Állattenyésztés, 1962 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1962 / 4. szám - Tóth Sándor - Holdas Sándor - Thomaskó Beáta: A 30, illetve 45% lucernalisztet tartalmazó takarmánykeverékek kihasználhatóságával kapcsolatos vizsgálatok sertéseken

ÁLLATTENYÉSZTÉS Tom. 11. No. 4. 329 A. 30, illetve 45% lucernalisztet tartalmazó takarmánykeverékek kihasználhatóságával kapcsolatos vizsgálatok sertéseken Tóth Sándor—Holdas Sándor—Thomaskó Beáta Állattenyésztési Kutatóintézet Sertéstenyésztési Osztálya és Állatélettani és Takarmányozási Osztálya, Budapest Szűkös állati eredetű fehérjetakarmány ellátottságunk a nagyüzemi sertéstenyésztés és hizlalás eredményesebbé tételét nagymértékben gátolja. Az állati eredetű takarmányok előállításának, illetve beszerzésének nehézségei előtérbe helyezik az ilyen takarmány-, illetve fehérjeféleségek egy részének növényi eredetűekkel történő helyettesítését. Hazánkban elterjedtségénél, megfelelő hozamánál és viszonylag nagy és értékes fehérjetartalmánál fogva erre a célra a lucerna (ill. a lisztje) is alkalmasnak látszik. Korábbi vizsgála­taink (Tóth—Holdas , 1961.) mutatják, hogy az üzemi körülmények között (renden szárítással) előállított lucernaszéna lisztje a sertéshizlalásban az eddigi gyakorlatban etetettnél jóval nagyobb mennyiségben és bizonyos esetekben gazdaságosan használható fel. A nagymennyiségű (25—45%) lucernaliszt etetésével végzett eddigi vizsgálatok elsősorban a kérdés gyakor­lati (gazdaságossági) vonatkozásait voltak hivatva tisztázni. Szükségesnek látszott azonban, hogy a sertéssel különböző szinten etetett lucernaliszt fiziológiai hatásainak, elsősorban kihasználhatóságának felmérésére is történ­jenek kísérletek. Irodalmi áttekintés A lucernalisztnek sertések általi kihasználhatóságával kapcsolatban viszonylag újkeletű Charlet­ Levy és munkatársai (1955) vizsgálata. Szerzők 20 és 35% mesterségesen szárított lucernaszéna lisztjét etették és a következő kihasználási együtthatókat kapták (1. táblázat): 1. táblázat Charlet—Lery és mtsai által kapott kihasználási együtthatók Verwertungskoeffizienten erhalten durch Charlet—Lery und Mitarbeiter. (1) Luzernemehl; (2) org. Substanz; (3) Eiweiss; (4) Rohfaser; (5) Fett; (6) stickstofffrei Extraktstoffe. Adataik szerint a lucernaliszt mennyiségének 15%-kal történő növelése a takarmánykeverék össz-táplálóértékében 17,5%-os csökkenést eredménye­zett. Charlet­ Levy (1955) hivatkoznak Mitchell és Hamilton 1953-ban végzett kísérletére, akik sertésekkel 27,5% nyersrostot tartalmazó lucernalisztet etettek és fehérjére vonatkozóan 42,7%, nitrogénmentes kivonat anyagokra vonatkozóan 67,4% kihasználási együtthatókat kaptak. Forbes és Hamilton Lucernaliszt Szerves Fehérje Nyersrost Zsír Nitrogén­% (1) anyag (2) (3) (4) (5) mentes kiv. 20 72,6 76,2 35,4 56,4 49,8 85 69,9 74,2 35,7 60,4 77,1

Next