek egyeztetésével készülő, a helyi adottságokra alapozott terület és településfejlesztési tervek kialakításának feltételeit a területfejlesztés irányelveiről szóló 1006/ 1971. (III. 16) Korm. sz. hat., a területi tervezés és tervek rendszerét szabályozó 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. hat., valamint az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról szóló 1007/1971. (III. 17.) Korm. sz. kat. teremtette meg. A területi tervezésnek a kormányhatározatokban rögzített célja: a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítása, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tétele, valamint az egyes területeken lakók anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek mérséklése. Mindez a IV. ötéves terv tervezése és megvalósítása során újfajta, szüntelenül fejlődő eszközök, módszerek alkalmazását követelte meg a tanácsoktól. A IV. ötéves terv során eddig végbement közel négyéves fejlődés ismeretében már csaknem teljes pontossággal értékelhető a tanácsi területi tervező munka eredménye, hatása a települések fejlődésére, valamint elbírálhatóak a tervezésben és a megvalósításban alkalmazott módszerek és eszközök is. 1. Heves megyében a IV. ötéves területi terv céljainak kialakításánál a következő főbb sajátos megyei tényezőket kellett figyelembe venni: — Megyénkben a megelőző időszak fejlődésének eredményeként az ipar vált vezető ágazattá, ebben megközelítettük az iparilag közepesen fejlett megyéket. Az iparosodás mértékében azonban megyén belül jelentős különbségek voltak; a két déli járás, a füzesabonyi és a hevesi csaknem teljesen ipar nélküli területek voltak. A korábbi, főként természeti adottságokon alapuló ipartelepítés hatásaként az ágazaton belül a bányászat, az építőanyag- és az élelmiszeripar volt a jellemző. Az ipar ilyen szerkezetéből területenként jelentős nehézségek adódtak, például: a gyöngyösi, túlnyomórészt nehézipari körzetben a nők foglakoztatása okozott gondot. Hatvanban a még mindig idényjellegű élelmiszeripar nem volt képes megfelelő munkahelyválasztékot biztosítani. Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció a megyében egy részleges felsőfokú és három középfokú ellátási körzetközpontot határozott meg. A MINISZTERTANÁCS tanácsi hivatalának ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA -----PEST MEGYEI LIkvidiTár " Váci Osztálya 1