Állatorvosi Kamarai Hírek, 1991 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1991-02-26 / 1. szám
2 Állatorvosi Kamarai Hírek 1991. február 26. sel egybekötve. Ezek szervezésében a megyei kamarák aktívan részt vehetnek. Nálunk Békés megyében ezen továbbképzési rendszer az utóbbi években, hagyományai és a kari személyes kapcsolattartás hatékonynak ítélt módszere ellenére rendkívül elhanyagolttá vált. b. ) Továbbképzés szempontjából az évente egyszeri, bentlakásos, önköltséges, 3-4 napos tanfolyamokat vélik hasznosnak. c. ) Szinte mindenki fontosnak tartja ezt a formát. 3-5 évenként 2-4 x egyhetes bentlakásos egyetemi továbbképzést terveznénk egy év alatt lebonyolítva. A továbbképzési időszak végén esetleg a vizsgát is elő lehet írni, ha nem, akkor is az elvégzés igazolása nélkül praxist ne lehessen folytatni. Az előadás sorozatnak a gyakorlat kívánalmainak megfelelően konkrét, előre kiadott tematikával kell rendelkezni, a szükséges gyakorlati bemutatókkal és személyes résztvételű gyakorlatokkal. Ezen továbbképzést - körzeti (szolgáltató), - élelmiszer vizsgálat, - igazgatási területen dolgozó állatorvosoknak külön-külön tematika alapján kell szervezni. Ezt ki lehetne egészíteni egy 3-4 napos külföldi kirándulással, ahol farmokat, állatorvosi klinikákat és gyógyszergyárakat látogatnánk meg. A továbbképzés költségeinek biztosítását a következők szerint képzelnénk: - a tanfolyam előadói, szervezési költségei, oktatási segédanyagok költségeit az állami költségvetés, illetve a megyei kamarák viselnék szponzorok bevonásával, a továbbképzés utazási , szállás és étkezési költségeit a résztvevők fizetnék. A tanfolyam elvégzése tehát a praxis végzéséhez biztosítana jogot, vagy a "specialista" cím használatát tenné lehetővé. 1.) A helyi aktuális igazgatási, szakmai kérdésekben értekezletek változatlan formában az operatív munkavégzés érdekében fontosak lehetnek. 2./ Szakállatorvos képzés: a.) Nagyon kevés vélemény érkezett a témával kapcsolatban. A jelenlegi szakállatorvos képzés helyett fontosabbnak tartjuk a korábban leírt képzési forma mielőbbi bevezetését. A szakállatorvos képzés korábbi színvonaltalanságát illetve a későbbi "színvonal emelési" kísérletet marasztalták el többen. b.) A szakállatorvos képzés helyett a szakvizsgák teljesítése, illetve azok megléte legyen egyes állások betöltésének alapja. A szakvizsgát állami szakbizottság előtt kell abszolválni, a szakvizsga anyagát ezen szakbizottságok, illetve a szakterületen dolgozók, arra alkalmas képviselői állítanák össze. Ezen elméleti és gyakorlati tananyag, könyv, kiegészítő anyag, videokazetta minden időben hozzáférhető, megvásárolható legyen. Szakigazgatásban csak igazgatási szakvizsgával (tiszti vizsga) rendelkezők, élelmiszer-higiéniával csak az ilyen szakvizsgával bírók dolgozhassanak. Állatkórházakat, rendelőintézeteket csak klinikai szakvizsgával rendelkező ember vezethet. Alkalmazásban viszont állhatnak szakvizsgára készülők is. Speciális intézményekben, laboratóriumokban a dolgozóknak három éven belül a munkaterületnek megfelelő (laboratóriumi, gyógyszer, vakcina-termelő, szaporodásbiológus) szakvizsgát kell teljesíteni, ez a további alkalmazás feltétele. A szakvizsgát általában hároméves gyakorlat után lehet tenni minden területen. Békésszentandrás, 1990. október 29. A Magyar Állatorvosi Kamarák Szövetségének elnöke a megyei kamarák előterjesztését az alábbiakban összegezte. A szövetség elnöke az összesített képzés - továbbképzési véleményt az Állatorvostudományi Egyetem Továbbképzési Osztályára juttatta el 1990. november 20- án, íme az állatorvosi kar igénye, elképzelése, véleménye: összeállította: dr.Bartalis Imre Magyar Állatorvosi Kamarák Szövetség" elnöke "A kamarák elnökeitől és körzeti, üzemi, valamint kerületi állatorvosoktól is beérkezett véleményeket összesítettem és