Amerikai-Kanadai Magyar Élet, 1983. január (25. évfolyam, 1-4. szám)

1983-01-29 / 4. szám

1983. január 29 Kennedy válása Edward Kennedy tisz­tázni akarja, mit és ho­gyan is csináljon a jövő­ben. Először is magán­életét akarja rendbe rak­ni, hogy aztán esetleges későbbi nagyratörő politi­kai célkitűzéseit végrehajt­hassa. Így hát elválik fe­leségétől,­­Joantól. S mi­közben már új választott­ja is van, Lacey Neuhaus személyében, a világot a válás foglalkoztatja. Melody Miller nyugodtan állt a mikrofon elé, ami­kor kijelentette: „A válás folyamatban van, többet nem mondhatok. Elvégre magánügyről van szó.” Nos, ebben teljesen igaza lett volna, ha a saját ma­ga válásáról beszél — csakhogy a főnökéről volt szó, az 50 esztendős Ed­ward Kennedyről. S Ken­nedy magánélete — inkább állami ügy. Ráadásul bot­rányos. A meggyilkolt testvéreinek örökére pályá­zó Edward mindig is hal­latott magáról. De most megpróbálja rendbehozni életét. Igen nehéz feladat vár Edwardra, akit az ameri­kaiak csak „Teddy”-nek becéznek.­­Nem arról van szó, hogy felesége 6 millió dollár „fájdalomdíjat” kö­vetel, hanem elsősorban arról, hogy a bírósági tár­gyalás során elkerülhetet­lenül szó esik majd Ed­ward Kennedy botrányos múltjáról, s így a sajtó csemegézhet majd az ügyön. Ha valaha is ko­moly politikai ambíciókat kíván táplálni Edward Kennedy, akkor tisztára kell mosnia magát, szép házaséletet kell az embe­rek felé mutatnia. Egy közvéleménykutatás során kiderült: az amerikaiak akkor tekintenek föl rá, mint magánemberre, ha elválik, s új házasságot köt. Ted Kennedy az utóbbi években igen gyakran volt látható vonzó külsejű höl­gyek társaságában. Csak néhány név az ismertebbek közül: Suzy Chaffee ame­rikai síelő; Lana Champell grófnő; Helga Wagner, Ro­bert Wagner filmsztár egy­kori felesége, Angela von Hohenzollern hercegnő, aki azóta Fritz Weppert film­színész felesége lett. Ted imádói mindig megbocsá­tottak a politikusnak, ha új hölgyeket fedezett föl. Most is akad új arc: La­cey Neuhausnak hívják, 26 esztendős. Texasból szár­mazik, s egy hatalmas bank örököse. Kennedy nemrégiben az Égei-tenge­­ren tett vele hosszabb ha­­jóutat. Csakhogy itt sem sikerült elrejtenie magát a nyilvánosság elől. Ideges lett, s arra kötelezte az őt követő fotósokat, hogy szedjék ki masináikból a filmet. Így megszerezte ugyan a kompromittáló fo­tókat, de újabb szerelmi ügyének hírét nem tart­hatta vissza. Edward Kennedy na­gyon is jól tudja, mit je­lent számára, ha rossz sajtója van. Mert a sze­mélyes szabadságot min­denek felett valló Amerika egy dologban nagyon prűd: a házasságot szentnek tart­ja. Márpedig a tisztaság és erkölcsösség eme követel­ményének Ted Kennedy aligha felelt meg az elmúlt időszakban. Házasságának története olyan, mint egy folytatá­sos családregény. A fősze­repeket a szex, a pénz és a hatalom játssza , s minden a Kennedy-klán központi figurája, Rose Kennedy körül mozog. A 92 esztendős Rose szabta meg, mit is csináljanak az életben fiai. Edward és Joan 1957- ben ismerték meg egymást, a 25 éves Edward jogot ta­nult, Joan 21 éves volt. Rose hamarabb­ adta áldá­sát a házasságra, mint ahogyan Edward döntött. 1958 novemberében járul­tak az oltár elé. Joan így lett tagja annak a család­nak, amely mindent alá­rendelt egy célnak. Neveze­tesen annak, hogy az egyik fiúból elnök legyen. Joant úgy mutogatták, mint egy múzeumi darabot. Ráadá­sul férjét is egyre ritkáb­ban látta, mert, az bátyja választási hadjáratában vett részt. Az életformában akkor sem következett be gyöke­res változás, amikor 1960- ban megszületett első gyermekük, Anne. Sőt, Joannak is választási gyű­lésekre kellett járnia, hogy az emberek előtt minél szebb színben tüntessék föl az egész Kennedy csa­ládot. Ne feledjük: a vá­lasztási harc hajrájába ért. Teddel csak barátságtalan szállodákban találkozott, koktélpartik, fogadások és választási gyűlések között, s ez így ment hónapokon keresztül. De megérte, mert John F. Kennedyt elnökké vá­lasztották. Amikor Joan 1961 nyarán második gyer­mekét — Edwardot — a világra hozta, az apa át­­aludta az éjszakát. Egysze­rűen azért, mert későn ért haza, álmos volt. Edward ekkor már saját karrier­jére gondolt: Massa­chussetts állam kormány­zója szeretett volna lenni, s ezzel átvenni bátyja örö­két. Ennek érdekében hosszú utazásokat szervezett Euró­pába, Dél-Amerikába, Af­rikába és a Közel-Keletre Eközben Joan egyedül ül­dögélt otthon, s rászokott az ivásra. Aztán másért is fölfi­gyeltek rá­, amikor egy tri-­ kőbán jelent meg fogadó-é són a Fehér Házban, az egyik újságíró így fogal­mazott: „Úgy néz ki, mint aki most lépett elő egy egérlyukból.” Amikor 1963. november 22-én értesült sógora meg­gyilkolásáról, teljesen el­vesztette idegei fölötti uralmát: ordítva kirohant az utcára, ahol összeesett. S alig hét hónappal ké­sőbb egy újabb csapás: férje csak csodával hatá­ros módon élt át egy re­pülőszerencsétlenséget. Ed­­wardnak hat hónapig kel­lett kórházban feküdnie. Természetesen gyakran meglátogatta, de az orvo­sok és az ápolók észre vették: egyre többször ér­kezett italosan. Ekkor már sokat vesze­kedtek, de végül úgy tet­szett, hogy minden rende­ződik. 1967-ben megszüle­tett a harmadik gyermek Is: Patrick. A családi bé­kességnek azonban hirte­len végeszakadt, amikor 1968-ban Rose elhatározta hogy Robert Kennedynek meg kell hódítania a Fe­hér Házat. Edward termé­szetesen újból teljes erővel bevetette magát a válasz­tási küzdelembe , ám a sors mindent szétrombolt: 1968. június 6-án meggyil­kolták Robert Kennedyt. Ekkor Ted úgy érezte, neki kell megpróbálnia Csakhogy ez a kísérlet igen rövid ideig tartott: 1969. június 18-án gépko­csijával lefordult a Chap­­paquiddick szigetre vezető hídról. Ő megmenekült, s valahogyan eljutott a kö­zeli motelba. Amikor azonban a rendőrség más­nap a roncsban megtalálta Mary Jo Kopechne holt­testét , a botrány teljes lett. Egy részeg elnökjelölt, aly ráadásul még a szere­tőjét is veszni hagyja .. Ted Kennedy bűnösnek mondta magát, csak éppen azt tagadta, hogy kapcso­lata lett volna a lánnyal — mentette házasságát. De csak négy évig tar­tott a viszonylagos nyu­godtság. Miután fiának, Edwardnak a lábát ráko­­sodás miatt amputálni kel­lett, Joan kiköltözött a közös házból. Bostonban gyógyíttatta magát — el­vonókúrára ment —, s eközben támogatta férje próbálkozását, hogy 1980- ban megszerezze az elnök­jelöltséget a demokrata pártban Jimmy Carterral szemben. Hogy miért tette? Vilá­gos: „First Lady” akart lenni. Ki is jelentette az egyik riporternek: „Ha Ted bevonul a Fehér Ház­ba, akkor én is vele me­gyek.” Csakhogy a gazda­sági helyzet arra kénysze­­rítette a demokratákat, hogy mégis Jimmy Cartert dobják be Ronald Reagan ellen. Ez Joan és Ted Kennedy házasságának a végét je­lentette. ■ Az utolsó össze­tartó kapocs is kihullt. AMERIKAI-KANADAI MAGYAR ÉLET 21. oldal Mi várható 1984-re Amerikában? Politikai helyzetelemzők még mindig az amerikai közbülső választások ered­ményeit böngészik, s eköz­ben komoly tanulságokat vonnak le 1984-re és az utána következő időszak­ra. A lista élén álló meg­állapításaik: A szavazók a politikusok tudtára adták, hogy mér­sékelt, centrista irányt követelnek, s ez befolyás­sal lesz mindkét párt el­nökjelöltségére pályázók­ra, beleértve a republiká­nus Reagant is. Szükségessé válik, hogy republikánusok erőfeszíté­seket tegyenek pártjuk alapjait érintő átszervezé­sekre, mivel a párt a tör­vényhozói választásokon visszaesett középnyugaton és délen. A szakszervezeti tagok, a feketék és a nők — azok a szavazótömbök, amelyek 1982-ben megújult lelkese­déssel fordultak a demok­raták felé — új befolyá­sukat érvényesíteni fogják mindkét pártnál és azok jelöltjeinél. Minthogy a jelöltek min­den szinten óriási pénzeket költöttek el, elkerülhetet­len a kampányok finanszí­rozásáról szóló törvények módosítása. Lehet, hogy a jövőben kissé visszafogottabb lesz az úgynevezett negatív reklám — egymás szidal­mazása és rágalmazása, amely a kritikusok szerint féktelenné vált 1982-ben —, de miután számos kam­pányban sikert hozott, biz­tosra vehető újabb beve­tése politikai fegyverként 1984-ben is. A közvélemény-kutatások egyre kifinomultabbá vál­nak, sok helyütt bizonyítot­ták értéküket, és ezt a je­löltek egyre nagyobb mér­tékben felhasználják majd taktikájuk kialakításában. Republikánus részről nyomást fejtenek ki Rea­gan elnökre — aki mind valószínűbb, hogy újra je­lölteti magát —, hogy­ a ‘közép felé orientálódjék "jelenlegi konzervatív jobb­­oldaliságából. Egyes re­publikánusok a kongresz­­szusban (különösen Ho­­­­ward Baker szenátusi ,többségi vezető és Robert Michel képviselőházi ki­sebbségi vezető) máris sür­getik a mérsékletet és a­­ kompromisszumokat a kulcsfontosságú törvényho­zási kérdésekben. Valószínűtlen azonban, hogy a harcosan konzerva­tív új jobboldal hajlandó lesz közeledni a középhez. Aktivistái kijelentik, nincs szándékukban visszakozni terveik megvalósítása kér­désében, beleértve oly vita­tott társadalmi problémá­kat mint az iskolai imád­kozás és az abortusz elle­ni törvény. Egyik vezető­jük figyelmeztette az el­nököt: „Behatóan figyel­jük, tesz-e lépéseket az el­nök a közép felé.” Demokrata részről Wal­­ter Mondale volt alelnök és John Glenn szenátor hí­­vei — a két politikus mér­sékelt beállítottságú — erősen bíznak jelöltjeik térnyerésében. A republikánusok nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy választási eredmé­nyeiket az 1978-as és 1980-as kormányzói és tör­vényhozási választási sike­reikre építhetik, de a leg­utóbbi választásokon sú­lyos visszaesést szenvedtek el. S ezért például egy re­publikánus elnökjelöltnek nehezebb lesz a dolga. Hirdessen lapunkban U.S.News A World Report „Semmi esélyük sincs” DER SPIEGEL : Richard Garwin 54 éves­­ amerikai fizikus már több amerikai elnök tudomá­nyos tanácsadója volt, és az MX-rakétarendszer leg­­­­befolyásosabb bírálói közé tartozik. — Garwin úr, az MX­­. rakétarendszer valóban­­ olyan ostoba, mint aho­gyan állítják? „Még annál is ostobább. Tudja, hogy egy atomhá­borúban mennyi ideig ma­radnának fenn ezek a ra­kéták? Talán 30 percig, legfeljebb néhány óráig. Még az elnök tanácsadói is tíz órát mondanak.” — Ami azt illeti, drága ostobaság. „Az MX-ek még a silók­ból sem kerülnek ki. Olyan sűrűn állnak egymás mel­lett, hogy elég néhány­­ nukleáris robbanás a silók fölött, és a lyukakban ra­gadnak. A szovjeteknek több lehetőségük van: bombáikat a silók fölött, a levegőben gyújthatják meg, s akkor repülés köz­ben találják el az MX-eket, vagy öt kilométerrel a "dense pack" fölött rob­banthatnak. Így nem sem­misítik meg ugyan a siló­kat, de valamikor azért ki kellene nyitnunk az aj­tókat.” Y ön szerint a szovjetek kifejleszthetnek-e olyan fegyvert is, amely előbb behatol a földbe, és csak azután robban ? „Természetesen. A Pen­tagon szakértői azt állít­ják ugyan, hogy a szovje­tek csak a kilencvenes években jutnának el idáig, de az ő jövendöléseik teg­napi adottságokon nyug­szanak. Ha a szovjeteknek új rendszereket kell kifej­leszteniük, akkor ezt na­gyon gyorsan képesek vég­rehajtani. Én előre meg­mondom: nagyjából addig­ra lesznek készen, amikor mi az MX-eket rendszerbe állítjuk. Ám az a vélemé­nyem,­­hogy semmi újat nem kell kifejleszteniök. Napelemek sorozatgyártása Napunk szinte kimerít­hetetlen energiaforrás. Hasznosítására az utóbbi évtizedekben egyre több országban törekednek. A természetnek ezt a gazdag­­ ajándékát eleinte csak víz­­melegítésre használták — elsősorban a mezőgazda­ságban és a háztartások­ban. E közben egyértel­műen bebizonyosodott, hogy a napkollektorokkal történő­­ vízmelegítéssel nagy mennyiségű villany­áram takarítható meg, ami igen fontos szempont az energiaválság közepette. Csehszlovákiában már több évvel ezelőtt megkez­dődött a napenergia fel­­használása. A vízmelegítés céljait szolgáló napkollek­torok kialakításával és gyártásával a csehszlovák kormány két évvel ezelőtt az érsekújvári Elektrosvit Vállalatot bízta meg. A vállalat kutatócsoport­jai hozzáláttak a napelem­rendszerek kifejlesztéséhez, s ezzel egyidejűleg megter­vezték a napkollektorok­­ használatához szükséges többi berendezést is, így azokat a tartályokat, ame­lyekben a napelemek által összegyűjtött hővel felme­­z­legítik a vizet Az érsekújvári mérnö­kök és a technikusok fej­lesztették ki anna­k a nap­­­­elemrendszernek a prototí­­­­pusát is, amelyet az idén mutattak be Nyitrán, az AGROKOMPL­EX ’82 or­­szágos mezőgazdasági kiál­lításon. A rendszer soro­zatgyártását jövőre kezdik meg, s a gyártmányokat a preleucl Agra kereskedel­mi vállalat hozza forga­lomba. A kutatók jelenleg olyan napkollektor kifejlesztésén dolgoznak, amelyet ház-, kert- és víkendház tulaj­donosok hasznosíthatnak a jövőben. Mivel Csehszlovákiában nem egyenletes a napsu­gárzás, a kifejlesztett víz­melegítők időszakonként más energiaforrásokból is táplálhatók. Ha kicsi a napfény erőssége, akkor a berendezés automatikusan kapcsol át villanyfogyasz­tásra, s ha a víz hőfoka eléri a kívánt szintet, önműködően kikapcsol. A napelemrendszer 20 darab napkollektorból áll. A 4 milliméter vastagságú üveglapokat vaslemezrá­mába helyezték. Az üveg felületén megtapadó hő elvezetésére 1 milliméter vastag, feketére festett vaslemez szolgál. A berendezés fontos tar­tozéka a tartály, amelynek befogadóképessége 1200 li­ter.­ Ez a mennyiségű víz a napkollektorral naponta kétszer melegíthető fel 70—80 Celsius-fo­kra. A tartály fala kívülről szige­telt, hogy jól megtartsa a meleget. A hideg víz be­áramlása az alsó nyíláson történik. Az Elektrosvit Vállalat az előzetes tervek szerint 1983-ban 10 000 négyzetmé­ter, 1985-ben pedig már 50 000 négyzetméternyi napkollektort gyárt. _____ Egyszerre száz robbanófe­jet küldhetnek például a silók fölé, s jelzések út­ján a másodperc tört ré­sze alatt robbanthatnak. Ez elég.” Ezek szerint ezt a másodperc tört részére osztott menetrendet nem is kell betartani? „A szovjetek tudják ezt, és mi is tudjuk. És ha eddig nem fejlesztették ki, akkor most fogják megtenni.” — Nem létezik tehát olyan rendszer, amellyel meg lehetne­­ védeni az MX-eket? „De igen, a tengeralatt­járókon. Egy kollégám és jómagam 1980-ban ezt ajánlottuk a Pentagonnak egy tanulmányban.” •v. Az elnök tanácsadói és a Pentagon tábornokai ismerik az ön érveit, miért nem látnak hozzá egy ilyen rendszer kiépítésé­hez? „Már évek óta dolgoz­nak az MX-en, most már be akarják fejezni. Egyszer azt mondták, szükségük van az MX-re, és most ki is fejlesztik, noha ha­zudniuk kell azért, hogy megtartsák az MX-et. A légierő egyébként szívesen marad benne a rakétaüz­letben.” Az MX-eknek néhány éven belül képessé kell válniuk arra, hogy eltalál­ják a szovjet silókat. „Én már egyszer bebi­zonyítottam, hogy a mi MX-einknek semmi esé­lyük sincs arra, hogy ki­másszanak silóinkból. És ezen kívül valami nincs itt rendjén. 1981 októbe­rében Reagan a Trident—2 típusú rakéták kifejleszté­se mellett döntött. Ezek a rakéták tengeralattjárókon vannak elhelyezve, és ké­pesek a silók eltalálására. Mire az MX-ek bevetésé­re készen állnak, ezek a rakéták is elkészülnek. Ezenkívül létezik a Minu­­teman. A Minuteman ra­kétákat a szovjetek csak nehezen tudnák eltalálni, mert a silók, amelyekben el vannak helyezve, na­gyon messze vannak egy­mástól és mert több Minu­teman létezik, mint amennyi MX fog a rendel­­kezésünkre állni. A szov­jeteknek több ezer atom­­rakétát kellene kilőniük, hogy eltalálják őket.” — Csakhogy a Minnute­­man elavult fegyver. Egye­sek szerint a Minuteman rakétákat még csak ki sem próbálták, mert több had­gyakorlat során ki sem jöttek a silókból.” — A Minutemant három év leforgása alatt korsze­rűsíteni lehetne. Találati biztonságát jelentősen fo­kozhatnánk. Ez legfeljebb 4 milliárd dollárba kerül­ne, szemben az MX-re fordítandó 26 milliárddal.” — Ha Ronald Reagan most tanácsot kérne öntől, mit mondana az elnöknek? „Le az MX-szel!"_______ FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Hcart Disease. Youcan ltve without it. Give rür\ Heart\ T ) Fund American Heart Association

Next