Bakonyi Gábor (szerk.): Állattani közlemények 83. (1998)

Az állattani kutatások története a Kárpát-medencében (tudománytörténeti konferencia közleményei) - Bába Károly és Gallé László: A Tisza-völgy zoológiái kutatásának története

Bába K. & Gallé L.­ miai támogatású Tisza-kutatás meghirdetésétől 1996-ig, a Tisza-kutatás programjának befe­jeződéséig. A feltárás eredményei Az első periódusban 13 rendszertani kategóriát vizsgáltak. 1819-ben és 1842-ben Grove és Agnelli a tiszavirágot figyelték meg. 1862-től 8 szerző, köztük Hermann Ottó, Mocsáry Sándor foglalkozott halakkal, és 7 szerző, köztük Lakatos Károly a madarakkal. A többi 10 kategóriával 1-2 dolgozat és 1-1 szerző foglalkozott. Még össze­foglaló munka is született: Mojsvári & Mojsisovics 1897-ben adták ki „Das Tierleben der österreichisch-ungarischen Tierebene” címmel (1. táblázat). Lényegesen változott a helyzet a Magyar Földrajzi Társaság kezdeményezése nyomán. LÓCZI és Cholnoky 1907-ben Kecskeméten, majd 1909-ben a Szegedi Vándorgyűlésen adtak programot az Alföld kutatására, és megalakították az Alföld Bizottságot. Az Alföld kutatásának tervezését és szervezését a későbbiekben Szegeden végezték. A Kolozsvári Egyetem 1920-as Szegedre költözése adott új lendületet az Alföld-kutatás gondolatának. Ehhez hozzájárult az is, hogy Farkas Béla 1922-ben írt, a „Tisza élete megismerésének szükségességéről” és SzILÁDY ZOLTÁN „Nagyalföldünk állatvilága” című dolgozatában 1925-ben az Alföld-kutatáson belül intézményes Tisza-kutatást sürgettek. 1927-ben Szegeden megalakul az Alföld Kutató Bizottság. Munkaprogramjukat a Föld és Ember című folyóiratban közlik. A bizottság rövid életű. Szegedről 1940-ben visszaköltözik a Ferenc József Tudomány­­egyetem Kolozsvárra. Hiányzik a központi szerv, amely összefogja és anyagilag támogassa az Alföld-kutatást. Szeged új egyetemének megalakulása alkalmával, 1940. november 11-én hivatalosan is az egyetem programjába iktatták a természettudományok művelése mellett az addig elhanyagolt Alföld és Tisza megismerését. Kogutovicz Károly révén alakul újra az Alföld Kutató Bizottság. Anyagi bázist, 43 000 pengőt a Szegedi Kenderfonógyár biztosított. Közben 1941-ben Szilády Zoltán­nak újabb cikke jelenik meg „Faunakutatásunk egységesítése” címen, amelyben újólag sür­geti a Tisza zoológiai feltárását. Személyi ellentétek miatt a bizottság munkája csak 1943-ban indul újra, amikor a Val­lás- és Közoktatásügyi Minisztérium Bartucz Lajost bízza meg az Alföld Kutató Intézet vezetésével. Ő államilag szervezett intézetet szervez. Tervezeteket kér az ország különböző szakembereitől. A tervezeteket szakbizottságokban vitatták meg, és közlésre készítették elő, két kötetben. A programtervezetekből csak egy kötet jelent meg, az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyvének első kötetében, 1946-ban. Nem tudjuk, hol van a többi dokumentum. 1925 és 1943 között, talán Sziládi felhívását követve vagy önálló késztetésre, több átfogó munka születik a Tiszával és mellékfolyóival kapcsolatban. Ilyenek Rotarides és CzÖGLER Szeged környéke és az Alföld puhatestűiről, valamint a Tisza, a Maros vízhordta puhatestüiről írt munkái. Kolosvárynak a Tisza-völgy halászatáról, Farkas Bélának Szeged gerinces állatairól, Varga Lászlónak a tiszai kubikgödrök limnológiájáról, Hajó­sinak a Tisza csapadékviszonyairól, Stiller Jolánnak, Geleinek, Párduc Bélának a

Next