Állatorvosi Kamarai Hírek, 1991 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1991-02-26 / 1. szám
1991. február 26. Állatorvosi Kamarai Hírek azt az alábbiakban közlöm, szíves felhasználás céljából. A továbbképzésekkel kapcsolatosan az a.) pontra vonatkozólag megoszlanak a vélemények. Zömében helyeslik a b.) pontban foglaltakat, amelynek értelmében a megyei kamara szervezésében évente egy alkalommal 3-4 napos bentlakásos továbbképzés történjen. Ezt azzal indokolják, hogy az egésznapos továbbképzésen résztvevők intenzíven el tudnak merülni a saját maguk által megszerkesztett és megszervezett közös programok, témák körében, és azt hasznosítani tudják. Fontos a bentlakás azért is, hogy az előadások után esetleg az előadókkal külön-külön csoportok még konzultációkat is tarthatnak, és amit nagyon sokan fontosnak tartanak, az elmúlt évtizedekben történt bezárkózottságot oldaná a közös együttlét, a baráti megbeszélés. A fehér asztal mellett olyan barátságok szövődhetnek, amelyek a szakma hasznára lennének a jövőben. A helyettesítések könnyen megoldhatók, mivel a megye állatorvosainak 50 Va venne részt az egyik csoport továbbképzésén, a másik 50 Va pedig a következő továbbképzésen. A c.) pontra vonatkozólag a válasz egyértelmű volt. 4 évenként történjen az egyetemen 2 hetes továbbképzés, vizsga nélkül. Ez a továbbképzés minden gyakorló állatorvosra nézve kötelező lenne, és erről a megjelentek bizonyítványt kapnának. A 2 hetes továbbképzésre az egyetem hívná be a kollégákat, a megjelölt témaköröknek megfelelő igények szerint és megfelelő létszámban. Szinte mind egyes közvéleménykutatás által küldött válaszban szerepel, hogy a 2 hetes bentlakásos továbbképzésen rendszeres gyakorlati bemutató is legyen. A gyakorló kollégák nem az egyetem által oktatott tankönyveket óhajtják ezeken a továbbképzéseken ismételten hallani, hanem az új tudományok felfedezéseit és azoknak gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit. Az e.) pontban foglaltakkal kapcsolatosan egységes álláspontot nem tudok közölni. Van aki azt jelezte vissza, hogy az állami alkalmazottaknál az állam, illetve a megye, az üzemi alkalmazásban lévő állatorvosoknál az üzem, a magánállatorvosoknál pedig az egyén finanszírozza a továbbképzés költségeit. Átalakuló mezőgazdaságunkban komoly problémát okoz az, hogy az üzem alkalmazásában lévő állatorvosok továbbképzését egyáltalán figyelembe veszi-e az üzem vezetése. Ugyanakkor a jövőben kialakuló magánállatorvosi tevékenység lehetővé teszi-e a magánállatorvosoknak, hogy kötelező továbbképzésen saját költségén vegyen részt. Ez különösen ellentmondásos akkor, amikor a magánállatorvosoknak fizetése nincs, és a 2 hét továbbképzésen nemcsak a továbbképzés költségeit kell viselnie, hanem a magángyakorlatból befolyó létfenntartási összegét is elveszíti. Zömében állami költségvetésre gondolnak, amit a tárca költségvetésébe be kellene építeni. Az előadók költségét, a lakásköltséget, és az étkezési költséget hozzávetőlegesen a mindenkori inflációt is figyelembe véve, az egyetem továbbképzési osztályán kellene összeállítani, és személyekre lebontani. így kapnánk egy képet, hogy 1 fő 2 hetes továbbképzése hozzávetőlegesen mibe kerülne. (Kollégiumi bentlakás, menzai étkeztetés, stb.) Ezek után lehetne foglalkozni, hogy mennyit vállal ebből az állam, mennyivel tud hozzájárulni a kamara, és milyen terheket kell viselni a továbbképzés résztvevőinek. Az f.) pontban foglaltakra egyértelműen reagált mindenki. Az állomások, intézetek és intézmények saját kereteiken belül is tartsák meg aktuális igazgatási problémáikkal foglalkozó értekezletét. A szakállatorvos képzéssel kapcsolatos kérdésekre érdekes tanulságos válaszok jöttek. A szakállatorvos képzésben csak olyan kollega vehessen részt, aki legalább 3 vagy 5 évet a gyakorlatban már eltöltött. A szakállatorvos képzésre jelentkezők költségeit saját maguknak kell fedezni, de a képesítést az alkalmazó minden körülmények között erkölcsileg és anyagilag ismerje el. Eddig bármelyik kollégának szakállatorvosi képesítése volt, a fizetésében azt sehol nem ismerték el, sőt előfordult nagyon sok helyen, hogy egy szarvasmarha szakállatorvos baromfitelepen, vagy sertéstelepen teljesített szolgálatot, 3