Állam és Igazgatás, 1975. január-június (25. évfolyam, 1-6. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1975. JANUÁR AlCÍM ÉS IGAZGATÁS FEKETE GYŐR ENDRE Terület és településfejlesztés Heves megyében A népgazdasági, regionális és a szűkebb területi, illetve települési érdekek egyeztetésével készülő, a helyi adottságokra alapozott terület és településfejlesz­tési tervek kialakításának feltételeit a területfejlesztés irányelveiről szóló 1006/ 1971. (III. 16) Korm. sz. hat., a területi tervezés és tervek rendszerét szabályo­zó 2006/1971. (III. 17.) Korm. sz. hat., valamint az országos településhálózat-fej­lesztési koncepcióról szóló 1007/1971. (III. 17.) Korm. sz. kat. teremtette meg. A területi tervezésnek a kormányhatározatokban rögzített célja: a népgaz­daság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítása, a település­­hálózat korszerűbbé és racionálisabbá tétele, valamint az egyes területeken la­kók anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek mérséklése. Mind­ez a IV. ötéves terv tervezése és megvalósítása során újfajta, szüntelenül fejlő­dő eszközök, módszerek alkalmazását követelte meg a tanácsoktól. A IV. ötéves terv során eddig végbement közel négyéves fejlődés ismere­tében már csaknem teljes pontossággal értékelhető a tanácsi területi tervező munka eredménye, hatása a települések fejlődésére, valamint elbírálhatóak a tervezésben és a megvalósításban alkalmazott módszerek és eszközök is. 1. Heves megyében a IV. ötéves területi terv céljainak kialakításánál a kö­vetkező főbb sajátos megyei tényezőket kellett figyelembe venni: — Megyénkben a megelőző időszak fejlődésének eredményeként az ipar vált vezető ágazattá, ebben megközelítettük az iparilag közepesen fejlett megyé­ket. Az iparosodás mértékében azonban megyén belül jelentős különbségek vol­tak; a két déli járás, a füzesabonyi és a hevesi csaknem teljesen ipar nélküli területek voltak.­­ A korábbi, főként természeti adottságokon alapuló ipartelepítés hatása­ként az ágazaton belül a bányászat, az építőanyag- és az élelmiszeripar volt a jellemző. Az ipar ilyen szerkezetéből területenként jelentős nehézségek adód­tak, például: a gyöngyösi, túlnyomórészt nehézipari körzetben a nők foglakoz­tatása okozott gondot. Hatvanban a még mindig idényjellegű élelmiszeripar nem volt képes megfelelő munkahelyválasztékot biztosítani.­­ Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció a megyében egy rész­leges felsőfokú és három középfokú ellátási körzetközpontot határozott meg. A MINISZTERTANÁCS tanácsi hivatalának ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA -----PEST MEGYEI LIkvidiTár " Váci Osztálya 1

Next